Nagyon úgy tűnik, hogy a Resident Evil: Final Chapter már meg sem kísérel értelmes vagy koherens lenni, egyszerűen összedobtak mindent egy halomba, ami az előző részekben – legyünk nagyvonalúak – jó volt, aztán lesz, ami lesz. Racoon City felrobbant, de a romok között lehet még hepajkodni. Weskert már úgy háromszor megölték, de sebaj, legyen itt még egyszer. Isaacs doktor szintén kinyiffant valahol valamelyik részben, ám ez sem gond, ettől még lehet ő a fő nemezis (értitek, Nemezis, muhahahahaaaa).

És persze van itt minden, ami látványos: háromcsövű vadászpuska (mert a kettő már olyan izé), sárkánymutánsakármi, amit Hummerrel kell leszedni, és persze a klasszikusok sem maradnak ki: zombik, zombikutyák. Sőt, visszakapcsolják a Vörös Királynőt – akinek most vagy hiszünk vagy nem –, és persze még a lézeres folyosóra is bekóvájgunk, mert az is olyan menő volt anno (mondjuk az tényleg faszányos jelenet volt). Szóval, a Resident Evil: Final Chapter megpróbál nosztalgiabomba lenni, csak kár, hogy ez nem az a filmsorozat, amin az ember nosztalgiázna. De attól egy bűnös élvezet még lehet.