Heavy Rain teszt

A PS3 exkluzív Heavy Rain annak a Quantic Dream nevű fejlesztőcsapat a munkája, akiknek a Fahrenheit nevű fantasztikus kalandjátékot is köszönhettük. A csapat tehetséges fejlesztői az előző játékuk sikere után sem tétlenkedtek, készült a legújabb nagy dobásuk, amely február 24-től minden Playstation 3 tulajdonos számára elérhető lesz – és ha 2010-ben csak egyetlen játékot lehetne választanotok a masinátokra, akkor mi azt javasolnánk, hogy az az egy a Heavy Rain című mestermű legyen.

Eső előtt...

A játék nyitányában az egyik fő karakterünkkel, Ethan Marsszal ismerkedünk meg, aki boldog családi életet él. A lassú folyású felvezetésben betanuljuk a játék speciális irányítását, melynek lényege, hogy minden mozdulatot a kontrollerünk jobb analóg karjával végzünk el, illetve mindenféle akciókat végzünk el a képernyőn felvillanó gomb és mozgáskombinációk segítségével – néhol egyszerre kell gombokat lenyomni, finoman tologatni az analóg kart, és mozgatni a teljes kontrollertestet, hiszen az érzékeli a mozdulatainkat. Az irányítás elsőre furcsa lehet, de az első fejezetben lesz időnk megszokni és begyakorolni, ráérezni az ízére, melynek lényege, hogy a játékos folyamatosan részese legyen a cselekménynek, és figyelme 100%-ban a játékot övezze. Amint rutinosan kezeljük az általunk irányított karaktert, egy tragédiát követően beindul a cselekmény, és kezdetét veszi az elmúlt évek egyik legérdekesebb és legmegrázóbb története.

Eső után...

A folytatásban már négy karakter párhuzamos és néha összefonódó történetét játszhatjuk végig. Egyikük a gyermeke elvesztését feldolgozni képtelen, és furcsa ájulásokkal küszködő Ethan, itt van még a tapasztalt, de az alkoholt nem megvető magánnyomozó, Scott Shelby, egy high-tech kütyükkel felszerelt, de drogproblémákkal küzdő FBI-nyomozó, Norman Jayden, továbbá egy csinos női karakter, Madison Paige, aki komoly álmatlanságban szenved. Az őket összekötő kapocs a várost rettegésben tartó Origami gyilkos, aki fiatal srácokat rabol el, aztán hátrahagyja a holttesteket, akiknél a halál oka minden esetben fulladás – méghozzá esővízben. A magánkopó és a szövetségi ügynök a nyomozás kapcsán kerül a képbe, míg Ethan elrabolt második gyermeke, Jason által keveredik az ügybe, Madison pedig a gyermekét kétségbeesetten kereső férfival való találkozás után válik a történések megkerülhetetlen szereplőjévé. Az egyes karaktereket egymást követően lesz alkalmunk eltérő helyzetekben irányítani, de ahogy egyre mélyebbre hatolunk a játék világában, úgy fogják egyre többször egymás útját keresztezni a szereplők, és alkalmanként egyetlen fejezeten belül lehetőségünk lesz két karaktert is irányítani. A játék célja, hogy az elrabolt Jasont élve felkutassuk, illetve felfedjük az Origami gyilkos kilétét, de mindeközben számos olyan eseménynek is a részesei lehetünk, amelyek nem feltétlenül viszik előre a fő szálat, de nagyban segítik a játékban való teljes elmerülést.

A te történeted

A Heavy Rain lényegében egy interaktív mozifilm, ahol egy nagyjából előre lefektetett történetet tudunk végigjárni, a szereplőknek hála többféle megközelítésből, érdekes és élvezetes összefonódásokkal. Persze a lehetőségeink nem merülnek ki abban, hogy felfedezzük és megoldjuk a játék által ránk szabott feladatokat, hiszen a programban számos olyan pont van, mikor igen kemény döntéseket kell hoznunk, amelyek hatással lesznek nem csupán az éppen a cselekvést végző szereplő, de a többi fő- és mellékkarakter sorsára is. Néha ezek az események egyértelműek, néha pedig fogalmunk sincs, hogy „választottunk”, csupán egy újbóli végigjátszás során derülhet fény az eltérő lehetőségekre. A Heavy Rain egyes fejezetei bármikor újrajátszhatóak, így mintha tényleg egy interaktív filmet néznénk, olykor „visszatekerhetünk” a múltba, hogy kipróbáljuk, hogy miképp alakíthattuk volna másképp az eseményeket – nagyszerű megoldás, hogy ilyenkor választhatunk, hogy a játék automatikusan elmentse-e az újfajta történetvonalat, és ha a nem mellett döntünk, akkor végigjátszhatunk akár több fejezetet másképpen, majd visszatérhetünk az eredeti döntéseink vonalára, ennek köszönhetően a program teljes újrajátszása nélkül barangolhatunk az alternatív megoldások között.

