- Kiadói segítséget kap a Way to the Woods
- Egy 16 éves srác fejlesztése
- Megjelenési dátum még nincs
Mi volt 16 éves korodban a legnagyobb eredményed? Esetleg egy iskolai vetélkedő első helye, vagy valamilyen sporteseményen aranyérem? Az átlag embernek körülbelül ennyi a csúcs ebben a korban, Anthony Tan azonban korán kezdi a karrierjét, 16 éves korára ugyanis szerződést kötött arról, hogy az első játéka megjelenhessen a boltokban.
Az ausztrál iskolás játéka, a Way to the Woods tavaly bűvölte el a világot, amikor a Redditen megjelentek az első képek; sokakat lenyűgözött a kalandjáték vizuális tálalása, de az még inkább, hogy ezt egy tinédzser, valamint segítője, a zenét és a hangokat intéző Jeremy Warmsley hozta össze szabadidejébe -- bár, tapasztalatban nem volt hiány, Tan korábban ugyanis az Owlchemy Labsnél (Smuggle Truck, Job Simulator) segédkezett művészként.
A Way to the Woods, amelynek főszerepében két őzet találunk, felkeltette az ipar érdeklődését is: Sean Murray, a Hello Games (No Man’s Sky) vezetője dicsérte a játékot, egy Studio Ghibli-filmhez hasonlítva azt, a Team17 azonban egy nagy lépéssel tovább ment, és szerződést ajánlott Tannek, amit persze el is fogadott.
A Way to the Woods tehát hivatalos kiadói támogatásban fog megjelenni, egyúttal pedig Tan megalapította a saját fejlesztőcsapatát, a Studio Happy Bee-t -- mozgalmas hét áll mögötte, az már biztos.
Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy a Way to the Woods mikor fog megjelenni, a játék ugyanis még eléggé a fejlesztés elején tart. Azt minden esetre tudjuk, hogy PC-re egész biztosan megjelenik, illetve Tan konzolokra is szeretne dolgozni.
Egyébként én úgy vallom, hogy a mai gépek/fejlesztőrendszerek nem feltétlenül barátságosak - ezt nyugodtan lehet cáfolni, én az alapokat kb. tíz éves koromban egy Lukács Sándor Ede nevű fickó könyveiből szereztem. (Igen, kib@ öreg vagyok... :() A régi otthoni kisgépek barátságosabbak voltak szerintem, és jóval átláthatóbbnak is tartottam őket.
Ami manapság hatalmas előny viszont, az az internet: szinte bármilyen problémára találsz megoldást. A lényeg az, hogy ne copy-paste műveletekkel programozz, hanem értsd is meg, hogy az általad talált programrészlet hogyan és miért teszi azt, amit.
16 évesen Commodore-16-on gépi kódban programoztam demót és játékokat. Illetve Commodore-64-ről konvertáltam :)
Kár, hogy nem vettek fel az informatikai szakközépbe és villamos gépészt próbáltak nevelni belőlem. Aztán persze prog.mat. bsc-n korrigáltam, de az már egy másik történet :)))
Jól beszélsz és te is belátod, hogy ebben az iskolai rendszer nem segít. Akkor miért kötelező az ilyen használhatatlan iskolával töltenie az idejét az embernek. Nem lenne jobb ha olyan lenne az oktatási rendszer, hogy támogassa a fejlődést?
De én is leginkább csak azt sajnálom hogy erre nem az iskolában jöttem rá.
Elhelyezkedtem benne, és az átlagnál jobban fizetett, és az idők folyamán csak sodródtam előre jobb pozíció több felelősség, fizetés. De még mindig nem vagyok benne biztos hogy szívesen csinálom, csak elvagyok benne.
És csak csodálom azokat akik gyerekkoruktól tudják mit szeretnének és tudnak benne haladni. És nem csak elvannak benne mert jó, hanem mert nagyszerűek benne.
