De mi van akkor, ha fotó nélküli hirdetőtől mi magunk kérünk képeket? Gyakorlatilag ilyenkor is ugyanúgy ismeretlenektől jön a ki tudja milyen melléklet vagy éppenséggel link. Ternészetesen mindig érdemes preferálni a képes hirdetéseket, azokból is elsősorban azokat, amelyek nem sajtófotókat vagy sablonos Google találatokat mutatnak, hanem a valóságos egyedi termék, esetünkben autó állapotát bemutató valódi saját friss fényképeket. Aki a jó autós fotók készítésének világában akar egy kis jártasságot szerezni, annak érdemes lehet elolvasni a hasznaltauto.hu ez irányú gyorstalpalóját - lényegre törő, hasznos és igen tanulságos.

Ezúttal az FBI adott ki külön figyelmeztetést egy terjedőben lévő új fajta átverés miatt, ugyanis megszaporodtak az olyan csalások, ahol a gépjármű árverési oldalakon a veszteseket utóbb e-mailben megkeresték a csalók azzal, hogy az eredeti győztes visszalépett, és így mégis övék lehet az autó. Fotók kérése esetén az előzőekben ismertetett módon kártevőt küldtek a képek helyett, vagy azokba azt is belecsomagolták, illetve kártékony tartalmat hordozó URL-ekre irányították a gyanútlan áldozatokat.

Mit tehetünk mi vásárlók az alaptánclépéseken (naprakész vírusirtó, frissített oprendszer) felül? Bár a cikkbeli példa nem magyarországi, ez semmiképpen nem jelent garanciát arra nézvést, hogy sohasem fog itt megjelenni, illetve az is előfordulhat, hogy valaki éppen külföldi oldalakon szeretne elérhető árú gépjármű után nézni. Mindenek előtt alaposan ellenőrizzük le az autókereskedőt, van-e előélete (körözi az FBI), mikor regisztrálta az oldalát (a múlt héten foglalta le vietnámi, illetve ukrajnai e-mailcímről), milyen vásárlói véleményeket lehet találni róla a netes keresőkben (éppen pertársaságot készülnek alapítani ellene a felháborodott károsultak ezrei).

Érdemes megnézni azt is, hogy valóban az eredetileg megjelölt autós weboldalon járunk-e, nem pedig egy hasonmás, esetleg csak egyetlen betűs eltéréssel rendelkező adathalász lapon. Ha pedig esetleg mi magunk adunk el autót, akkor sosem szabad idegen érdeklődőnek a beszkennelt forgalminkat elküldeni, mert akkor ő azt a sajátjaként fogja hirdetni a tudtunk, és beleegyezésünk nélkül. A social engineering, azaz megtévesztés alapú átverések folyamatosan gyarapodó eszköztára pedig ezzel újabb Barba trükkökkel bővült: fogjunk gyanút, ha egy árverésen nem mi nyertünk, de utólag mégis megkeresnek minket azzal, hogy a nyertes állítólag visszalépett, így most mi jövünk, és csak fényképes hirdetésekkel foglalkozzunk.