Mivel szeretem az egyiptomi történeteket, illetve lenyűgöz az a kultúra, így gondolom az sem meglepő, hogy ha ezzel kapcsolatban előkerül valami, akkor elkezdek szimatolni utána. Noha ezt a filmet már a moziban is láttam, most hogy újra lenyomták, úgy döntöttem kicsit utánajárok merre hány méter ez a sztori.

Kihagynám azokat a részleteket, hogy maga film hogy is készült és hogy hogy lett az eredetileg horrorfilmnek tervezett moziból kalandfilm. Röviden annyiról van szó, hogy az eredeti 1932-es Múmia filmnek szerettek volna egy remaket készíteni. Sajnos nem sikerült megszereznem nézhető minőségben az eredeti kiadást, szóval nem tudok róla nyilatkozni mennyire volt jó vagy rossz.

Az eredeti ötlet, amire a film alapozott a Kilátó múmia, vagy más néven az E-férfi megtalálása után született.

Miért is különleges az "E" névre keresztelt szerencsétlen? Nos azért, mert mikor 1881-ben megtalálták Dejr el-Bahar romjai között, akkor sehogyan sem tudtak magyarázatot találni arra, hogy miként került egy szokatlanul zsúfolt királysírba. A még nagyobb meglepetés akkor következett be, mikor Gaston Maspero tüzetesebben is megvizsgálta a testet.

Az első és legmegdöbbentőbb dolog az volt, hogy Maspero az első boncolás után kijelentette, hogy az egyiptomi szertartástól eltérően, ezt a férfit nem készítették elő a túlvilági létre ugyanis a belső szerveket a testben hagyták. (Az újabb vizsgálatok szerint ez nem igaz). A mumifikálódás folyamat alatt a teste már félig kiszáradt, ami szintén nem jellemző egyiptomi "sorstársaira" és elsőre igen komoly hanyagságra utal.
Ami viszont még megdöbbentőbb, az az, hogy nyelvét kivágták, a szája pedig rejtélyes módon tátva maradt. A megfeszített testtartás és az arckifejezése arra utal, hogy borzalmas kínokat élt át mire meghalt. Tovább fokozta a gyanút, mikor a balzsamozó anyagot kezdték vizsgálni és kiderült, hogy a balzsamozó meszet kevert a főzetbe. Erről tudni illik, hogy az élő szervezetben is igen hamar elő tudja idézni a kiszáradást, bár nem volt ismeretes ilyen "beavatkozás" semmiféle "kezelés" alatt.
További aggodalomra adott okot, hogy a végtagokat összekötötték. Teljesen méltatlan egy uralkodói rangban lévő ember esetében. Még a szintén ebben a sírban megtalált dajka sem jutott erre a sorsra. A pontot az "i"-re az tette fel, hogy a testet kecskebőrbe csavarták és a koporsóra nem került fel a neve. Ezzel a legsúlyosabb átkot kiadva rá, amit egyiptomi kaphatott. A nyelvének eltávolítása magával hozza azt a dolgot ugyanis, hogy az alvilág kapuin átlépve képtelen megmondani a nevét az Őrzőnek, így az örökkévalóságig kell bolyongania.

A modern vizsgálatok részben cáfolták azt a tényként kezelt dolgot, hogy szerencsétlen alanyunkat élve temették volna el. Bizonyosnak vélik, hogy Pentawer holtteste került elő, akit nem átkoztak el, bár Zahi Hawass ezt nem tudja bizonyítani. Mint ahogy arra sem ad logikus magyarázatot miként maradt le a neve, hová lettek az elvileg mégis eltávolított szervek, miért borították be pont kecskebőrrel vagy miért kötötték össze a kezeit. Noha a vizsgálatok azt megállapították, hogy egyetlen csontja sem tört el az előkészítési folyamat alatt, sokan nem hiszik el, hogy nem élve temették el.

Itt jött a képbe az eredeti film ötlete is, az átkozott múmiáról, akit a fáraó testőrei a legsúlyosabb átokkal sújtottak. Nézzük a puszta tényeket:

Théba: az Élők Városa. I. Szeti fáraó koronájának legszebb ékköve.

