A játékipar egy hatalmas biznisz. Tudom, hogy ez meg egy hatalmas lócabölcsesség és fájóan közhelyes. Mindenki tisztában van vele. A fejlesztők és a kiadók is pénzből élnek, így érthető, hogy minél csinosabb összeggel szeretnének találkozni a bankszámlájukon, plusz ez egy visszajelzés is, hiszen ha egyszerre sok pénz üti az ember markát, akkor talán valamit jól csinál. Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor a játékért felelős szakik egyszerűen vérszemet kapnak a pénztől, ezután pedig újra és újra elkezdenek turkálni a fizetőképes fogyasztók zsebében. Régi játékok HD-be húzott, remastered kiadásai. Semmire nem jó, vagy éppen silány minőségű DLC-k borsos áron. Cikkünkben összegereblyéztünk néhány bicskanyitogató lehúzást.
Pay-to-Win
A Free-to-Play üzleti modell sötét oldalát hívják így, ha esetleg nem tudná valaki. Vannak ezek a leginkább netes, többszereplős játékok, amiket ingyen beszerezhetünk és játszhatunk is velük, viszont némi pénzmagért cserébe kaphatunk bizonyos extrákat. Ideális esetben ezek csak mellékes dolgok, egyedi színezésű páncél, másfajta pet, effélék, tehát olyasmik, amik a játékmenetre valójában nincsenek hatással. Így azok is ugyanannyi eséllyel indulnak, és ugyanolyan jól szórakoznak, akik nem akarnak valód valutát pakolni a játékba. Talán a Team Fortress 2 az egyik legjobb ilyen példa.
Sajnos vannak olyan játékok is, amik etikátlanul, sőt pofátlanul bújnak a F2P elnevezés mögé.
A játék, bár valóban ingyenesen beszerezhető, de szándékosan olyan korlátokat, olyan mesterséges „lassításokat” helyeznek el benne a fejlesztők, amik gyakorlatilag ellehetetlenítik a normális játékot. A rátermettebb játékos káromkodik egyet, majd törli az egész programot a fenébe, és keres más szórakozást.
Viszont vannak behintáztatható figurák is, akiknek megtetszett a játék, és hajlandók fizetni az extra tartalmakért, még ha nem is éri meg. Az egyik legszemetebb ilyen játék a Need For Speed World, ahol 100 dollárért lehet autókat venni. Prémium autókat, amik természetesen tépnek, mint a meszes. Így olyan előnyhöz jut a fizető játékos, amit a „csóró” felhasználó egyszerűen képtelen leküzdeni, hiszen ha kicsit bénább is a tárcáját kipattintó emberünk, annyival erősebb az autója, hogy simán kenterbe veri a többi játékost. Persze nem csak az NFSW ilyen -- félreértés ne essék, ez csupán egy példa volt, de azért senki ne lepődjön meg, ha egyszer fellapozza az idevágó szakirodalmat, és a Pay-to-Win szócikknél ezt a játékot is ott találja.
DLC-k
A boldog békeidők, amikor az ember még kiegészítő lemezeket vett! Ami lekötötte jó esetben több órára, ami rávette, hogy egy régebbi játékát újra elővegye. Ez az, ami mára gyakorlatilag kihal, a helyét pedig átvette a kiadók számára költséghatékony letölthető megoldás, amiért nem is vernénk az asztalt, csak hát a pénzünkért cserébe hülyének vagyunk nézve.
Az a helyzet, hogy a DLC-biznisz a mai játékvilág egyik legundorítóbb húzása.
Nem szeretnék általánosítani, mert persze vannak kivételek, de a legtöbb DLC tartalma egész egyszerűen nyúlfarknyi. Ezek rövid, egészen apró kiegészítések, amikért pofátlanul magas árat kérnek el a legtöbb esetben. Bizonyos DLC-k nem is tartalmaznak jelentős újdonságot, pusztán új ruhát és új fegyvert adnak.