Sötét áradat

A játék legnagyobb erénye természetesen a történet, amely nem csak érdekes, de hihetetlen hatással is van a játékosra. Átérezzük a szereplőink kétségbeesését, félelmeit, és a csavaroknak, illetve a váratlan eseményeknek köszönhetően helyenként libabőr borítja a teljes testünket, sőt, olykor elborzadva fogjuk szemlélni és végigjátszani az eseményeket. A Heavy Rain ugyanis nem a könnyed műfajban indul versenybe, a főcímet követően az atmoszféra nyomasztóvá válik, és a történet előrehaladtával egyre keményebb és félelmetesebb szituációkban kell majd helytállnunk. Szó szerint igazi borzalmakat kell majd átélnünk, s hol a félelem fogja megdobni a pulzusunkat, hol pedig az adrenalin. A Heavy Rain dramaturgiailag tökéletesen van felépítve, hol a reflexeinkre hagyatkozó élet-halál harcokat kell vívnunk, hol pedig egy-egy kőkemény döntés során fogunk igencsak megizzadni. A játékban szinte végig tapintható a feszültség, lényegében ez hajtja előre a játékost, hogy még többet megtudjon, még többet megismerjen a szereplők körül tekergőző történet hátteréről. A program olyan tökéletes hangulattal bír, olyan erős sodrású, hogy lényegében fel sem tűnik a cselekmény helyenkénti linealitása, és az, hogy esetenként nem formálói, csupán levezénylői vagyunk a jeleneteknek. A Heavy Rain hatalmas ereje abban rejlik, hogy olyan elképesztő erővel vonja be a játékost a történetbe, főleg érzelmileg, mint a legjobb filmek esetében. Hol aggódunk, hol izgulunk, hol magunk is egy kicsit kétségbe esünk. A minket érő hatások eszméletlenül széles skálán mozognak, és olyan játékélményt biztosítanak, amire eddig nem nagyon akadt példa. Ahhoz persze, hogy valóban élvezzük ezt az atmoszférát, kell egy bizonyos fokú érettség. A Heavy Rain ugyanis nem gyerekprogram, s mi nem csak a véres jelenetek okán tennénk rá 18-as karikát, hanem azért is, mert kell egy bizonyos kor ahhoz, hogy értsük a szereplőket ért hatásokat, és a rájuk válaszoló reakciókat.

A történeten túl

A Quantic Dream legújabb játéka azonban nem csak történetével, újfajta irányítási rendszerével, és a játékosra gyakorolt egyedi hatásával remekel, hanem a külalakjával és a zenei világával is – ezek nélkül a sokat ecsetelt érzelmi megnyilvánulások valószínűleg fel sem törnének. És itt most nem csak arról van szó, hogy a grafika valami egészen elképesztően részletes és kidolgozott, hanem arról, hogy ebben a játékban minden egyes pillanat tökéletesen meg van rendezve, a zene a megfelelő pillanatban csendül fel, az átvezetők vágása, a gyakran használt osztott képernyő, a sajátos kameranézetek mind-mind a tökéletes hangulatot szolgálják ki, olyan szinten, amire játékban eddig nem nagyon volt példa. A rendszer annyira jól működik, hogy elfeledteti az irányítás és a kamerakezelés helyenként felbukkanó gyengeségeit is. A Heavy Rain szinte tökéletes program, egy igazi élmény, amit egyetlen játékosnak sem szabadna kihagynia – persze csak akkor, ha szereti ha egy játék intelligensen, és nem az unalomig ismert módszerekkel szórakoztat.