Akkor azt hiszem azonnal azonnal megtöröm az előző bejegyzésben írtakat és írok még egy sorozatról... a különbség annyi, hogy ennek sajnos vége. Igaz hogy folytatódik képregény formájában, de az Avatar széria mégis csak képernyőn az igazi. 2005 óta nyomon követtem a sorozatot, és amikor a 3. évad is véget ért, hetekig példátlan méretű lyuk tátongott bennem. Nehéz volt utána bármibe is belekezdeni, mert mindig ez a rajzfilm sorozat járt az eszemben. Hogy mért okozott ekkora traumát a sorozat befejezése? Talán azért mert az animék 99%-val szemben ez egy amerikai alkotás, miáltal sokkal közelebb kerül az értékszemlélete, a karakterek gondolkodásmódja egy átlagos európai ember számára. Nincsenek benne fölösleges részek (fillerek) mint például egy Naruto-ban (félreértés ne essék, annak is nagy rajongója vagyok). Minden egyes epizód valamilyen formában hozzájárul a történet egészéhez. A karakterek valami egészen elképesztően emberiek: mindegyik tudja hogy mi lesz a sorsa és mindegyik fél is a sorsától. Nem csak erősödnek mind testileg mind lelkileg, de gyengülnek ahogy személyiségük gyökeresen megváltozik is. Megfigyelhető ez Zuko hercegnél, Azulánál, még magánál az avatárnál is, Aangnál. Nem támadnak feltétlenül a jó szereplők agyatlanul a gonoszokra legyenek azok 100x erősebbek mint a főszereplők, csak azért mert gonoszok (khm Naruto). Emberi karakterek, akik nincsenek érzelmekre specializálva (mint megint a Narutoban... pl: Sasuke: örökké komoly, búval b*szott, bosszú szomjas, Naruto: örökké vidám, pozitív, Sakura: örökké gyenge (végén talán nem annyira) romantizáló, idegesítő stb...). Summázva: mindenkinek kijut mindenből és ez így helyes. A történet is teljesen korrekt, minden epizódban van miért izgulni, az emberek szerethetőek, visszatérő poénok (lásd káposztás ember). Tudom hogy közhelyesen hangzik, de ez a sorozat a barátságról és a béke utáni vágyról szól. De nem is kell többről szólnia, hiszen a sorozat alapvetően 5-15 éves korosztálynak készült, de ettől függetlenül egy abszolút minden korosztálynak ajánlott és nézhető alkotásról van szó. Még így húszon éves fejjel is állítom hogy a mi korosztályunknak is bőven nézhető és élvezhető. Köszönet a készítőknek és külön köszönet Aangnak, Katarának, Sokkának, Zukonak, Irohnak, Azulának és Tophnak hogy ennyi örömöt tudtak okozni.




Múltak az évek. Egyre csak úgy tűnt hogy a Naruto-n kívül nincs más számomra is élvezhető rajzfilm/anime, egészen addig míg úgy 2010 környékén el nem kezdtem pletykákat hallani az Avatar széria felélesztéséről. Bevallom ahogy telt az idő, úgy kezdtem elbizonytalanodni. Másik avatár? 70 évvel később? Új szereplők? Kezdett nagyon elidegeníteni a dolog. Aztán elérkezett 2012 és félve kattintottam a play gombra. Öt perc alatt megbántam azt a szorongást és közelgő csalódás érést amit az elmúlt 1,5 évben produkáltam. Rájöttem ugyanis hogy ez tökéletes. Szó szerint tökéletes. Az enyhén steampunkos beütés, a járművek, az új helyszín, a pro-hajlítás és természetesen az új szereplők azonnal elkápráztattak. Egyszerűen minden működött. Ahogy haladt a történet, úgy lehetett látni, hogy a világ átalakul, mind technikailag, mind morálisan. Hiába bizonyítja be Korra hogy az avatár nélkül anarchiába süllyedne a föld, az mégis emberek úgy gondolják hogy már nincs neki helye az új világban. Ha lehet akkor itt a karakterek még emberibbek, még árnyaltabbak mint az Aang legendájában és ez hatalmas szó. Ahogy más filmekben, sorozatokban szinte teljesen hidegen hagy a szerelmi szál és a romantika, úgy itt még ezeknek a jeleneteknek is minden percét tudtam élvezni vagy együtt érezni (konkrétan Bolinnal az első évadban, hiszen ez sajnos majdnem mindenkivel elő szokott fordulni :) ). Igaz hogy a történet, nem egy nagy hosszú sztori, hanem minden évad másról szól, de van összefüggés közöttük. Én személy szerint nem tudok választani, hogy melyik a kedvencem, mert az összes nagyon tetszett. Igazából minden igaz erre a szériára abból amit az előzőre írtam, csak itt egy kicsit még jobban érvényesülnek ezek a dolgok. A végjátékokban szinte kivétel nélkül tapintható, hogy a hősök - főleg Korra - mennyire is félnek a rájuk váró feladattól és tényleg ezek azok a momentumok, ahol a karakterek megelevenednek és tényleg elkezdjük félteni őket. Legvégül pedig az egész sorozat lezárása. Lehet mondani hogy félreérthető, de a készítők elmondása szerint (legalább is amit hallottam) szándékosan lett ilyen. Személy szerint nekem nincs bajom a lezárással. Én úgy gondolom hogy Korra és Asami barátokként léptek be a szellemvilágba. Szóval igaz hogy folytatódik képregényként a sorozat, de amíg meg nem jelennek az első kiadások, addig megint egy hatalmas űr fog tátongani bennem. Tehát ismét szeretnék az alkotóknak köszönetet mondani ezért a fantasztikus 4 évadért és megint külön köszönet Korrának, Asaminak, Tenzinnek, Makonak, Linnek és különösen Bolinnak hogy minden egyes epizódnál feldobták a napom és mindig volt miért izgulni. Úgy gondolom hogy a Korra Legendája már nem annyira a nagyon fiatal korosztálynak szól, de legalább nézhetővé válik ezzel a felnőttek felé is ez a rajzfilm, amit mindenképpen pozitív egy dolognak tartok.



Mindenkinek jó szórakozást kívánok a sorozathoz, akinek az írásom hozta meg a kedvét.

The_Hun