Egyik legnagyobb DLC-s csalódásom a Vergil's Downfall volt. Az alsó hangon is zseniális DmC-t szinte nem tudtam letenni, ezért is örültem a DLC-nek, ami viszont semmilyen szinten nem volt képes felnőni az alapjátékhoz. Összecsapott volt, jellegtelen és rövid.
A legbántóbb mégis talán az, hogy érződik, ezek a „plusztartalmak” valójában a játék szerves részei voltak, csak szánt szándékkal kiollózzák őket, hogy aztán a teljes árú program mellé még egy kis pénzmag csordogáljon. Ezek pedig nem paranoiás feltételezések, hiszen nap mint nap jönnek az első napos DLC-k, amikkel bárkit az őrületbe lehetne kergetni.
Vagy ott van a Street Fighter X Tekken esete, ahol hozzáértők konkrétan a lemezeken megtalálták a DLC-ket, csak éppen nem lehetett aktiválni azokat.
A Sims-őrületről ne is beszéljünk, az Activision pedig a legújabb CoD-ból szánt szándékkal kivágatta az egyik legnépszerűbb játékmódot, a zombivadászatot, mert tudták, úgyis rá fog repülni egy rakás ember, ha DLC, ha nem.
Gyakorlatilag sokszorosan megvetetik velünk ugyanazt a terméket, ami nonszensz! És akkor még nem is beszéltünk a dollár-euró átváltási borzalomról, ami kishazánkat igencsak érinti.
Metal Gear Solid 5: Ground Zeroes
Előre leszögezem: imádom az MGS-szériát, a negyedik rész kivételével az összes nagy epizódot végigjátszottam. Szeretem, imádom, egy gyöngyszem a franchise, úgy ahogy van. Ami viszont legutóbb történt, arra a mai napig nem találok szavakat! Szóval az úgy volt, hogy eléggé elhúzódott az ötödök MGS-játék fejlesztése, ezért a Konami és Kodzsima úgy döntött, ad egy kis ízelítőt, egy felvezetést a következő epizódhoz, amiben megnézhetjük, hogy milyen lesz az ötödik rész grafikája, milyen újdonságokra számíthatunk, és így tovább. Már ekkor felhúzta több ember a szemöldökét és feltette a kérdést:
„Szóval, akkor ez demó lesz?” A Konami ködösített, nyomta a marketing-bullshitet. Ez egy kóstoló lesz, nem demó, sőt, boltokba kerül, pénzért.
Szerintem mindenki vakarta a fejét, hogy végül is mi akar ez lenni. Aztán megjelent a játék és bebizonyosodott, hogy 2014-ben elérkeztünk oda, hogy pénzt kérnek egy játék demóverziójáért. Nem, ez nem egy különálló rész, sem előfutár vagy más szépen csengő elnevezés. Ez egy mezei demonstráció. Pont! A GZ „sztorimódját” 80 perc alatt simán végig lehet vinni. Persze ott vannak a mellékküldetések, de ezekkel együtt sem lesz akkora a játékidő, hogy ezért a jelenlegi generációs konzolokon elkérjenek 7-11 ezer Ft-ot. Maga a játék egyébként iszonyatosan szórakoztató, de az ár-érték arány nagyon nem méltányos.
Már csak azért is érthetetlen az, ami a Metal Gear Solid: Ground Zeroes esetében történt, mert ugyanennek a csapatnak köszönhetjük a Silent Hills P.T. nevű csodát, ami sokkal érdekesebb volt, ráadásul tök ingyenes, és egy zseniális ötlet az egész koncepció.
Fizetős multi konzolokon
A lista igazából legkevésbé veszélyes tagja következik. A konzoltulajoknak, gondolom, nem kell ecsetelni, miről is van szó: a jelenlegi generációs konzoljával a Sony is belépett a „fizess, hogy multizhass” klubba. Az érvek egyértelműek, és teljesen jogosak is, hiszen a szerverparkokat folyamatosan felügyelni kell, és flottul muszáj működniük (ami mondjuk mostanában nem ment a Sonynak). Mindezt pedig pénz nélkül elég nehéz megoldani, ami az előző generációs konzoloknál meg is látszott. Bár az Xbox Live fizetős volt, az évek során sokkal rendezettebb és stabilabb lett, míg a PSN finoman szólva is le volt maradva a konkurenciához képest. A helyzet azóta változott, és a PS Plus jóval szimpatikusabb lehetőségeket ajánl (szigorúan szerintem).
