Az akciójátékok kedvelői már hónapok óta fenik a fogukat a karácsony környéki játékfelhozatalra, amiből kiemelkedik a Ubisoft montreali stúdiójában készült Far Cry második része. Voltunk olyan szerencsések, hogy a Lipcsében megrendezett Games Convention kiállításon már majdhogynem kész állapotában próbálhattuk ki a játékot, s ezt követően még nagyobb izgalommal teltek a hetek az októberi megjelenésig, hiszen az ott látottak egy fergeteges program ígéretét vetítették elénk.

Mint azt már jó párszor kifejtettük több előzetesben is, a Far Cry 2-nek nagyjából annyi köze van az első részhez, mint a Call of Duty 4-nek a S.T.A.L.K.E.R.-hez. Először is a környezet ezúttal Afrika, azon belül is egy polgárháborúktól dúlt ország, ahova épeszű ember be nem tenné a lábát. Mi sem önszántunkból tesszük, ugyanis egyfajta kormányügynököt alakítunk, akinek feladata a Sakál nevű fegyverkereskedő megtalálása és likvidálása – a csóka mindkét szembenálló felet felfegyverezte. Megérkezésünk után hamar rájövünk, hogy küldetésünk bizony nem lesz sétagalopp. Pár perccel a leszállás után már a maláriával küzdünk és próbálunk talpon maradni a várost feldúló háborúban: egy szál pisztollyal küzdünk az életünkért.

Itt viszont jobb, ha elfelejtjük, amit a Far Cry első részében megtapasztaltunk! Ezúttal nem csupán egyszerű FPS vár ránk, hanem komoly történet, küldetésrendszer és egy hatalmas, számos járművel bejárható terület, amiben pillanatok alatt elveszhetünk. Ha párhuzamot szeretnénk vonni két játék közt, akkor a Far Cry 2-t leginkább a S.T.A.L.K.E.R.--hez tudnánk hasonlítani. Természetesen itt jóval kevesebb szerepjáték elemet találhatunk, hiszen már inventory-rendszer sincs. Csupán négy helyet kapunk, ahova négyféle fegyvert pakolhatunk. Az első helyen bozótvágó késünk kapott helyet, ami után jönnek az egyszerűbb oldalfegyverek (pisztolyok, géppisztolyok). Ezt követi a harmadik, legtöbbet használt kategória, ahova a különféle karabélyokat, sörétes- és mesterlövész puskákat tehetjük. Végezetül pedig a negyedik helyre kerülnek a lángszórók, rakétavetők, és egyéb nehézfegyverek, mint például egy gyalogsági aknavető. Bár eleinte nem fog szemet szúrni, de a Far Cry 2-ben szép számmal találhatók fegyverek, s ezekből újat többnyire csak akkor kaparinthatunk meg, ha különféle mellékküldetéseket oldunk meg a világban több helyen is felbukkanó fegyverkereskedőknek.

Haverokkal egy kiküldetésen

És itt jön a képbe a Far Cry 2 legnagyobb sajátossága, ami valójában nem más, mint egy szimpla küldetésrendszer. Az itt található feladatok megoldásával kerülhetünk egyre közelebb a Sakálhoz, s ez az, ami a történet fokozatos kibontakozását biztosítja számunkra. Nincs túlbonyolítva a dolog, nem kell a World of Warcraft szintű küldetésnaplóra gondolni, de mégiscsak ez a játék azon része, ami miatt csak komoly hezitálást követően fogunk rányomni a Quit gombra. Egyszerre csak egyetlen küldetéssel foglalkozhatunk, s az adott kalandot a gép piros négyzettel jelöli a naplónkban. Amint felveszünk egyet a főbb küldetésvonalból, hamar kapunk egy telefonhívást is, amiben az épp aktuális haverunk ajánl fel egy alternatív megoldást a misszió végrehajtásához. Ezeket kék színnel jelöli számunkra a gép, s nagyjából annyiról szólnak, hogy apróbb elő-küldetés bevállalásával társunk könnyebbé teszi nekünk a főbb küldetésszál megoldását. A játék ezen része kicsit sematikus, hiszen általában ugyanazokat a dolgokat kell végrehajtanunk: lopni, ölni, esetleg valamit felrobbantani.

