Folytatódik nemrégiben elindított sorozatom, amiben a kedvenc rendezőimről mesélek egy kicsit. Második alanyom egy igazi nagyágyú, egy legenda, akiről az is hallott, aki még filmekkel sem foglalkozik. Ő pedig nem más, mint Stanley Kubrick.

Kubrick 1923-ban született Bronxban. Tizenhárom évesen, az édesapjától kapott egy fényképezőgépet, aki ezután rajongója lett a fotózásnak, főleg az életképek érdekelték. 17 évesen már fotóriporter volt, a Look magazinnál. Filmkészítéssel csak az 50-es évektől kezdett foglalkozni. Kezdetben dokumentumfilmeket (a cikkben ezekkel nem fogok foglalkozni) készített, mindet ő rendezte, vágta és fényképezte. 1953-ban készítette el első saját filmjét, Félelem és vágy címmel. Kezdeti szárnypróbálgatásaira még nem figyeltek oda különösebben. Első valóban sikeres filmje a Dicsőség ösvényei volt, ami Kubrick negyedik rendezése. A rivaldafényt nagyban köszönheti a film főszereplőjének, Kirk Douglas-nek, aki végig kiállt a kezdő rendező mellett. Sőt, a Spartacus című filmet, külön Douglas kérésére rendezte meg, miután az eredetileg kinézett rendezővel Anthony Mann-el összerúgta a port a filmsztár.

Ezek után pedig egy rendkívüli karrier vette kezdetét. Egyedi, sokszor bizarr, de rendkívül jelentőségteljes alkotások kerültek ki a kezei közül. Valódi kultfilmek. Kubrick-ra mindig is jellemző volt, egy fajta bogarasság és maximalizmus. Ellentmondást nem tűrően készítette filmjeit. Senkinek nem engedte, hogy beleszóljanak a forgatásba. Ellenben a forgatás előtti kreatív eszmecserék során bíztatta a stábot, hogy álljanak elő saját ötletekkel, mindenkit meghallgatott. Gyakran napokig képes volt egy jelenetet újra és újra fölvenni, amíg úgy nem érezte meg van a tökéletes jelenet. Hogy aztán másnap megint újra felvegyék ugyanazt, csak máshogy. Barry Lyndon című filmjét két évig forgatta, ami még ma is példátlannak számít! Évekig tudott csak anyagokat gyűjteni, információkat egy-egy projektjéhez.

Legtöbb filmjét valamilyen irodalmi "alapanyag" alapján készítette. Megvette egy-egy könyv megfilmesítési jogát, amiből aztán sokszor egy igen sajátos értelmezésű film készült, Stephen Kinggel emiatt veszett össze. De erről majd később. Szerette a hosszú, vágatlan jeleneteket, a pásztázó kamera mozgást. Filmjei látványvilága, a mai napig gyönyörűek, kifogástalanok és bőven megállják a helyüket. Kubrick filmjei jóval megelőzték korukat, nagyon szeretett kísérletezni. Szokatlan dolgokat alkalmazni. A 2001: Űrodüsszeia vizuális effektjeit gyakorlatilag saját maga készítette, amiért Oscar díjat is kapott.

Kubrick egyébként háború ellenes volt és utálta a kommunistákat. Mindkét nézetét beleoltotta bizonyos filmjeibe (Dr. Strangelove, Acéllövedék, A dicsőség ösvényei). A Dr. Strangelove után kifejezetten megtiltotta, hogy filmjeihez bármiféle szinkron készüljön (nem lett ez teljesen így azért). Ezért a legtöbb filmjét a mai napig, csak eredeti nyelven és felirattal tudjuk megnézni. Kerülte a nyilvános szerepléseket, sok ember a közvetlen környezetéből nem is tudta, hogy mivel foglalkozik. Illetve az újságírók sem igazán tudták, hogy egyáltalán hogy néz ki Kubrick. Ha interjúért mentek a lakására, gyakran letagadta magát. Egy időben elterjesztették róla, hogy fél a nőktől, ami konkrétan baromság. Háromszor nősült. Harmadik feleségével haláláig együtt maradt és három lányuk született.