Akkor mégis miért van a listán? Gondoljunk egy kicsit bele! Veszek egy konzolt, bőven százezer forint fölött. Veszek egy játékot, amivel szeretnék ugye multizni. A játék legyen mondjuk tízezer, közben persze még fizetem a netet, a villanyszámlát, meg mondjuk a PS Plust. Azért eléggé borsos, ha így belegondolunk. Persze mindez bőven megtérül, hiszen egy 1 éves PS Plus előfizetés is csak 15 ezer forint, ami azért nem okoz csődöt senkinek, de valahogy mégis sziszegni tud tőle az ember, ha kevésbé jó passzban van.
Alig fejlődő folytatások
Mindenkinek ismerős lehet az érzés: volt valamikor egy, a szívünknek nagyon kedves játék, aztán jött a folytatás, és mindent tönkretett. Számomra talán a legfájóbb ilyen élmény a Star Wars: The Force Unleashed 2 volt: bár az első rész sem volt egy világbajnok cucc, a hangulat, az Erő eltúlzott használata és a sztori bőven elvitte a hátán az alapvetően átlagos hack 'n' slash játékot. A második felvonás két évre rá jött, és az elmetrükkön, illetve a két fénykardos harcon kívül semmi más újdonságot nem voltak képesek beleerőszakolni a fejlesztők. Na, jó, grafikailag minimálisan szebb lett, egyébként viszont egy borzasztó ötlettelen, lelketlen játék volt. Rövid, mégis halál unalmas, monoton -- a totálisan inkonzisztens sztoriról nem is beszélve.
Igazából emlegethetnénk a Fable 3-at is, ami gyakorlatilag olyan, mintha a második rész kiegészítője lenne, de semmi esetre sem egy teljes árú folytatás. A Far Cry 4 pedig a harmadik rész játékmenetének újracsomagolása, csak megközelítőleg sem olyan jó minőségben. Aztán emlegethetnénk a jó öreg CoD-ot is, ami igazából 10 éve ugyanaz, csak a körítést cserélgetik, és sajnos úgy tűnik, az Assassin's Creed is ebbe az irányba indult el, maximális sebességgel.
Tulajdonképpen miért is kellene nekünk lényegében ugyanazokat a játékokat újra és újra megvennünk?
Sokszor évente! Felháborító, amikor a kiadók és fejlesztők a lustaságuk (vagy AAA-címek esetében a túlzott óvatosságuk) miatt nem hajlandók ténylegesen megerőltetni magukat. Minimális energia- és pénzbefektetéssel akarják véresre keresni magukat. Tudom, hogy ez szinte mindenhol így működik, de a játékvilágban már jó ideje iszonyatosan elharapódzott ez a tendencia, és rajtunk is múlik, hogy ezen változtassunk!
Early Access
Leszögezem: nem magával a rendszerrel van bajom. A Steam Early Access játékoknál még a megvásárlás előtt fogad minket a felirat:
„Nem végleges.” „Még nincs kész.” „Ez alapján még ne írd le a játékot.”
Vagyos azon nyomban tisztázzák velünk, mi a helyzet. Ez szimpatikus, őszinte gesztus! Egyenes beszéd. Nyilván mindenki, aki Early Acces finanszírozásra vetemedik, tudja, mibe ugrik bele. De!