Théba bajosan volt az Élők városa, ugyanis pont itt helyezkedik el a Királyok völgye és a thébai nekropolisz, Egyiptom legnagyobb temetkezési helyei. Fail. Az egyiptomiak soha sem hívták így, ezt a nevet a görögök használták, egyiptomi neve: Uaszet. Egyiptom fővárosa volt, egészen az Amarna-reformig meg is maradt a jelentősége, de innen már fokozatosan hanyatlott, majd a Felső-Egyiptomban Uaszet vezetésével önálló teokratikus királyságot alapított, amit csak a núbiai hódítások törtek meg. A későbbi perzsa hódítás viszont megpecsételte a város sorsát és nagy része elpusztult. Kultikus jelentőségét elveszítette.

Hamunaptra, a Holtak Városa

Ez egy kicsit érdesebb, ugyanis tényleg létezik egy ilyen nevű város, de az Indiában található, nem Egyiptomban. Nem találtam utalást sehol egyiptomi vonatkozásra.

Imothep

Nem csak hogy nem volt átkozott, de korának egyik legzseniálisabb embere volt. Az első földi halandó volt, aki nem csak a fáraója tanácsosa volt, hanem legfőbb építésze is, halála után istenné lépett elő. Dzsószer fáraó fogadta fel hogy a szakkarai lépcsős piramist terveit és építését lebonyolítsa. Ezek kívül költőként is tevékenykedett. számos verse fennmaradt. Legalább egyet a nagy szerelmes szájába adhattak volna, de hát erre ugye nem került sor. Sajnos sírjának kiléte is ismeretlen, így az életéről is csak a megmaradt legendákból lehet "biztosabb" információkat megtudni.

Sok tudós úgy tartja, hogy ő végezte el az első mumifikálást, ezért is esett talán rá a film készítése idején a "főszerep".

I. Széthi

Az új birodalom egyik jelentős fáraója, aki i. e. 1290–1279 között vezette Egyiptomot. Csak érdességképpen megjegyezném, hogy Imothep i.e. 2750 körül élt, úgyhogy elég rosszul festhetett, ha találkoztak is. Széthi múmiája az egyik legjobban megőrzött test és senki sem gyilkolta meg. Valószínűleg szívbeteg volt és az okozta a halálát. Szívét jobbra helyezték vissza a testébe, de lehet hogy eredetileg is itt helyezkedett el.

Van itt még egy dolog, ami szúrhatja azok szemét akik rühellik, ha történelmi ferdítések vannak egy-egy filmben. Említenek egy átkot, ami Hom-Dai névre hallgat. Nos, kitartó kutatások után sem találtam semmi nyomát, hogy Egyiptomban használták volna az eredetileg indiai kivégzést, az élve temetést. Mivel a fent említett E-férfi esete nem tisztázott, viszont ugyan abból a sírból került elő, ahonnan Széthi is, nyilvánvaló hogy kombinálta össze a forgatókönyvíró a történetet.

A fáraó átka igazából megérne egy külön posztot, ugyanis ezek a történetek Tutanhamon sírja miatt keltek szárnyra. Tény hogy igen gyorsan elhunytak a "sírrablók", de hogy ne bonyolítsuk túl a történetet: az egyiptomi sírokon nem írtak átkokat. Sőt semmi mást sem. Ez a sír is csak egy pecséttel volt ellátva, amit már korábban feltört valaki, mégsem rabolta ki. Nyilván nem hagyták őrizetlenül a sírkamrákat, de elenyésző védelemmel rendelkeztek, ami betudható annak is, hogy az egyiptomiak közül igen kevesen merték betenni a lábukat egy ilyen helyre. Nagyon is tisztelték a fáraókat, így nem merték háborgatni. Arról már nem is beszélve, hogy ha valaki ilyesmire szánta el magát és esetleg lebukott, akkor a fanatikus nép valószínűleg nem élve temette el őket, hanem annál sokkal rosszabbra számíthattak...

Összefoglalva a látottakat: persze, nem több mint egy szépen összerakott mesefilm, mint a legtöbb kalandfilm amúgy. Nem is úgy kell megnézni, hisz szórakozni vágyik aki előveszi a korongot. A színészi játékot és a poénokat beletéve mindenki hozta a formáját. A forgatókönyvírót viszont megilletné egy csillagos egyes, hogy hogy tudott 0 történelem tudással pont történelmi témára hajtó filmet összerakni.