Ilyen küldetésekhez több helyről hozzájuthatunk, melyek közül a legkézenfekvőbbek az APR és az UFLL (a két szemben álló csoport) által adottak, melyek közül sajnos választani nem lehet. Ezután jönnek a fegyverkereskedőktől kapható küldetések, melyekre mindig érdemes lesz időt szánnunk, hiszen ezeknek köszönhetően nyithatunk meg új megvásárolható fegyvereket, illetve egészíthetjük ki menedékházainkat. A pályán található rádiótornyok is rengeteg küldetéssel láthatnak el minket, ezen helyeken egy eltorzított hangú ismeretlen közli, hogy épp kit kell eltennünk láb alól. Emellett fontos eleme a játéknak, hogy a helyi lakosoknak segítünk útlevélhez és egyéb hasznos holmikhoz jutni, jutalmunk pedig az elengedhetetlen, malária elleni gyógyszerünk lesz, amit időről időre be kell vennünk, hogy átmeneti segítséget nyújtson a betegség elleni harcban.

Végezetül pedig úgynevezett haverjaink is feldobhatnak számunkra egy-két megoldásra váró problémát, ezen spanok jelenléte ugyancsak a Far Cry 2 egyik sajátosságát képezi. Ezekkel a haverokkal nagyjából a második küldetésben ismerkedhetünk meg, amikor is ki kell mentenünk egy fogságba esett személyt, akiről csak cellájának felnyitása után tudjuk meg, hogy kicsoda. Ez minden végigjátszásnál véletlenszerű, viszont ami állandó, az a kapott feladatok és az általuk nyújtott segítség lesz. Egyszerre legfeljebb két haverunk lehet, ha pedig elhaláloznak, akkor kénytelenek leszünk újakat beszerezni, mert nem lehet őket visszahozni a sírból. Egyikőjük mindig az épp aktuális küldetésünket egészíti ki különféle másodlagos küldetésekkel, a másik pedig extra életként funkciónál – azaz életerőnk nullára redukálódása esetén kirángat minket a tűzharcból, és visszahoz minket az élők közé.

Véres gyémánt

Amellett, hogy a küldetések megoldásával egyre közelebb kerülünk legfőbb célunk megvalósításához, egy-egy feladat végrehajtásáért munkaadóink csiszolatlan gyémántokkal jutalmaznak minket, amiket a fent említett fegyverkereskedőnél költhetünk el. A vásárlói lista idővel bővül majd, némi kalandozás után nem csak egyszerű fegyvereket, hanem különféle kézikönyveket vagy kiegészítőket is vásárolhatunk magunknak. Előbbi a fegyverek hatékonyabb működését biztosítja számunkra, utóbbi pedig nagyobb lőszerkapacitást, vagy menedékházaink kibővítését jelentheti. Különösen érdemes lesz az itt vásárolt mordályokkal elindulni, ugyanis az ellenfeleinktől zsákmányolt rozsdás darabok gyakran besülhetnek, beragadhatnak, ami – mondanunk se kell – roppant kínos lehet egy heves tűzharc közepén. Gyémántokhoz nem csak küldetések megoldásával juthatunk, hanem elvétve találhatunk is egy-kettőt. Most persze felmerülhet bennünk a kérdés, mégis hogyan veszünk észre egy apró követ a világban? Szerencsére a készítőknek megvolt a válaszuk erre a fogós, ravasz kérdésre, és mindegyiket egy aktatáskába rejtették, amiken még GPS lokátor is található. Így ha egy ilyen táska közelébe kerülünk, a GPS-en vevőnkön található zöld fény egyre erősebb villogással jelzi, hogy merre is kellene keresgélnünk. E táskák gyakran nehezen elérhető helyeken vannak (háztetőkön, hidak alatt), úgyhogy mi jó pár órát eltöltöttünk felkutatásukkal – egyébként a fejlesztők összesen kétszáz bőröndöt rejtettek el játékszerte.

Utazni érdemes

A Far Cry 2 világa hatalmas, a tájékozódásban egy térkép és egy GPS készülék lesz segítségünkre, s ezeket használjuk majd a leggyakrabban a játék során. A térképen mindig megfigyelhetjük aktuális helyzetünket, merre találhatók elsődleges és másodlagos feladataink, valamint kirajzolódnak a fontosabb fegyveres ellenőrzőpontok és útvonalak. Mivel a térkép sosem takarja ki a képernyőt és végig a kezünkben van (akár mozgás közben is), elég egyszerűen csak lenéznünk, s máris megtudhatjuk, merre járunk és hova akarunk eljutni. Útmutatónkat az épp aktuális járművünkben is elővehetjük, ilyenkor is fejünk (azaz a kép) függőleges mozgatásával bizonyosodhatunk meg afelől, hogy jó irányba haladunk. Hasonlóan a való élethez, a játékban sem ajánlatos megosztani figyelmünket a térkép és az út figyelése közt, különösképpen úgy, hogy minden 200 méteren terepjárókból tüzelő fegyveresekbe rohanhatunk, nem beszélve a különféle út menti vegetációról – ezeken mi is gyakran akadtunk fel a térkép bogarászása közepette.

