A Monster Bash névre keresztelt Williams asztal 1998-ban gördült ki a méltán neves flippergyártó óriás műhelyéből cirka 3000 darabos példányszámban. A témaválasztás így 20 év távlatában is érdekes, ugyanis az asztal témájául szolgáló Universal-szörnyek 1920 és 1950 között ijesztgették a nagyérdeműt a mozikban, így joggal gondolhatnánk, hogy a klasszikus horrorfilm-rajongókon kívül kevés embert érint a téma. Ez azonban elhamarkodott következtetés lenne, az adaptációkban felbukkanó ikonikus szörnyetegek számos újabb kiadásban és modernizált feldolgozásban tiszteletüket teszik mind a mai napig (a legutolsó, elég gyenge Múmia-filmet például egy modern „szörnyverzum” első darabjának szánták az alkotók). Ezen asztal esetében a kultikus szörnycsapatból kimarad az Operaház Fantomja és a Láthatatlan Ember, de a legnépszerűbb rémisztgetők valamilyen oknál fogva jó ötletnek tartották, ha ijesztgetés helyett hatan zenekart alapítva elhúzzák a játékos nótáját.
Az asztal hangulatát tekintve kicsit viccesre veszi a figurát, Drakula gróf például sértődötten megjegyzést tesz, amikor küldetése közben lábikrán csattintjuk acélgolyóinkkal, de a Múmia is frappáns odamondásokkal kel ki szarkofágjából. Az asztal letisztult és gyönyörűen kivitelezett darab, ami az eredményjelzőn megjelenő pixel art animációkról is elmondható. A küldetések könnyen teljesíthetők, a Wizard-mód mellett lehetőség van egy Mini Wizard-mód elérésére is, ami külön sikerélménnyel szolgálhat a kevésbé szakavatott játékosoknak. Az utóbbihoz elég csak megtalálni és aktiválni az összes zenekartagot, majd elindítani a zúzást, míg az előbbihez teljesíteni is kell mind a hat szörny küldetését. A rámpák a hínáros lagúnaszökevény kivételével könnyen belőhetők, Frankenstein multiballja pofonegyszerűen kivitelezhető, és az extra ball elérése sem nehéz, ráadásul a további golyókért sem kér lehetetlent a program. Mindent összevetve egy kezdőbarát, amatőr flipperesek számára is élvezhető asztalról beszélhetünk a Monster Bash személyében, amit már csak szereplői miatt is érdemes kipróbálni.
Valami van a víz alatt!
A csomag másik darabja a Creature From The Black Lagoon névre hallgat és a címszereplő mocsárlényt emeli rivaldafénybe. Ebből a Williams csodából már több mint kétszerannyit gyártottak le, mint előző társából, fő tematikája pedig a régi autósmozikban keresendő. Ezért inkább csak az amerikaiaknak lehet nosztalgikus, nem úgy, mint az ’50-es évek közepén játszott, később 3D-s technológiával is megtámogatott szörnymozi. Ez az asztal már kevésbé letisztult, a játéktér nagyobb részét egy rámparendszer foglalja el. Érdekesség, hogy a puritán megjelenítést egy gombnyomással moderinázálhatjuk, sőt kedvünk szerint odavissza váltogathatunk. Alul a lény alkalmanként még ki is emelkedik teljes valójában a mocsárból, de a koncertparádéhoz képest kevesebb mozgó dolgot tudtam előhozni rajta. Mind a két asztalon csupán két flipperkar felett uralkodhatunk, és a standard három próbálkozásból kell elérnünk a lehető legtöbb pontot, hogy barátainkkal és persze a világgal versenyezhessünk az eredményjelzőtáblán. A Pinball FX3 tovább hódít a Williams gyártmányú gépcsodáival, és vélhetően nem most kaptuk az utolsó ilyen csomagot. A piacon lévő legjobb flipperélményként szolgáló játékokkal operáló cég most sem kelt csalódást, így bárki beszállhat – ha csak pár golyó erejéig is – ebbe a múltidéző pakkba!