Ennél is, akárcsak az előző alanyunknál, átestünk a ló túlsó oldalára. Gyakorlatilag hetente jönnek az új, korai megjelenésű játékok, mert hatalmas biznisz van ebben is. Persze itt is vannak olyan alkotók, akik tényleg szívvel-lélekkel igyekeznek és próbálkoznak, hogy létrehozzanak valami klasszat. Ám úgy látom, sokan csak takaróznak az Early Access huzattal, és van bőr a képükön akár 20 eurót is elkérni egy sok esetben még félkész állapotban sem lévő termékért, aminek a fejlesztése még évekig eltart, de lehet, hogy el sem készül soha!
Mert mi van akkor, ha tényleg így járunk? Fizetünk egy bugos játékért, el-elvagyunk vele, várjuk a teljes verziót, aztán huss. Bocsi, nem lesz ebből semmi. Mi meg ott állunk, egy befejezetlen játékkal és karcsúbb pénztárcával.
Bőven benne van a pakliban, még a Steam is figyelmeztet minket erre. A Valve is észrevette ennek a veszélyeit.
Kapzsi mancsok mindig voltak és lesznek, de mindenki elég nagyfiú már ahhoz, hogy eldöntse, miért ad pénzt és miért nem. Talán a vásárlásainkkal meg is tudnánk változtatni ezeket a faramuci helyzeteket, hiszen a DLC-k sem jönnének tömegével, ha nem vennék meg őket. Persze nem ezer emberen fog múlni a dolog...
A cikk a szerző és nem a szerkesztőség egyöntetű véleményét tükrözi.
Ami végülis csak egy aktiválás volt a játékhoz?
pont nem volt rá elég pénzem szóval youtube-on kellet végignéznem a történetet.
EA véleményem szerint a command and conquer 3 óta nem adtak ki normálisan játékot.
Ettől függetlenül, nem kell szeretnem azt amit csinálnak ezek a derék emberek és nem is kell buddhista szerzetest megszégyenítő nyugalommal írnom róluk.
Igazi szaftos fröcsögésbe még nem futottál bele szerintem és tőlem nem is fogsz kapni soha olyat.
Szép napot!
Jó, iagazad van tényleg nem volt olyan igazi szaftos, de nekem egy egész napos előadás zuhatag után már sok minden megárt
A DLC kérdést rendszerint úgy kerülöm ki, hogy ha érdekelnek megvárom a GOTY vagy Complete Collection kiadásokat, amikben már eleve benne vannak. Ritka az olyan DLC, aminél úgy ítélem meg, hogy önmagában is ér pénzt. Azok általában nagyobb csomagok vagy hosszabb sztori DLC-k. De például még arról sem vagyok meggyőzve, hogy a Forza 4 Porsche DLC-je megér-e 5000 forintot. 30 autóról van szó, ez nem kevés, amik ráadásul jogi okokból maradtak ki, de ez számomra olyan, aminek az alapjáték részének kellett volna lennie. Sokáig vártam a Complete-re, de csak nem jött, és most már nem is fog.
Szerintem sokkal nagyobb lehúzás a Season Pass. Ezzel még meg sem jelent DLC-ket fizetsz ki előre. Az utólagos DLC-k esetében legalább tudsz tájékozódni, tényleg megérik-e neked. Ez így szerencsejáték.
Shadow Broker? Nekem még a Lords of Shadow 2 DLC-je is bejött. Mondjuk több nekem se jut esze,be :P
Hogy a témába vágjon, szerintem sem jó dolog ami manapság DLC néven fut, amik tényleg értek valamit azok a kiegészítő lemezek voltak. Én amúgy sem szeretem ha valamit amiért fizettem még le kell tölteni (ha egy játékot megveszek a magam részéről fizikailag is birtokolni szeretném), de ha tényleg nem adnak érte csak pár új fegyvert meg skint akkor aztán fel lehet idegesíteni.
Ettől függetlenül, nem kell szeretnem azt amit csinálnak ezek a derék emberek és nem is kell buddhista szerzetest megszégyenítő nyugalommal írnom róluk.
Igazi szaftos fröcsögésbe még nem futottál bele szerintem és tőlem nem is fogsz kapni soha olyat.
Szép napot!