Kubrick pályája nem volt mentes a botrányoktól. Filmjei sokszor erőszakosak és megrázóak voltak, vagy éppen politikailag inkorrektek. Több filmjét is betiltották. Érdekes összeesküvés elméletek is fűződnek a nevéhez. Néhány ember a mai napig állítja, hogy a Holdra szállás felvételeit valójában Kubrick rendezte meg és ez az esemény nem is történt meg. Illetve sokan úgy gondolják, hogy Kubrick az Illuminátus tagja volt és filmjei rejtett üzeneteket tartalmaznak, amiket csak a "beavatottak" tudnak értelmezni. Megtudok hülyülni ezektől egyébként.
Stanley Kubick utolsó filmje premierjét sajnos nem érte meg. 1999 március 7-én elhunyt szívrohamban, 70 évesen. Az időközben tervezgetett A.I. Mesterséges értelem című filmjének vázlataiból, Spielberg készített filmet pár évre rá. Külön Kubrick emlékének dedikálva alkotását.

1953 - Félelem és vágy (Fear and Desire)
Ez volt bizony Kubrick legelső filmje. Egy kitalált háborúban játszódik a film. Főszereplői néhány katona, akik az ellenséges vonalak mögött ragadnak és megpróbálnak kitörni. Közben belefutnak egy fiatal helyi lányba is.
Nem kertelek, a Félelem és vágy nem jó film. Sőt, szerintem messze Kubrick legrosszabb alkotása. Elképesztően amatőr és iszonyatosan látszódik a nullához közel álló költségvetés. Nagyon kevés szereplő, akik nincsenek túl jól megírva. A színészek mondjuk nem rosszak.
Szinte a teljes játékidő alatt, egy erdőben szaladgálnak a katonák és nyoma sincs semmiféle háborúnak. Minden tök üres. Rövid, de mégis vontatott. Nem sok dolog működik a filmben.

Talán az javára írható, hogy Kubrickra később nagyon jellemző dolgok már itt is felfedezhetők. A katonák, ahogyan teljesen levetkőzik korábbi emberi mivoltukat. A feszült hangulat néha-néha egészen jól működik. Ja és van benne egy nagyon szép kutya. A zenék sem rosszak, illetve a fényképezés is teljesen jó. A film egyébként 60 perces, de mégis unalmasnak hat. Nem érdekes, meglehetősen eseménytelen. Kubrick maga is gyengének tartotta alkotását. Igazából csak kíváncsiságból van értelme megnézni a filmet. Szórakoztatni ugyanis nem képes. Érdekes megnézni, hogy honnan hová jutott a rendező. Innen azért volt hova fejlődni. A film egyébként public domain, szóval akár Tube-on is megnézhető.





1955 - A gyilkos csókja (Killer's Kiss)
A mester második filmje egy film noir volt. Egy bokszoló összerúgja a port egy gengsztervezérrel, annak barátnője miatt. Egy kis fenyegetőzés, egymás életére törés. A bokszoló végül agyonveri a górét és lelép a nővel. Fine. Ennyi az egész film.
Igazából semmivel nem nagyobb élmény, mint az előző alkotása. Kifejezetten furcsának tartom, hogy Kubrick egy ennyire sablonos filmet készített valaha is. Minden előre kiszámítható. Egy tucatfilm. Bőven kihagyható. Két éve láttam, de már alig emlékszem rá. A Félelem és vágy kevésbé tetszett, valahogy az mégis jobban megmaradt a fejemben. Valószínűleg csak azért, mert berögzült a fejembe, hogy az volt Stanley Kubrick első alkotása.



1956 - Gyilkosság (The Killing)
Újra film noir. Megkeverve egy kis heist adalékkal. Érezhető javulást lehet látni a film minőségében, a korábbi mozikhoz képest. Néhány gengszter úgy dönt, hogy kirabolnak egy lovi fogadóirodát. Tervet eszelnek ki, végrehajtják. Közben persze minden elromlik, ami elromolhat. Természetesen van egy idegesítő feleség, hogy tovább rontsa a csapat helyzetét. Egy korához képest meglehetősen izgalmas és jól felépített filmecske. Mára igazából túl sokat nem nyújt, de egy egyszeri megnézésre, bőven megteszi. A film vége is eléggé meglepő, egyáltalán nem erre számítottam. Márpedig, ha egy 59 éves (!) film megtud lepni, azért az tud valamit. És innentől kezdve, Kubrick minden egyes filmje egy regény adaptáció.



