Vélemény című rovatunkban a hét legfontosabb eseményeivel foglalkozunk a szokottnál kicsit részletesebben, mélyebbre ásva a történetekben. Ez alapvetően egy szubjektív összeállítás, ami legfőképpen azt a célt szolgálja, hogy legyen egy hely, ahol beszélgethetünk a legérdekesebb, illetve legfontosabb eseményekről.
- Az Assassin’s Creed: Unity, a Warlords of Draenor, a Halo: The Master Chief Collection és a GTA 5 is hibákkal jelent meg a napokban
- Ez nem új dolog, természetes velejárója a játékiparnak
- Tenni ellene nem sokat tehetünk, maximum ésszerű vásárlással tiltakozhatunk
Kis szünet után visszatért a Vélemény rovat, ezen a héten pedig a hibásan megjelenő játékokról lesz szó, amikből bizony az utóbbi napokban bőségesen jutott. A sort az Assassin’s Creed: Unity kezdte, mégpedig nem is akárhogyan, hiszen ilyen félkész rész a sorozatban talán még nem is volt: teljesítményproblémák, bugok, összeomlások és még lehetne sorolni azokat a bajokat, amik felidegesítették a rajongókat. Aztán jött a World of Warcraft: Warlords of Draenor, ami technikai szempontból rendben volt, értsd, a játék működött, csak éppen az egész gerincét adó online infrastruktúra nem volt felkészülve arra, hogy újra 10 millió felé kúszik az aktív játékosok száma, így végtelen sorok alakultak ki a szerverek előtt, jól próbára téve a kalandorok türelmét.
Ezeken kívül említésre méltó példa még a Halo: The Master Chief Collection esete is, amivel az történt, hogy a sorozat lényegét, leginkább szórakoztató részét jelentő online matchmaking napokig nem volt hajlandó működni, pedig sokan pont emiatt vették meg a kollekciót. Végezetül pedig itt van még nekünk a GTA 5 újrakiadása is, aminél a régi karaktereinket nem lehetett importálni -- azért a Rockstar mentségére szóljon, hogy ezt gyorsan javították.
Mindez a közelmúltban történt, csőstül kaptuk a bajt, s sokakban felmerült a kérdés: nem lehet hiba nélkül kiadni egy játékot? A válasz erre az, hogy nem, persze, hogy nem. Amióta világ a világ, mindig valamilyen, kisebb nagyobb hibákkal együtt jelentek meg a programok, legyen szó akár egy indie csapat alacsony költségvetésű alkotásáról, vagy egy óriáscég sok dollármilliót felemésztő blockbuster címéről. Ez természetes velejárója a játékiparnak, aminek nem kell örülni, vagy tapsolni, de ezen a ponton, 2014-ben, tetszik vagy sem, már illene megszokni.
A probléma, mint minden, többrétű. Elsőként nézzük meg a technikai háttért, mint fontos tényezőt. Azt talán nem kell magyarázni, hogy játékot, vagy ha már itt tartunk, bármilyen összetett programot, nehéz fejleszteni; hosszú, fáradtságos, rengeteg szakértelmet követel meg egy igényes program elkészítése, amihez nem csak egy adott alkalmazásban kell jártasnak lenni, ráadásul a legtöbb esetben több ember munkáját kell összehangolni, az általuk elkészített anyagokat egy koherens egésszé összefésülni. Kell modellező, textúrázó, pályatervező, hangmérnök, programozó és még egy sor másik, specifikus feladatot ellátó szakember, az egyes elemeknek pedig együtt kell működnie, ami nem minden esetben könnyű feladat. Ki kell ismerni az eszközkészletek képességeit, meg kell találni annak határait, biztosítani kell a logikai kapcsolatok működését, s ne higgye senki se azt, hogy az optimalizáció rögtön, egy gombnyomásra adja magát. Ráadásul néha nem is a fejlesztők hibája egy bug, például egy időközben megjelent illesztőprogram is rakoncátlankodhat.
Hogy ezeket elkerüljük, s minden jól működjön, kellenek tesztelők, akik feladata az, hogy megtalálják a hibákat, amit a programozók és a tervezők vétettek a munkálatok során. Erre a nagyobb cégek egész sereget tartanak fenn, illetve egyre gyakrabban kapunk alfa- és bétateszteléseket, hogy még egy szűrőn átessen a játék. Ideális esetben ennyi elegendő lenne ahhoz, hogy minden nagyobb gondot megtaláljanak a csapatok, s még a megjelenés előtt kigyomlálják azokat, de ez sem ilyen egyszerű. Hiszem azt, hogy a fejlesztőcégek nem direkt törekednek arra, hogy rossz, hibás játékokat készítsenek, hiszen miért is csinálnának ilyet, miért érné ez meg nekik; a jó szándék, a szakma iránt érzett tisztelet szerintem megvan, csak ott siklik félre az egész, mikor a pénzügyek és a határidők közbeavatkoznak, ugyanis akik ezzel foglalkoznak, azoknak más az elsődleges céljuk.
