Első pillantásra látszik, hogy sokat pepecseltek a játéktér külsejének megújításával, mert minden szebb, minden kerekebb, és ami a legjobb: minden egyes kontinensnek saját készlete van a lehetséges felületekből, így amikor hosszú idő után elhajózol valahova, ami történetesen Afrika játékbeli megfelelője, akkor az ott látott homok nem az lesz, amit eddig is láthattál már (legalábbis annak alapján, amit a fejlesztők mondanak). Persze nem csak az új hegyek meg erdők adnak új ízt a játéknak, hanem az alapoktól újjáépített pályadizájn, a teljesen újragondolt harcrendszer, és persze egy halom apró változtatás, amit majd csak a közeljövőben esedékes tesztben osztályozhatunk le. A rövid bemutatóban akció közben láthattuk a távoli egységek bombázására is képes hajókat és ágyúkat, volt szó arról, miért érdemes közös kutatásba kezdeni egy másik néppel (illetve az is kiderült, mire kell vigyázni a korábban megszokottnál jóval fondorlatosabb MI-vel), illetve végre benézhettünk a városok mikromenedzsmentjébe is -– a három mezőnyi körben megművelhető terület egészen aprólékos irányítást vetít előre.

A stratégiai mechanizmusok szempontjából elenyésző fontosságú, viszont a játékélmény összképén hatalmasat dobó apróság, hogy a játékban választható népek mindegyike a saját, eredeti nyelvén szólal meg, ami mondjuk az angol, francia vagy német vezetőknél annyira nem nagy meló, de azért találni olyasvalakit, aki tudja, hogyan alázna minket Montezuma, az biztos nem kis meló...