Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy az IT világa egy újabb forradalom előtt áll, hála az egyre szélesebb körben elérhető és egyre komolyabb műveletekre képes gépi tanítási eszközöknek és modelleknek. Belegondolni is nehéz, hogy vajon hány különböző módon használhatja majd a játékipar is ezeket a lehetőségeket, a Source of Madness azonban nyújt ebből egy kis ízelítőt.
A Source egy alternatív jelenben játszódik, ahol Lovecraft Mérhetetlen Vénei egyik pillanatról a másikra visszatértek, megsemmisítették az univerzumot, az általunk alakított karakterek pedig túlélők, az emberi faj utolsó reményei, akik megpróbálják összemérni erejüket a leírhatatlan borzalmakkal, és visszafordítani az apokalipszist, vagy legalább biztosítani fajunk számára a túlélést. Játekmenetét tekintve roguelite elemekkel megtűzdelt akció-RPG-ről van szó, melynek legközelebbi rokona talán a Dead Cells. Nekifutásaink az esetek többségében csúfos véget érnek, ám minden begyűjtött erőforrásból, illetve megmentett relikviával egyre több fejlesztési opciót, akár új karakterkasztot nyithatunk meg, hogy aztán a soron következő túlélő kicsit jobb esélyekkel indulhasson útjára.
A játék legegyedibb eleme azonban, hogy nemcsak a pályák és az utunkba kerülő tárgyak, felszerelések, mágikus képességek kerülnek újragenerálásra az egyes nekifutások során: maguk az ellenfelek is. Olyan értelemben, hogy kinézetüket és formájukat procedurális random generálás határozza meg, majd ennek a természetellenes förmedvénynek a mozgását, támadását, viselkedését egy gépi tanítás révén előállított modell próbálja működésre bírni. A hatás pedig leginkább úgy írható le, hogy a készítők sikeresen megalkottak egy rémálomgyárat, melynek, ha ez a még csak a csiszolásra váró Early Access változata, egy részem kissé fél attól, hogy mire lesz majd képes a végső.
Álmodj nekem iszonyatos rémálmokat
Ugyanis túlzások nélkül, ha van valamilyen fóbiátok, a Source generátora előbb vagy utóbb sikeresen összeállít legalább egy olyan borzalmat, amely maximális hatással teljesíti az összes feltételét annak, hogy visszatérő rémálmokban kísértsen a játék után is (tripo- és inszektofóbok előnyben). Ugyan méret- és formálhatósági fokozat alapján vannak beazonosítható alaptípusok, a próbálkozás során még nem találkoztam két egyforma rémmel. Többek között olyan kiemelkedően gyönyörűséges és gyomorforgató példányokat tárt elém a játék, mint egy megnyúzott, csápokat növesztett állattetem, önmagából kifordított, százlábúra emlékeztető emberi torzó, illetve fej és végtagok nélküli, szárnyas, szőrös bélkupac. És akkor még ott vannak a pályák végén várakozó főellenfelek, melyeket leginkább fogak, csontok, belek és csápok kibogozhatatlan csomójaként lehet csak jellemezni.
A borzalom fokára a csúcsdíszt mégis a mesterséges intelligencia teszi fel, ahogy megpróbálja működésre bírni és a játékos ellen mozgatni ezeket az amorf rémségeket. Természetellenes vonaglással, hirtelen ugrásokkal, tébolyult csapkodással közelítenek, viselkedésük kiszámíthatatlan, ahogy az első találkozás alkalmával az általuk jelentett fenyegetés is. Talán ez az Early Access jelenleg legkevésbé kiforrott eleme is egyben (a kissé unfair loot mellett, mely valahogy sosem volt elég bőkezű, de még a pénz sem elég sok, hogy az időről időre felbukkanó árusoknál megfelelően betárazhassak). Túl gyakran futottam bele hol teljesen magatehetetlen, szerencsétlenül vonagló rémekbe, hol olyan nevetséges példányokba, melyek testük formája és arányai miatt akár fennakadhattak vagy beszorulhattak a pálya egyes elemeibe.
Ha ezt sikerül kicsiszolni, továbbá bővíteni a pályatípusokat, az olyan opcionális küldetéseket, mint a random megnyíló portálok, melyeken át szörnyekkel és busás zsákmánnyal teli amorf mikrodimenziókba léphetünk, a végtelen lehetőségeknek és a fenomenális, nyomasztó prezentációnak hála a Source of Madness még akár egy új etalon is lehet az indie roguelite műfajban. Addig is, ha a fentiek alapján felkeltette az érdeklődéseteket, és kíváncsiak vagytok már a végleges változat megjelenése előtt, hogy milyen az, amikor egy mesterséges intelligenciával hajtott generátor próbálja megalkotni és életre kelteni Lovecraft leírhatatlan borzalmait, nyugodtan adjatok neki egy esélyt.