Régen az ilyen fiatalkori alkotásokról nem nagyon hallottunk, csak a nagyon kiugrókról, mint Bill Gates.
De mára a legtöbb milliárdos be sem fejezte az iskolát mert már előtte összehoztak valamit, amiben az iskola csak bekorlátolta volna őket, mint Zuckerberg.
És inkább célirányosan azt tanulták (akár tanfolyamon nem iskolában ahol egy csomó felesleges dolgot is erőltetnek.) ami ahhoz kellet amit szerettek volna.
Meg kellene reformálni az oktatási rendszert, szabadabban, tárgyak felvételére koncentrálni. Mint erőlteti hogy mindenki tudja mi az a NaOH2 vagy a kovalens kötés.
Teszem azt, ismerősöm infó szakra járt, aztán jelentkezett jogi egyetemre... a kettő kicsit messze áll egymástól.
Az a baj, hogy ha így célirányosítva lenne, akkor túl sok a korlátozás és 3 év eltelte után eltalálja a gyerek, hogy "na, hát neki ez nem jön be" és váltana infóról mondjuk kémiára, akkor már is szüksége lenne rá, hogy tudja a NaOH2-t.
Sok felől hallani ezt, hogy már az elejétől specializálni kéne, de ez se működne tökéletesen. Mert rááll a gyerek, akkor nehézkes lenne a váltás.
Elhelyezkedtem benne, és az átlagnál jobban fizetett, és az idők folyamán csak sodródtam előre jobb pozíció több felelősség, fizetés. De még mindig nem vagyok benne biztos hogy szívesen csinálom, csak elvagyok benne.
És csak csodálom azokat akik gyerekkoruktól tudják mit szeretnének és tudnak benne haladni. És nem csak elvannak benne mert jó, hanem mert nagyszerűek benne.
Régen az ilyen fiatalkori alkotásokról nem nagyon hallottunk, csak a nagyon kiugrókról, mint Bill Gates.
De mára a legtöbb milliárdos be sem fejezte az iskolát mert már előtte összehoztak valamit, amiben az iskola csak bekorlátolta volna őket, mint Zuckerberg.
És inkább célirányosan azt tanulták (akár tanfolyamon nem iskolában ahol egy csomó felesleges dolgot is erőltetnek.) ami ahhoz kellet amit szerettek volna.
Meg kellene reformálni az oktatási rendszert, szabadabban, tárgyak felvételére koncentrálni. Mint erőlteti hogy mindenki tudja mi az a NaOH2 vagy a kovalens kötés.
Harry Moran - App maker
Ne felejtsük el, hogy a programozók nagy része 12 évesen még azt se tudja, hogy létezik az a szó, hogy programozás, a játékok pedig a semmiből lesznek.
Ugyanígy a 16 év is korainak mondható.
Mert mi is a helyzet? Az ember általános iskolás korában találkozik a comenius logo-val és tök jó poén egy békával házat rajzolni, de hogy mire jó, azt nem tudtam.
Aztán az ember jelentkezik informatika szakra középiskolába, ahol jobb esetben 9-ik évfolyamban elkezdenek programozni, max heti 3 órában, és csak az alapokat, mert mellette inkább a sz* office csomag használatát nyomatják és 12-ig végére se lesz profi programozó, akkor még mindig csak alapokról van szó.
Aztán, ha az alapok mentek az illetőnek, akkor jelentkezik valami felsőoktatásra, infó szakra... ahol már meg is tanul programozni, de csak annyira, hogy felvegyék valahova gyakornoknak, ahol először találkozik azzal, hogy hogyan néz ki a programozás valójában, egy munkahelyen, élesben. Ami nem egy szimpla otthoni projekt, amit az ember otthon csinálgat egyetem mellett napi pár órában.
Nagyon elenyésző szerintem azoknak a száma, akik már 16 éves korukban megcsinálnak egy bevételszerzésre alkalmas komplett játékot.
Harry Moran - App maker