Hogy a témába vágjon, szerintem sem jó dolog ami manapság DLC néven fut, amik tényleg értek valamit azok a kiegészítő lemezek voltak. Én amúgy sem szeretem ha valamit amiért fizettem még le kell tölteni (ha egy játékot megveszek a magam részéről fizikailag is birtokolni szeretném), de ha tényleg nem adnak érte csak pár új fegyvert meg skint akkor aztán fel lehet idegesíteni.
Vannak jók is :)
Shadow Broker? Nekem még a Lords of Shadow 2 DLC-je is bejött. Mondjuk több nekem se jut esze,be :P
MGS-GZt nagyon nagy pofátlanságnak tartottam és tartom még most is, nemrég volt leárazva PS4-re 2900-re, de úgy is sokaltam. Egyszerűen nem éri meg.
Fizetős multival nincs nagy bajom, a PS+ szolgáltatás miatt főképp, amíg kapom a játékaimat Vita/PS3/PS4-re nekem megéri az évi 15k-t.
Alig fejlődő folytatások. Na az már egy picit zavaróbb nekem is. Oké picit sáros vagyok, mert az új CoDokat minden évben megveszem leginkább a Single miatt, de tényleg szemet szúró, hogy az úgynevezett AAA-s kategóriájú játékok amik mögött iszonyatos pénzek tudnak megbújni nem mernek fejleszteni. Pedig ők azok akik simán megtehetnék, hisz ha egy újítás nem jön be (mondjuk egy AC a hidegháború korában) akkor sincs nagy baj, mert már a nevük is elég ahhoz, hogy legyen pár milla eladott példány belőle, egyébként meg ha siker lesz az új dolog mindenki ünnepel, ha meg nem a gyártónak van pénze, hogy ne legyen belőle komolyabb baja. (persze kicsit sarkítottam)
DLC. Pfhej pedig milyen jó ötletnek tűnt digitálisan megvenni az expansion packeket. Mai napig emlékszem, mikor megjelent a United Offensive kiegészítő az első CoDhoz 5-6000é plusz 6 óra játékidő no meg tömérdek sok új multi pálya (régi szép idők...). Most meg DLC itt DLC ott. Nézzétek az új Evolve játékot igaz, hogy még csak egy-két kép van róla, de lesz hozzá DLC DLC DLC!!
Az előrendelői és az elsőnapos letölthető tartalommal meg csak a hideg kiráz. Lehet jól csinálni pl olyan kontekt ami nem ad számotvetően plusz dolgot egy játékosnak mással ellentétben, mondjuk egy egyedi skin, valami kis ajándék szobor a lemez mellé, vagy X% kedvezmény egy DLC mondván: "köszönjünk a belénkvetett vak önbizalmadatt kedves vásráló". Arról meg ne is beszéljünk, hogy a legtöbb DLC olyan, mint a régi kioldható extrák. Kár.
Számomra a "modern" játékvilág leggusztustalanabb jelensége a DLC. Teljes szívemből tudom gyűlölni azokat a cégeket akik a játékukat már eleve a DLC-k befogadására készítik. Elfelejtve a minősíthetetlen gyakorlatot az első napos / eleve telepített pakkokkal, és a semmitmondó skin / pálya pakkokat, a DLC-k igenis kiirtandó jelenségnek számítanak. Tessék szépen összegyűjteni a DLC-s anyagokat, kidolgozni becsülettel és eladni kiegészítőként. Csikorgatom a fogam mikor megveszem az Enemy Within-t a Dragonfall-t vagy a Reaper of Souls-t? NEM. És miért nem? Mert valóban érdemi újítást tartalmaznak, tudom mit veszek ( nem mint a Season Pass esetén), és nem kell 5x kifizetnem a 10€-s díjat. Ha pedig már ők is gáznak érzik az Expansion Pack-et aminek össz-vissz 10 pálya, 1 játékmód, és 20 skin, akkor el lehet gondolkozni nem -e érné meg ezeket unlock-ként vagy ingyenes frissítésként megadni azoknak akik amúgy is lelkes vásárlóként nyüstölik a kiadott game-t...