1957 - A dicsőség ösvényei (Paths of Glory)
Innen kezd el Kubrick pályája igazán felfelé ívelni. Egy kivétellel, a következő Kubrick filmek mindegyike tetszett már! A film az I. Világháború idején játszódik. Egy francia egység történetét meséli el, akik az állóháború miatt a lövészárkokban rekedtek. Mireau tábornok szeretne előrébb jutni a ranglétrán, ezért megparancsolja az egységnek, hogy egy túl jól őrzött német állást foglaljanak el. Dax ezredes pontosan tudja, hogy semmi esélyük, de a parancsot végre kell hajtani. Az akció során rengeteg embere meghal ezért visszavonulót fúj. A tábornok ezen felhúzza magát és gyávaság vádjával halálra ítél 100 katonát. Az ezredes ezt természetesen nem hagyja és komoly szópárbajokkal próbálja menteni embereit.

Itt már nagyon sok Kubrick védjegy felismerhető. Pásztázó kamera, itt a lövészárkokat vették fel ilyen módszerrel. Fantasztikusak ezek a felvételek. Akció ugyan nem sok van, de azok egész látványosak. A Félelem és vággyal ellentétben, itt tényleg látjuk és el hisszük, hogy háború van. Koszosak az emberek, sérültek. Állandóan bombáznak valamit és lőnek. Kubrick háború ellenessége, a film minden egyes képkockájából, valósággal ordít. A háború borzalmait pedig valamilyen furcsa, természetes hiteleséggel mutatja be. Precíz és ügyes kezű a rendezés. Már nyoma sincs, a korábbi stílus kereső, amatőr hozzáállásnak. A főszerepben Kirk Douglas, akinek Kubrick rengeteget köszönhet. Miatta lett ismert a rendező, ezt kár elvitatni. Ő, valami félelmeteset alakít! Elképesztő a fickó beleélése, szenvedélyes a játéka. Fantasztikus mit művelt ez az ember!

Nem csak ezek miatt emlékezetes a Dicsőség ösvényei. Ez volt Kubrick első filmje, amit betiltottak. Nem máshol, mint Franciaországban. A franciák ugyanis berágtak, hogy Kubrick kedvezőtlenül mutatja be a francia hadvezetést. Évekig nem lehetett náluk beszerezni a filmet. Bárkinek tudom ajánlani, aki nem egy szokásos Hollywoodi, pátoszos háborús filmet akar látni. Hanem valami komolyabbat, megrázóbbat. Valami értelmesebbet.



1960 - Spartacus
Több szempontból is mérföldkő a Spartacus a mester életművében. Egyrészt ez volt az első filmje, amit már színesben forgatott. Illetve ez volt az első és utolsó eset, hogy egy valódi, nagy költségvetésű Hollywoodi stúdiófilmet forgatott. Kubrick egyébként az egyik legrosszabb élményéként jegyzi a Spartacust. Mivel az égvilágon semmibe sem volt beleszólása. Mindent a stúdió és a producerek kívánsága szerint kellett csinálnia. Ő gyakorlatilag csak ledirigálta a filmet, mások kívánalmai szerint. Illetve itt kezdődött el valami, ami Kubrick-ra később nagyon jellemző volt, mégpedig az, hogy nem nagyon maradtak a filmjei két óra alatt. A Spartacus például rögtön 184 percesre sikeredett. Bár egy történelmi filmnél ez annyira nem meglepő. Az egy évvel korábban készült Ben-Hur 212 perces volt (a legrövidebb verzió). Egyébként a Spartacusból is létezik 197 perces vágás. Én a 187 perceset láttam.

