Jó, mondjuk nem teljesen pontosan ez történik a Bugvasionben, helyette földönkívüli invázióval nézünk szembe, csak éppen olyan aprók az idegenek, hogy inkább az ízeltlábúakra bíznák a hódítást. Valahol igazuk is van, hiszen így több milliószoros túlerőben lennének az emberekkel szemben, azonban elkövették azt a hibát, hogy pont a mi házunkkal kezdtek ki, mi pedig egy tévétábornok felügyelete alatt természetesen visszaverjük a támadásokat.

Teszem a dolgom!

Ebből talán sejthető, hogy a hazai csapat által kreált történet nem veszi magát teljesen komolyan, ami a pályák előtt lejátszódó rövid párbeszédekből is kiderül. Az utánuk következő csaták azonban véresen komolyak. A toronyvédős játékok szép hagyománya szerint el kell szórnunk néhány védelmi egységet a pályán, amik remélhetően megállítják a hullámokban rohamozó dögöket. Emellett hat teljesen célozható támadást is feloldhatunk, amik szivárgás esetén húzhatnak ki bennünket a bajból – és a boss-féleségekhez is szinte mindig szükségünk lesz rájuk. Egyéni vonásként a tornyok némelyikének időnként újra kell töltenünk az elemeit vagy patronjait, ami ráadásul pénzbe is kerül, nemcsak időbe és figyelembe. A készítők szándéka az volt, hogy folyamatosan legyen valami tennivalónk a pályákon, bár itt talán kissé túlzásba estek.

Mivel többnyire aprócska rovarokról és pókokról van szó, a pályák a ház különféle szobáinak egy-egy szegletében játszódnak, ami nagyon kellemes nosztalgiát (Micro Machines vagy részben Katamari) kelthet azokban, akik ismerték ezeket a címeket. És a környezetre tekintettel tornyaink sem gépágyúk vagy bumeráng dobáló majmok, hanem házilag macgyverezett rovarirtó eszközök.

Csak egy jó rovar van: a döglött

A játék grafikája tökéletesen illik a témához és annak komolyságához, bár némelyik torony animációján azért még lehetne csiszolni, vagy kissé látványosabbá tenni az összképet – különösen, mivel a csapat alapvetően animációkkal foglalkozik (Lóránt Demeter eleve a filmes vonalról jött a videójátékok világába). A zene rövid távon egész kellemes, a hanghatások viszont elég hullámzóak. Pontosabban a légvédelmi rakéta jelenleg kb. mindent elnyom, így arra sem ártana még egy pillantást vetni. Az átvezető jelenetek szinkronosak (egyelőre csak angolul), és hamarosan a pálya eleji évődés is azzá válhat.

De elsőként a Bugvasion TD kezelését és nehézségi görbéjét kell helyrerakni, mert ott azért nagyobb gondok akadnak. Első játékos csapattól nem meglepő, hogy a kezelőfelület nem tökéletes, vagy a „quality of life” kényelmi és udvariassági repertoár kissé hiányos. Utóbbira jó példa a minden indításkor átugrandó intró, és a lassú töltési idő, vagy akár csak a kézreeső sebzés- és lőtáv-adatok hiánya. A kezelőfelület gondjai már idegesítőbbek: megesik, hogy elsőre nem látni rendesen, honnan jönnek vagy merre tartanak a támadók, a pálya szélén meg néha nem tudunk megfelelő tornyot építeni, mert a menüje belelóg a képességek menüjébe. Még nagyobb baki, hogy a térkép felmérésére és stratégiák kidolgozására nincs idő, sőt néha a kezdő védelem rendes kiépítésére sem, mert a pálya megjelenésekor azonnal ketyegni kezd az első hullám előtti rövid visszaszámlálás (amit az utolsó pillanatban felgyorsítva viszont jár az extra pénz!).

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

A legnagyobb gondom azonban a hullámzó nehézséggel volt. Eleinte szépen, békésen mészárolhattam, kísérletezhettem torony-kombinációkkal, de a játék második felében, néhány pályán, az útvonalak szaporodásával ugrásszerűen megnőtt a kihívás is. Már az első hullámban. Ugyanis, ha azt túléltem, általában a következő négy sem jelentett problémát. Így legalább hamar kiderült, ha nem sikerült kitalálnom, hogy milyen tornyokat, milyen sorrendben várnak el a fejlesztők, és már kezdhettem is újra a pályát.

Szeretne többet tudni?

Szóval a Bugvasion TD helyzete nem ideális, de jó hír, hogy a fejlesztők a megjelenés óta nézik a visszajelzéseket és dolgoznak a javításon, finomításon. A kisebb bakikat így 2-3 héten belül kipofozhatják, és talán egy időgyorsítás gombot, valamint magyar feliratot is kapunk hamarosan. Sőt, már free DLC-kről is hallani. Előbb azért remélhetőleg nekilátnak az egyensúlyozásnak, hátha nem kell olyan kínos kifejezéseket használnom, mint a Toronyvédelmek Dark Souls-játéka… A még jobb hír, hogy a programot hazai zsebekre szabták: nagyjából 2000 forintba kerül. Így akinek a téma, a műfaj vagy a nosztalgikus külső bejön, nyugodtan belevághat a rovarirtásba már most is – vagy az első komolyabb frissítés befutása után.