Akárcsak annak idején a zenei CD-knek, úgy a lemezes játékoknak is meg vannak számlálva napjaik -- nem azt mondom, hogy a következő héten már nem is lehet a két kezünkkel megfogható, korongra nyomatott programokat venni, erről szó sincs, de azt még a vak is látja, hogy minden nagyobb játékokkal foglalkozó cég valamilyen formában azon dolgozik, hogy végre elszakadjon a fizikai adathordozóktól. A játékosok egy része persze nem nézi jó szemmel ezt a folyamatot, hiszen nehéz is megválni egy olyan dologtól, ami már a kezdetek óta a hobbi része, az érme másik oldalán viszont ott vannak azok, akik nem félnek a keblükre ölelni a digitális terjesztést, s dobni az ósdi lemezeket. A Kontra új részében arra vagyunk kíváncsiak, hogy TE melyik oldalon állsz.

Kétségtelen, hogy megvan a maga bája annak, ha lemezes játékot vesz az ember, legyen az konzolra vagy PC-re. A zsugorfóliába csomagolt tokot megszabadítani a rabságától egy kis szertartás, az első kinyitáskor az orrunkat megcsapó, utánozhatatlan illat pedig egy friss könyvhöz hasonlíthatóan jó érzéssel tölt el. Aztán kivesszük a lemezt, jól szemügyre vesszük, nincs-e megkarcolva vagy egyéb módon megsérülve, majd pedig telepítés/töltés közben átpörgetjük a manapság sajnos egyre kevesebbszer mellékelt kézikönyvet, ami ugyan sokunknak új információt nem nagyon ad, mégis fontos része a folyamatnak.

Ezen felül ott van még az a fontos fegyvertény a lemezes játékok mellett, hogy egyszerűen jó ránézni a polcon sorakozó, színes gerincek sorozatára; bizonyos szempontból egy oltár ez, ami a szenvedélyünk mértékét mutatja be mindenkinek, aki csak látogatóba jön, egy pillantás, és máris tudja mindenki, mennyire elkötelezett gamerrel hozta össze a sors. Mindezt nem tudja visszaadni egy digitálisan vásárolt program, de más téren viszont igenis előnyben vannak azok, akik nem ragaszkodnak a kézzel fogható tartalmakhoz.

kontra-lemezes.jpg

Az egyik ilyen előny az, hogy ha a házból való kimozdulás nélkül akar játékot vásárolni az ember, számtalan lehetőség közül tud választani, s megfelelő internetkapcsolat birtokában esetenként még gyorsabban is a birtokában lehet a programnak, mintha becammogna a legközelebbi játékboltba, vagy a postán rendelné. A másik nagyon fontos előny pedig az ár: az online áruházak, mint a Steam heti rendszerességgel tartanak árleszállításokat, a szezonális, durva akciókról már nem is beszélve, így ha egy kicsit is figyelmesen szörfölünk a neten és van némi türelmünk, olyan áron vehetünk friss játékokat, amik árcédulájával nem tudja felvenni a versenyt a lemezes változat.

A digitális játékok továbbá nem vesznek el, örökké a profilunkhoz kapcsolódnak, így bármerre is járjunk, egy szimpla bejelentkezéssel máris tölthetjük a kedvencünket. Attól sem kell tartani, hogy a lemez megkarcolódik, kölcsönadva sosem tér vissza, vagy telepítőkódokkal kell vesződni; digitálisan egyszerű az élet, bár meg kell jegyezni, hogy nagyobb a veszélye annak, hogy a kollekciónkat egy az egyben ellopják, mint a polcon csücsülő játékokat, illetve egy monitoron elénk táruló csokornyi játék nem adja vissza azt az érzést, mint egy évek gyűjtögetését mutató polc.

kontra-digitalis.jpg

Könnyű belátni, hogy az internet egyre nagyobb gyorsulásával és a digitális piac által jelentett kényelem, illetve árak miatt egyre többen döntenek inkább a letöltések mellett, de sokan minden előny ellenére továbbra sem hívei annak, hogy nem foghatják meg a terméket. Adódik tehát a kérdés: te melyik oldalon állsz a lemezes kontra digitális kérdésben? Itt szabadon elmondhatod a véleményed arról, miért gondolod jobbnak az egyik vagy másik megközelítést, és szívesen látjuk azt is, ha észérvekkel akarsz másokat meggyőzni az igazadról. Ez itt a ti fórumotok!