A film sztorija nyilván ismert mindenki számára, gladiátor és rabszolga felkelés Rómában, ami kezdeti sikerei ellenére is elbukik. A korában ez egy igaz giga produkció volt. A jelmezek még most is teljesen jók. A harcok mára kicsit esetlenek de jól vannak felvéve. A díszletek nem rosszak, de sokszor látni, hogy stúdióban vettek fel bizonyos dolgokat. A zenéje eszméletlen jó! A szereplőkre se lehet panasz. Kirk Douglas, Laurence Olivier és Tony Curtis is remekelnek a szerepeikben. Bár ez nem egy igazi Kubrick mozi, mégis ügyesen összerakta. A mai napig szórakoztató és nézhető. Szeretem ezt a filmjét is.



1962 - Lolita
Újra fekete-fehérben és egy újabb botrány a film körül. Vladimir Nabokov, Lolita című regényét adaptálta filmvászonra, melynek igen kényes a témája a mai napig. Egy körülbelül negyven pluszos özvegy férfi, beleszeret egy tizenegy éves lányba (a filmben öregítették). A férfi csak azért veszi el feleségül annak édesanyját, hogy a kislány közelében lehessen mindig. A lány viszont egy elég ravasz de éretlen személyiség, így kihasználja a férfi szerelmét.

Na ja, ez nem egy matiné. Katolikus körökben (hol máshol?) igencsak kiverte a biztosítékot a film. Pedig semmi valódi "eksön" nem látható a filmben, csak beszélnek róla. És a film nem is a pedofíliáról szól, hanem egy egyoldalú szerelemről, ami meggyötör egy férfit. A könyvet megjelenésekor egy csomó országban betiltották. A könyv egyébként jócskán belemegy a részletekbe. Kubrick filmje meg kifejezetten szelíd, bár éjsötét fekete humora van. Kubrick itt forgatott először együtt Peter Sellers-szel. Ő játssza Quilty-t, aki elcsábítja Lolita-t. Eszméletlen jó volt ez a színész! Persze James Mason és Sue Lyon is brillíroztak.

Nagy problémám a filmmel, a játékideje. A Lolita két és fél órás, ami teljesen indokolatlan. Sok jelenet fölöslegesen túl van húzva nyújtva (ez Kubricknál elég komoly "betegség"), ami miatt sokszor leül a film, kicsit unalmas lesz. 40 percet röhögve ki lehetett volna ollózni belőle. Azért így is sikerült egy tök jó filmet készítenie.



1964 - Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb)
Kubrick utolsó filmje, amit fekete-fehérben forgatott. Nyílt gyűlölete a kommunizmus felé itt érhető tetten talán legelőször. A Dr. Strangelove egy hidegháborús szatíra. A műfajra jellemző minden pozitívummal és negatívummal. A valós életre nagyon jól reflektáló, mégis a végletekig kifordított helyzetek. Baromi jó humor, bár nem a térdcsapkodós fajta. Irónia, fekete humor, maró gúny minden benne van ami egy ilyen alkotáshoz kell.

Egy őrült amerikai tábornok rakéta támadást indít a Szovjetunió ellen. Egy válságstáb a Pentagonban próbálja megakadályozni a III. világháború kirobbantását. Ám a szovjet vezetés feje részeg, mint a disznó, a válságstábban meg ott van Dr. Strangelove, volt náci tudós, aki szintén nem egészen komplett.

A film egyik érdekessége, hogy Kubrick nem engedte, hogy kommunista országokban vetítsék a filmjét. Így például Magyarország is belekerült a szórásba. A filmhez egyébként három szinkron is készült. Illetve ez után kezdte el Kubrick megtiltani, hogy szinkronizálják filmjeit. Nem igazán lehet mást mondani a filmről, ezt látni kell, hogy értsétek mitől jó. Nekem annyira nem jött be, valahogy a szatíra, mint műfaj nem az én világom. Egy óráig nagyon jól elvagyok velük. Aztán elkezd fárasztani a sok abszurditás. Itt is ez a helyzet. Egynek azért nem volt rossz.



1968 - 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey)
Elérkeztünk ide is. A sci-fi műfaj egyik legnagyobb alapkövéhez. Egy valódi művészfilmes atomvillanás, ami olyan filmeket is megihletett, mint az Interstellar (ami nekem csalódás volt). A film egyik érdekessége, hogy Kubrick megkérte Arthur C. Clarke írót, hogy készítsen neki egy sci-fi regényt, amiből ő filmet készíthet. Clarke egy novellája alapötletét kezdte el átdolgozni Kubrick-kal közösen. Így fordulhatott elő az, hogy a film előbb elkészült, mint a könyv, ami alapján a film készült. Ilyet is csak Kubrick tud.

