2013-ban és 2014-ben idéztünk már számokat a Data Never Sleeps statisztikái alapján. 2013-ban azt láttuk, hogy 216 ezer fényképet osztottak meg a felhasználók az Instagramon egyetlen perc alatt, 1.8 millió lájk és 41 ezer új poszt keletkezett a Facebookon, és 83 ezer USD forgalmat bonyolított le az Amazon webáruház. 204 millió e-mail üzenetet küldtek világszerte, 278 Twitter bejegyzés született, de új weblapok is keletkeztek, szám szerint 571 darab.

Az egy perc időtartam alatt 70 új domén bejegyzése is megtörtént, 72 órányi videót töltöttek fel a felhasználók a YouTube rendszerébe, 15 ezer dalt töltöttek le ezalatt az iTunes-ból, de Google keresésből is 2 milliót indítottak akkoriban a netezők. És ha már statisztika, akkor 2014-ben az FBI arra figyelmeztetett, hogy évi 500 millió számítógépet fertőznek meg a botnetek, ami másodpercenként 18 számítógépet jelent. Joseph Demarest, az FBI helyettes igazgatója akkoriban úgy nyilatkozott, hogy a botnetek óriási pénzügyi veszteségeket okoztak.


Adataik szerint az amerikai lakosságnak 9 milliárd USD kárt okoztak, világszerte pedig 110 milliárd dollár értékű kárt szenvedtek el a zombihálózatok támadásai miatt.

Ezek után nézzük a friss számokat, mi zajlik 2016-ban egy perc alatt az internet bugyraiban. 2.4 millió lájk az Instagramon, míg a Facebookon 216 ezer képet osztanak meg Messengeren. A YouTube-a 400 órányi videó kerül fel, magyarán ötször több, mint 2013-ban. Az Amazon 222 ezer dollár forgalmat bonyolít le 60 másodpercenként, ez nagyjából a háromszorosa a 2013-as adatnak.

A Tinder sem pihen, itt percenként 972 ezer elhúzás történik bal vagy jobb irányba, míg a Google Translate ezalatt 69.5 millió szót fordít le, és 3.5 millió SMS üzenetet küldenek el az USA területén, de a Dropbox rendszerébe is 833 ezer fájlt töltenek fel ezalatt.

Nincs még vége a "számháborúsdinak", mert az is érdekes adat lehet, amelyet idén nyáron közölt a PhishMe e-mail figyelő szolgáltatás. Jelentésük szerint a legutóbbi vizsgált időszakban, 2016. első negyedévében az összes spam levél mintegy 93%-a zsaroló vírust próbált meg terjeszteni.

Az e-mailekben szereplő linkek, vagy a levélmelléklet csatolmányai olyan hivatkozások voltak, illetve állományokat tartalmaznak, amelyek a manapság népszerű támadási forma, az adatokat titkosító, majd ezek feloldó kulcsáért váltságdíjat szedő ransomware kártevők voltak. Összehasonlításul ez az érték 2015. decemberében még "csak" 56% volt, szemben a 2016. első három hónapjában észlelt 93 százalékos aránnyal.

És végül még egy érdekes számadat. Egy beszámoló szerint 2014. óta legalább 127 ember vesztette életét szelfi készítés közben. A gyakran életveszélyes körülmények között, vonatok tetején utazva vagy vonat előtt átszaladva, sziklafalakon, erkélyeken kimászva készülnek és lezuhanva, elütve vagy vízbe fulladva végződnek.

A listát India vezeti 76 halálesettel, és a sort Pakisztán, az USA majd Oroszország folytatja. Egyes országokban úgynevezett szelfi mentes zónákat jelölnek ki, míg Hemank Lamba, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen arra tesz egyfajta kísérletet, hogy egyszer majd képelemzés segítségével figyelmeztetést kaphasson a veszélyes szituációban éppen "magamka" képet készítő felhasználó.