Ki mit csinál a játékiparban?

A játékiparban és a filmiparban nemcsak az közös, hogy mindkettő súlyos dollármilliárdokkal gazdálkodik, hanem egy sor furcsa pozíció is, amiket úgynevezett sztárok birtokolnak, kiknek neve gyakorta elég ahhoz, hogy egy játék túllépje az áhított milliós eladási számot. Ezúttal viszont nem híres alkotókról lesz szó, hanem azon feladatkörökről, amiket betöltenek, és melyek egy átlagos játékos számára zavarba ejtők, furcsák, idegenek – elvégre a legtöbb gamernek nem sokat mond, hogy XY fejlesztők „executive producer” státuszban nyilatkoznak a sajtónak, és nem mondjuk „lead designer”-ként, holott a különbséget zongorázni lehet a két személy között. De semmi vész, azért vagyunk, hogy segítsünk; íme a játékipar legnagyobb feladatköreinek áttekintése, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Executive Producer (exec, vezető producer)

Kezdjük is mindjárt az emlegetett szamár Executive Producerrel, aki hivatalosan a pénz összekalapozásáért felelős pénzemberek főnöke. Ezt a pozíciót sokszor jól hangzó névvel bíró személy tölti be, aki azonban többnyire semmit sem csinál, mármint azon túl, hogy felveszi a milliós sztárgázsit, és aláír pár papírt. Ez természetesen az illető lelkiismeretességének függvénye is, például Kodzsima Hideó végig rajta tartotta az ujját a Platinum Games által fejlesztett Metal Gear Rising: Revengeance ütőerén, ez pedig meglátszik a végeredményen. A tévésorozatok és filmek világában az executive producer lehet híres rendező, mint Steven Spielberg, aki a Halo-sorozat felett bábáskodik (bár ha bennünket kérdeztek, a Falling Skies láttán az sem biztos, hogy akár egy bemutató videót megnéz belőle), a játékoknál viszont gyakorlatilag akárki, mert a szerep nincs olyan jól körülírva – vad példának ideillik, amikor a 2K Sports JayZ-t jelölte meg az NBA 2K13 executive producereként. Ebben a szerepkörben is lehet brillírozni persze, hisz a játékfejlesztés drága mulatság, egy neves alkusz pedig sokkal több pénz összekalapálását tudja elintézni, mint egy ismeretlen, újonc arc.

Nem vicc, JayZ is volt már executive producer

Lead Designer (vezető tervező)

Az executive producerrel szemben a lead designer nem sokat foglalkozik az anyagiakkal, legfeljebb igyekszik nem túllépni a projekt fejlesztésére szánt keretet. Az ő dolga viszont ennél sokkal fontosabb: nála érnek össze a szálak, ő dönti el egy játékról, hogy milyen műfajba tartozzon, mik kerüljenek bele, és miket ollózzanak ki az addigi ötletek közül, és úgy általában ő az, aki a legnagyobb befolyással bír a játékmenetre, mely tulajdonság minden videojáték lelke. A vezető tervező éppen ezért nagyon elfoglalt ember, aki nem árt, ha egy csomó dologhoz ért egyszerre. Amennyiben például tudja, hogyan kell programozni, már van némi halvány fogalma a meglévő technikai színvonal nyújtotta fejlesztési lehetőségekről, és nem fog lehetetlen dolgot kérni a programozóktól. A vezető tervező, mint minden felelősségteljes pozíciót viselő személy, több tanácsadót, azaz más-más tervezőket foglalkoztat, akik saját ötleteket találnak ki, így frissítve kicsit az agyalós meetingek szellemét. A legnagyobb sztárfejlesztők egyébként általában a vezető tervezők soraiból kerülnek ki, úgy mint a korábban már emlegetett Kodzsima, Peter Molyneux, vagy akár a korai fecske John Romero.

Bár hosszú karrierje során megannyi pozíciót betöltött,
Peter Molyneux főtervezőként vált legendássá

Creative Director (game director, kreatív igazgató)

A vezető tervezőnél már csak egy nagyobb hal úszkál a játékfejlesztők óceánjában: a creative director, azaz kreatív igazgató. Feladata annyiban tér el a főtervezőétől, hogy minden kreatív munkafolyamat között ő biztosítja a zökkenőmentes kommunikációt, így akár a lead designernek is beszólhat, ha épp olyanja van. Persze nem véletlen, hogy ez a pozíció gyakran a vezető tervezőre száll, amolyan másodlagos munkaként; főleg kisebb csapatoknál nem szokás két főt fenntartani az amúgy rokon feladatok elvégzésére. A kreatív igazgató egyébként gyakran grafikusi vagy írói múlttal rendelkezik, és fontos, hogy kiváló kommunikációs képességekkel bírjon, ellenkező esetben nem tud elsimítani egy komolyabb vitát – aminek kitörésére egyébként mindig van esély, hisz ahogy nő a felelősség, úgy nő a nyomás is. Neves kreatív igazgató egyébként Mijamotó Sigeru, a korábban is említett Peter Molyneux, illetve Mikami Sindzsi – ezek az emberek jórészt arról híresek, hogy semmi sem kerüli el a figyelmüket egy játék készítésekor, nevük szó szerint egybeforr a végtermékkel, aminek majdnem mindem eleme magán viseli a kéznyomukat.