A film zenéit Alex North írta, a mai napig elérhető az összes zene, viszont a filmbe végül egy sem került be. Több elmélet is létezik ennek magyarázására. North állítólag késett a zenei anyag leadásával és Kubrick egyszerűen megunta a várakozást. A másik elmélet szerint Kubrick elégedetlen volt a zenékkel. A harmadik elmélet szerint, Kubrick mindig is klasszikus zenéket akart hallani az Űrodüsszeia közben. Hogy akkor minek írtatott külön nótákat? Tudja fene. Végül klasszikus zenék kerültek be a filmbe, amik rettenetesen jól beleillenek a filmbe. Valóságos gyönyör nézni a filmet ezekkel a muzsikákkal. Richard Strauss, Johann Strauss, Aram Iljics Hacsaturján és Ligeti György zenéit használta fel végül a filmhez. Ligeti erről nem is tudott semmit. Csak később szerzett róla tudomást. Nem ez volt az utolsó alkalom, hogy Kubrick Ligeti úrtól vett kölcsön zenét.

A 2001: Űrodüsszeia látványban messze megelőzte korát. Holdra szállás csak 1 évre rá volt, így Kubrick-nak és a stábnak saját maguknak kellett kitalálniuk milyen lehet a világűr. Sötét, csendes, rideg és veszélyes. Ezt pedig tökéletesen ábrázolta a film. Egyébként arról szól, hogy az emberi faj fejlődését, mindig egy külső beavatkozás idézte elő. Egy furcsa monolit, ami tereli a fejlődésünket. Többet nem is szabad mondani a sztoriról.

Rendkívül bizarr, furcsa film. De nagyon erőteljes, nem való mindenkinek. A film végét én speciel a mai napig nem értem. Szándékosan gondolkodtatóba ejti a nézőt a film. Bár van egy elméletem, de lehet egy komplett baromság az is. Az élmény, amit a film nyújtott, az viszont letaglózó. Semmi máshoz nem fogható. Ez a film egy igazi mestermunka, a filmtörténelem egyik legfontosabb alkotása. Kubrick egyik legjobbja! És ne higgyetek annak, aki szerint nincs szinkron a filmhez. Kettő is létezik. Más kérdés, hogy a filmben alig beszélnek, szóval tök fölösleges.



1971 - Mechanikus narancs (A Clockwork Orange)
És már itt is vagyunk. Személyes kedvencem a mestertől. Anthony Burges, Gépnarancs című könyvének az adaptációja. Amit volt szerencsém olvasni is és legalább akkora zseni, mint maga a film! Kubrick ezen műve olyan, mintha egy opera lenne. A jelmezek, a zenék, az alakítások. Mind olyan, mintha valami rettentően elborult, zenés színpadi darabot nézne az ember. A film a jövőben (71-hez képest) játszódik Angliában. Az utcákat erőszakos fiatalok uralják, akik bandákba tömörülnek. Mindent és mindenkit meggyaláznak, puszta szórakozásból. Tejet isznak, amikbe erős kábítószerek vannak keverve, amitől még inkább megvadulnak a fiatalok. Egy banda vezére Alex a főhősünk. Kegyetlenségeit megelégeli saját bandája és felültetik. A srác a börtönben, egy kísérleti programban vesz részt, ahol agymosással kiirtják belőle az erőszakosságot. Ám emiatt a fiúból egy szerencsétlen nyomorult lesz, aki saját magát se tudja megvédeni senkitől. Lévén az erőszak gondolatától is rosszul lesz. Alex pedig a nagyvilágban folyamatosan azokkal találkozik, akiknek az életére tört és mindegyikük bosszúra éhes.

