Végső mentsvár

Ha pedig már szóba jött a végértékelés, akkor rátérhetünk a kooperatív módra, mert ez a Syndicate azon eleme, ami megmentette a programot attól, hogy a Guru értékelése ne ötössel kezdődjön. Habár a játék ezen része is messze van a tökéletestől, itt legalább van kihívás, arról nem is beszélve, hogy a single playertől teljesen eltérő fejlődési rendszernek köszönhetően akár heteket is eltölthetünk a többszereplős móddal, mert a karakterek kimaxolása nem kis feladat. A kooperatívban összesen kilenc térkép várja, hogy felfedezzük őket, és hogy teljesítsük a ránk szabott feladatokat. Védekezünk, támadunk, olykor pedig óvó bácsit játszunk egy drón mellett. A lényeg igazából nem a feladatokon van, hanem azon, hogy együttműködjünk a három csapattársunkkal, hogy kiegészítsük egymást. Random emberek oldalán harcba szállni nem feltétlenül élmény és nem is életbiztosítás, de ha sikerül összerántani egy jól összeszokott, kommunikálni képes kompániát, akkor a Syndicate kooperatív módja tényleg kielégítheti az igényeinket. Habár a kilenc pálya mindegyike scriptelt, tehát minden egyes alkalommal, ugyanazokkal az eseményekkel találkozunk, azért a bőséges túlerő okán még a sokadik alkalommal sem fáklyásmenet a feladatok teljesítése. 

A program viszont hálás, a sikeres megmozdulásainkért tapasztalati pont jár, amit a single playerrel ellentétben egy jól kidolgozott, valódi mélységeket rejtő rendszerben költhetünk el. Nemcsak maga a karakter, de a fegyverek és a speciális képességeinket „működtető” Dart-rendszer is fejleszthető, és a lehetőségeknek hála tényleg egészen egyedi ügynököt hozhatunk létre.

Megvan a kötelező

A játékmenettel ellentétben a tálalásba nem nagyon lehet belekötni, mind a grafikai rész, mind a hanganyag hozza a 2012-ben kötelezően elvárt színvonalat. Ugyan a Syndicate nem nevezhető az elmúlt időszak legszebb játékának, azért bőven megállja a helyét a jelenlegi felhozatalban, még annak ellenére is, hogy a Starbreeze grafikusai kicsit túlzásba vitték az erős fényeffektek használatát, hiszen játék közben helyenként olyan érzésünk támadt, mintha egy fényérzékeny karaktert irányítanánk. Ugyanígy a szinkron, a fegyverek és az egyéb zörejek hanghatásai is rendben vannak, és a legnagyobb megelégedésünkre a Skrillex zenének nevezett statikus zajai is csak egyszer csendültek fel, méghozzá az első bossharc során – részünkről ezért plusz öt pont jár a fejlesztőknek. 

A tesztverziónk PC-n futott, méghozzá kiválóan, akadás és grafikai bugok nélkül, maximum beállítások mellett, Full HD-ben, mindenféle portolási bakik nélkül, így ha másra nem is, a technikai részre azért elég rendesen odafigyeltek a Starbreeze megfelelő emberei. Ugyan furcsa anomáliák helyenként előfordultak, azaz párszor minden előzetes jel nélkül az asztalra vágott minket a program, de ezt inkább a játékot futtató (alkalmanként elég problémás) Originnek tudtuk be, mintsem magának a Syndicate-nek. 

Talán legközelebb

Kíváncsiak leszünk, vajon a pénztáraknál miképp muzsikál a Syndicate, és arra is, hogy az EA tervez-e folytatást. Ha igen, reméljük, hogy a Starbreeze (vagy az új fejlesztőcsapat) jobban összekapja majd magát, mert a 2012-es változat nem más, mint egy jól ismert és látványos váz, ami alá nem sikerült értékelhető tartalmat pakolni. Pedig ha valami, hát a Syndicate igazán megérdemelné.