A hatalmas bejárható terület miatt a legtöbb időnket utazással fogjuk tölteni, ami csak az első három-négy órában élvezetes, utána már inkább csak felesleges macerának érezzük. A szabadságérzetéhez persze ez is hozzátartozik, amit igyekeztek a készítők a lehető legélvezetesebb és legegyszerűbb módon tálalni számunkra. Számtalan jármű közül választhatunk célunk eléréséhez, közlekedhetünk vízen és szárazföldön egyaránt. Nagyobb távolságok megtétele előtt mindig érdemes figyelembe venni a táj perifériáján végigfutó buszhálózatot is, ami egy rövid töltés után elrepíthet minket célunk közelébe, ahol aztán mindig találunk megfelelő négykerekűt, amivel folytathatjuk utunkat. Érdekes tény különben, hogy ez az egyetlen esemény a játék során, ami töltéssel zavarja meg az amúgy folyamatos játékmenetet.

Ez a harc a régi

Bár rengeteget fogunk utazni, természetesen a lényeg azért az akción van. Ha másban nem is, ez a rész roppant mód hasonlít a Far Cry első részére. Az épp aktuális küldetéseink általában kimerülnek abban, hogy nyírjunk ki valakit, robbantsunk fel egy gáztartályt vagy épp egy vasúti vagont. Persze mindezt megpróbálták színesíti a Ubisoft szakemberei, de komoly kalandjáték elemekre, lopakodásra, vagy Fallout szerű dialógusokra ne számítsatok. A Far Cry 2 inkább akciójáték, mint RPG. Komoly tűzharcok és rengeteg izgalmas jelenet gondoskodik arról, hogy egy pillanatra se lankadjon figyelmünk a játék iránt. Ez persze sokakat már nem hoz lázba, így előfordulhat, hogy öt-hat óra játék után beleununk az egészbe. Sajnos a küldetések sokszor repetitívek, ráadásul a mesterséges intelligencia sem áll a helyzet magaslatán, így olykor nem biztosít kellő kihívást a program a veterán játékosok számára. Ellenfeleink többnyire mindig ugyanazok a szakadt ruhás egyének lesznek, akikkel már az első öt percben megismerkedünk, csupán fegyvereik javulnak az idő előrehaladtával. Gyakran azt vettük észre, hogy össze-vissza mozognak, illetve nagyobb távolságnál még akkor sem vesznek észre minket, ha egy mesterlövész puskával egy hordót röpítünk mellettük a levegőbe. De szerencsére ez nem túl zavaró, s a legtöbb ilyen nyitott világú FPS esetén adott ez a probléma, ezért mi igyekeztünk elnézni a program ezen hiányosságát. Ugyanis hiába a butácska MI, komolyabb túlerő esetén könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy életerőnk pillanatok alatt nullára esik. Ilyenkor, ha sikerül időben fedezékbe vonulnunk, a H gomb megnyomásával toldozhatjuk be sérüléseinket, ami a sebesülés mértékétől függően jelenthet egyszerű injekciót, vagy gyomorforgató „egy fogóval nekiesünk a combunkba fúródó golyónak” című kisebb operációt.

Afrika, te csodás!

Végére hagytam a Far Cry 2 legnagyobb erősségét: az elképesztő látványt. Hihetetlen, mit alkottak számunkra a kanadai fejlesztők, ugyanis a játék frenetikusan jól néz ki. Afrika változatos környezetének minden eleme megtalálható a játékban, kezdve a buja dzsungelektől a poros sivatagokon át egészen a sziklás hegyekig, mindez olyan hitelesen ábrázolva, ahogy eddig játékban nem nagyon láthattunk. A növényzeten átszűrődő fény, a lenyugvó nap látványa, mind-mind olyan látványos, hogy percekig nézegettük az állóképet monitorunkon. Ilyen látványhoz persze gyakran hatalmas gépigény is párosul, de a Far Cry 2 esetében minden sokszintűen skálázható, így még a közepes kategóriájú gépeken is könnyedén elfut, ráadásul minőségében sem romlik számottevően. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy minden idők legszebb PC-s játékát üdvözölhetjük személyében, ami ismét bebizonyította a Crytek motor rátermettségét a grafikai szegmensben.