Nagyon kegyetlen, bűn és bűnhődés sztori a Mechanikus narancs. Sajnos ma is aktuális témákat feszeget. A bandákba tömörült erőszakos fiatalok, nem csak az angoloknál jelentenek problémát. A fő gondolatisága is érdekes. Hiszen, mitől is lesz jó egy agymosott rab? Nem azért akar jó lenni, mert így döntött, hanem mert nincs más lehetősége. Az agymosáskor elvették a választást tőle. Számítható-e ez egyáltalán eredménynek? A vitatott eljárásnak pedig 1000 másik mellékhatása is van. Milyen alapon babráljuk meg bárki gondolkodásmódját?

A film látványvilága elképesztően erős, bár tény, hogy a jelmezek és díszletek kicsit viccesek a mai szemnek. Ennek ellenére nem veszített semmit a film az erejéből és mondanivalójából. Ráadásul rá se mondanám első blikkre, hogy 71-es film. Simán 80 körülinek tippelném, annyira jól néz ki. Újra klasszikus zenéket használt Kubrick, például Beethovent, aki a főszereplőnek a kedvenc zeneszerzője. A film tele van társadalomkritikával, amikre érdemes odafigyelni. A főszereplő Malcolm McDowell pedig fergetegeset alakít! Tökéletes Joker lehetett volna! Iszonyat félelmetes volt, még a legapróbb arcrendülése is. Aztán amikor áldozat lett... hát ott is remekelt.

A fiatalok szlengje is igen sajátos. Valamiért szinte minden második szavuk orosz. Szóval, ha azt akarják mondani, hogy: "nézzétek azt a jó csajt". az valahogy így néz ki: Vigyizzétek azt a fain gyévócskát. Fogalmam sincs, hogy miért kellett ez bele a könyvbe és a filmbe, de feldobja az egészet az tuti. Bemutatásakor Angliában nagy botrány kavart. Számtalan erőszakos cselekedetet a filmhez kötöttek. Így maga Kubrick kérésére tiltották be a film forgalmazását a briteknél. Haláláig nem is lehetett kapni illetve vetíteni a filmet náluk.

Mindenkinek ajánlom ezt a filmet! Mestermű! Rengeteget lehet belőle tanulni és rettentően szórakoztató is!



1975 - Barry Lyndon
Volt már szó korábban erről a filmről. Kubrick két évig forgatta. Egy kosztümös, nagyköltségvetésű... talán kalandfilm? Dráma? Nem egyszerű. Kubrick sokáig akart forgatni egy Napóleon filmet, de mivel igen sok rendező rajta volt ezen a témán, ezt a tervét végül halasztotta. Állítólag a feljegyzéseiből és kutatási anyagából, most Spielberg és az HBO akar egy sorozatot készíteni. Valószínűleg a kosztümös, Napóleon projekt kudarca miatt készítette el végül Kubrick, ezt a mozit.

A történet a címszereplőről szól természetesen. Egy ír származású fiatal, aki szeretne feltörni és igazi nemessé válni. Szolgál a seregben, fontos embereket ismer meg, dezertál, kém lesz, aztán beházasodik egy gazdag családba. Elég sok minden történik a fickóval, hogy aztán elkezdjen lecsúszni a lejtőn.

Nehéz írnom erről a filmről, mert nem nagyon emlékszem már rá. Mégpedig azért, mert nem túl jó filmről beszélünk. Technikailag első osztályú a mozi. Operatőri munkára és látványtervezésre Oscar díjat is kapott. A film viszont nem lett sikeres. Nem véletlenül. A film legnagyobb baja, hogy rettenetesen hosszú! Kubrick legterjengősebb munkája, közel három órás. Az első felével még nincs is igazán nagy baj. Ott még történek a szereplővel érdekes dolgok. A film közepén, ahogy megházasodik, már nincs célja a figurának. Hiszen elérte amit akart, lord lett. Innentől pedig dögunalmas lesz a film. Csak az idegesítő melodrámát kapjuk, azt is végtelenségig elnyújtva. Állandó ordibálás és hiszti, hol a mostohafia, hol a felesége, hol a félrelépések miatt. Ez engem baromira nem tudott érdekelni. A film végén az a tragédia se érintett meg, mégpedig a főszereplő miatt.