Mijamotó Sigeru, a Nintendo legfontosabb embere
is kreatív igazgatóként tündököl

Technical Director (technical manager, technikai igazgató)

A kreatív feladatkörök után következzenek a szakemberi pozíciók, fentről lefelé. Első állomásuk a technical director posztja, aki minden játékfejlesztő csapat legfontosabb informatikusát takarja: a technikai igazgató felelős az új technológiák és eljárások kidolgozásáért, valamint a programfejlesztési eszköztár elkészítéséért, beleértve ebbe a szerkesztőprogramokat, illetve a grafikus megjelenésért felelős motort. A technical director nem igazán gyakori pozíció, főleg manapság vannak kevesen, hiszen a legtöbb fejlesztőcsapat inkább vásárol egy már kész motort, illetve keretrendszert, editorostul, mindenestül. Azok viszont, akik ezeket a licencelhető technológiákat fejlesztik, igazi ászok: John Carmack az id Software-nél alkotott maradandót az id Tech-sorozattal, Tim Sweeney pedig az Epic zsenije, aki az Unreal Engine-nel tarolta le az akciójátékok piacát. Technical director persze nem csak játékokhoz kell, sőt, ilyen címen sok szakember dolgozik a hardveriparban, beleértve a játékkonzolokat is.

John Carmack az idnél töltötte be a technikai igazgató
felelősségteljes pozícióját, cirka húsz éven át

Lead Programmer (vezető programozó)

A lead programmer kőkemény szakember, aki maximum technológiai téren engedheti meg magának a kreativitást. Természetesen jó dolog, ha képes olyan kódsorokkal előrukkolni, amik elősegítik a végleges játék optimalizálását, de ez nemcsak rajta, hanem az alá beosztott programozók tehetségén is múlik. A vezető programozó neve egyébként ritkán kerül reflektorfénybe, holott nagyon komoly feladatok nyomják a vállát, hisz minden olyan furcsa és nehéz ötletet, amit a kreatív fejesek hoznak meg, neki kell formába öntenie (és egyúttal a technikai igazgató esetlegesen formabontó megoldásait is illik alkalmaznia). A durva nyomás csak fokozódik, ha az adott játék egyszerre több platformra jelenik meg – igaz, az eddigi pozícióktól eltérően vezető programozóból szinte mindig több van, még egy kisebb csapatnál is. A legjobb szakemberek egyébként szinte mindig a mesterséges intelligencia programozásáért felelős rutin alkotói közül kerülnek ki, és jutnak előrébb – nem egy vezető tervező és kreatív igazgató kezdte sima programozóként, majd lépett elő lead programmerré.

Jason Regier egyike a kevés híres vezető programozóknak:
ő felelt a Diablo 3 és a Reaper of Souls kódolásáért

Community Manager (CM, közösségi menedzser)

A kreatív szakemberek és a technikai dolgozók alatt már csak egy réteg van, amiről érdemes szót ejteni, ez pedig a közösségi kapcsolatokért felelős embereket tömöríti magába. A PR viszont sok esetben kívül esik a játékfejlesztők szerepkörén, így most csak a még fejlesztéshez közeli community manager pozícióval foglalkozunk. Ez az állás elsőre nem tűnik vészesnek, hisz az ember elméletileg semmit sem csinál, csak Facebookozik, Twitterezik, fórumozik egész nap, és néha ellátogat egy-egy rajongói eseményre. Pedig a valóságban ennél többről van szó: a CM-en csapódik le MINDEN, ami fáj a rajongóknak, ő olvassa el az anyázó üzeneteket, próbálja megnyugtatni az elégedetlenkedőket, illetve igyekszik megértetni a hőzöngőkkel, hogy egy nagyobb javítócsomag elkészülése időbe kerül. Ráadásul a közösségi kapcsolatokért felellős menedzser számára egy munkanap nem 8 vagy 12 órából áll, hanem 24-ből – elvégre a Facebook sosem alszik.

Tina Palacios az Infinity Ward új közösségi menedzsere.
Egy csinos lányt talán nem ölnek meg a gyűlölködők...