Barry Lyndon ugyanis, egy karót nyelt, szerencsétlen senkiházi! Ez a másik nagy gond a mozival. A főszereplő végtelenül antipatikus. Egy percig sem érdekes. Nem tudtam neki szurkolni, nem érdekelt mi lesz vele.
A 68-tól 99-ig készült filmjei közül, teljesen kilóg ez a film. Mintha a két éves forgatás kivette volna az erejét és igazából már ő is csak muszájból fejezte volna be. A film közepén lévő törés is ezt bizonyítja.

A Barry Lyndont speciális kamerákkal (valójában csak az objektív volt spéci) rögzítették. Eredetileg a NASA-nak készítették, rossz fényviszonyok közötti forgatásra. Kubrick pedig nekiállt kísérletezni vele. A filmet természetes fényviszonyok között forgatta le. Tehát nem használt világítást és ilyesmiket. Csak a jelenetben használt gyertyafény, vagy éppen a Nap adott fényforrást. Semmi mesterséges. Érdekességnek nem rossz, de ettől még óriási csalódás marad a film.



1980 - Ragyogás (The Shining)
Sokak kedvence ez a film. Nálam is bőven megér egy 8/10-es értékelést, de kedvencnek azért nem mondanám. Stephen King, igen híres és igen vaskos könyvének, sajátos adaptációja. A Torrance család egy hegyvidéki, mindentől elzárt hotelbe költözik. Mert a családapa a téli gondnok. A férfi egy regényt akar írni, de nem igazán megy neki. Egyre agresszívabb lesz, míg végül a családja életére tör. King általában elégedett szokott lenni az adaptációkkal, amik a regényeiből készülnek. Ami azért fura, mert a legtöbb ilyen film, szerintem rettenet gyenge. Erre a filmre viszont nagyon köpött King. Egyáltalán nem volt vele megelégedve és a film fogadtatása is vegyes volt. Mindez nem véletlen.

Nem olvastam ugyan a könyvet, de bárkitől kérdeztem meg, mindenki azt mondta, hogy bitang nagy eltérések vannak a két produktum között. Ebben nem tudok állást foglalni. Viszont van egy elég komoly kritikám a filmmel kapcsolatban, amit sokan szentségtörésnek fognak venni. Szerintem ennek a filmnek, az égvilágon semmi értelme! A ragyogás nevű képességet épphogy említik, aztán el is feledkeznek róla. Nem tudjuk meg, hogy mitől történnek állandóan ilyen fura dolgok a hotelben. Valóban van valami gonosz hatalom a hotelben, ami megőrjíti Jack-et, vagy csak a magány miatt golyózik be? A főszereplő megőrülése is túl hirtelen jön, egyik pillanatról a másikra. Ez talán annak tudható be, hogy fél óra ki lett vágva a filmből. A rendező saját döntése volt ez.

Viszont emiatt a furcsa bizonytalanság miatt lesz a Ragyogás, rettentő félelmetes! Iszonyatosan lúdbőrzik a hátam, akárhányszor nézem a filmet. Eszméletlen erős a hangulata. A képi világ fantasztikus. Eszméletlen mennyire elkapták a környékből áradó magányt, néhány jó beállítással. Kubrick Steadicamet használt, ami döccenések nélkül tudott haladni egy-egy szereplővel, sín nélkül. Az egyik leghíresebb ilyen jelenet, mikor a hotelben a kissrác, a játékmotorjával rója a köröket és a kamera folyamatosan megy utána. Baromi jól néz ki a mai napig. A zenéje pedig hátborzongató, újra előkerült Ligeti György, néhány iszonyatosan félelmetes zenéje. Már a főcím is hátborzongató.

Piszkosul erős darab! Jack Nicholson pedig élete alakítását tette le az asztalra. Fura, hogy pont ezért nem kapott Oscart, ha igazságos világban élnénk, már három szobrocskája lenne. Ellenben a feleséget játszó színésznő rettenet pocsék! Végszóként pedig: "Here's Johnny!"





1987 - Acéllövedék (Full Metal Jacket)
Kubrick már régóta akart filmet készíteni a Vietnami háborúról, de csak 87-ben sikerült összehoznia újabb klasszikusát, az Acéllövedéket. A film első fele, néhány katona kiképzéséről szól, akikből a kiképző szó szerint egy állatot próbál faragni. Csak a második fele a tényleges háború. Kubrick háborúellenessége megint felüti a fejét. Nagyon félelmetes gondolatokat ad át a nézőknek a filmjével. Mi történik, ha egy alapvetően békére törekvő ember, csak úgy tud kegyelmet gyakorolni, ha például lelő valakit. Egyáltalán mi keresnivalójuk van az amerikaiaknak, Vietnamban?

Tele van társadalomkritikával a film, fontos üzenetekkel. Emellett pedig iszonyat látványos. Baromi jók az akciók és nem követte el azt a hibát, hogy a háborút csak a dzsungelben mutatja meg. Vietnamban is vannak városok, így van egy frankó csata a romok között. Iszonyat jó a zenéje a filmnek. Ám a Family Guy az egyik jelenetet elrontotta nekem. Surfin' Bird a Trashman-től. Azt hittem leszédülök a székről a röhögéstől. Egyébként is egy "viccesebb" jelenet, de ezzel a plusszal hát... Majd meglátjátok.

Viszonylag ismeretlen színészek szerepelnek a filmben. A főszereplő srácot szerintem máshol nem is láttam, pedig nagyon jó volt! A kiképzőt alakító R. Lee Ermey itt lett igazán ismert. Ő tényleg katona volt, szóval tudta mi a dörgés. Katonai tanácsadóként keveredett a filmbe, aztán Kubrick látott egy felvételt róla, ahogy percekig ordít és káromkodik, így felajánlotta neki a kiképző szerepet. A kövér közlegény meg mostanában Wilson Fisk a Daredevil sorozatban. Szintén nagyon komoly alakítást nyújtott!

Nagyon felkavaró film, Kubrick egyik legjobbja és szerintem a Vietnami háborús témában, messze a legjobb alkotás.





1999 - Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut)
Végállomás. Kubrick utolsó filmje, aminek a premierjét már nem is érte meg. A film egy rendkívül furcsa utazás. Szexuális fantáziákat mutat be, titkos rend által levezényelt orgiákat. A főszereplőnk egy furcsa pokoljáráson megy keresztül, mert felesége megkérdőjelezi egy este, párja férfi mivoltát. Annak pedig az önbecsülése teljesen tönkre is megy. Elég nehéz írni a filmről. Rettenetesen furcsa témája van. Tom Cruise a nyakába veszi a várost és saját magának próbálja bebizonyítani, hogy még mindig kapós férfi. De bizarrabbnál bizarrabb és félelmetes helyzetekbe keveredik.

A film felelős azért, hogy Cruise és Kidman házassága tönkre ment. Kubrick megkérte őket, hogy a nap minden egyes percében, a forgatási szünetekben és otthon is legyenek együtt. Tükröt tartott a film a kapcsolatuknak és teljesen az agyukra ment a szerep és egymás is.

Akárcsak a Ragyogás, ez is a hangulattal tudja nagyon elkapni az embert. Mert az nagyon el van találva, félelmetes tud lenni. A zenéje eszméletlen jó, Ligeti úr megint tiszteletét tette. Az a zongorajáték egyszerűen hátborzongató! A színészek meg iszonyat hitelesek! Nem emlékszem, mikor láttam ennyire kétségbeesett szerepben Tom Cruise-t. Nagyon elkapta a figurát. A filmnek egy nagyon jó üzenete és tanulsága van. Bár fogékonynak kell lenni egy bizonyos... nem is tudom. Hozzáállásnak, hogy igazán megértsük a filmet és elfogadjuk.

Egyedi rendező volt Kubrick. Sokan talán már nem is értik a stílusát. Én se mindig. Vállalom. De rendkívül nagy művésznek tartom és nagyon kedvelem a filmjei nagy részét. Köszönjük szépen mester!





A tetszési index:

01. Mechanikus narancs 10/10
02. 2001: Űrodüsszeia 10/10
03. Acéllövedék 10/10
04. Ragyogás 8/10
05. Tágra zárt szemek 8/10
06. Spartacus 7/10
07. A dicsőség ösvényei 7/10
08. Dr. Strangelove 7/10
09. Lolita 7/10
10. Barry Lyndon 6/10
11. A gyilkosság 6/10
12. A gyilkos csókja 5/10
13. Félelem és vágy 5/10