Ezt már sokszor, sokan elmondták, de most megteszem még egyszer: a játékipar egy profitorientált ágazat, tehát mindenkinek az a célja, ha minél több pénzt keressen a termékével. Ez megint olyan dolog, ami miatt felesleges ököllel verni az asztalt, mert sosem fog változni, viszont érdemes megérteni, hogy ez talán a legnagyobb oka annak, ha egy játék hibásan jelenik meg. A nagyobb címeknek tartaniuk kell az előre meghatározott menetrendet, különben borul a negyedéves költségvetés, így aztán hiába sikerült összhangban dolgozni és megtalálni a hibákat, ha nincs idő, akkor ezek bakik a programban maradnak -- pontosan ezért látni sokszor a nulladik napon megjelent frissítéseket, mert a fejlesztés fő része véget ért az adott napon, a játék aranylemezre került, hogy időben a boltokban legyen, közben pedig készül az első patch, ami a véglegesnek tekinthető állapotot hozza el. Mindezzel nyilván számol a kiadó, mérlegelve azt, hogy milyen reakciót vált ki a hibás termék, s csak ha nagyon húzós a helyzet, akkor döntenek halasztás mellett.
A kiadóknak ezen kívül vannak befektetőik is, akiknek megvan a maguk igényeik és követeléseik, amik természetesen szerepet játszanak a játékok elkészülésében, még egy réteget hozzáadva az egész fejlesztéshez, tovább bonyolítva a helyzetet.
Rengeteg tényezőtől függ tehát az, hogy milyen minőségű az a játék, amit a premier napján hazaviszünk. Az Assassin’s Creed Unity kapcsán egészen biztosan a hatalmas, a világ különböző pontjain működő fejlesztőcsapatok közötti szervezés és a szoros menetrend eredményezték a sorjás végterméket; a Warlords of Draenornál alábecsülték azt, hogy mennyien kíváncsiak a játékra, míg a Halo és a GTA 5 szimpla szerverproblémákkal küszködött. Mindez pedig azért került annyira előtérbe, mert ezekkel gyakorlatilag egyszerre szembesültünk, holott egyáltalán nem új, vagy hallatlan dolgokról van szó.
De mégis mit tehet ilyenkor a játékos? -- sajnos nem sok mindent, azon kívül persze, hogy türelmesen várunk a frissítésekre, vagy -- és ez a javasolt -- halasztjuk a játék megvásárlását. Ne felejtsük el, hogy a pénztárcánkkal szavazunk, s miután egy játék életében a legfontosabb periódus az első pár napban történt eladások, a nemtetszésünket a legjobban úgy fejezhetjük ki, ha csak egy tényleg kész terméket vásárolunk meg. A felelősségünk, hogy a különböző fórumok és az idevágó subredditek átböngészése útján kiderítsük, milyen az, amit meg akarunk venni, s ha így teszünk, egy csomó bosszúságot meg lehet így spórolni, illetve, ami fontosabb, idővel a kiadók is rádöbbenhetnek arra, hogy nem érdemes sürgetni a munkát.
A hét kérdése ezúttal az, hogy volt-e már olyan játék, amit a megjelenés napján megvásároltál, de annyi hibája volt, hogy rögtön megbántad? Melyik volt ez a játék? Milyen platformra vetted? És mikor volt ez?
gyerekem azt mondta, felment rá már a patch is, mégsem indul neki.
lehet, hogy bennem van a hiba, közel 50 évesen elég sok játékkal játszottam, de azért régebben nem találkoztam olyan játékokkal, amikkel a bugok miatt nem lehetett játszani.
jó, hibák voltak, de az, hogy egy kiadott játék el sem indul, vagy annyira bugos, hogy gyakorlatilag játszhatatlan, az azért már túlzás. az early access játékokat meg teljes áron adni enyhén szólva is nevetséges. és van, aki megveszi, miközben nemrég jelent meg egy cikk, hogy ezeknek a játékoknak kb. 25% kerül végleges formába, a többi kuka még a befejezése előtt.
Mindenre vonatkoznak a szavatossági és a jótállási feltételek, csak a programokra nem.... Miért?
És nyilván nem a tartalomra vonatkozik, hanem a technikai problémákra, amik számokban mérhetőek.
Értem én, hogy könnyű idelöttyinteni, egy egymondatos választ félvállról mindenféle indok nélkül, de senki nem tudta meg, hogy szerinted miért nem vonatkozik a programra ugyanolyan garancia mint egy telefonra, TV-re processzorra, vagy akármire....
(Engem biztos frusztrálna, hogy évekig fejlesztek valamit hogy a lehet legtöbbet nyújtsam. Es egy 8 bites grafikával készített, és a jó ötletek ígéreteivel teli játék kezdemény, ugyan annyi profitot termel.) Sőt ha az ára is majdnem ugyan annyi nem is értem, hogy az azonnali patch helyett miért nem elegendő az igéret hogy majd javítva lesz?
Talán csak egy fokkal jobb a helyzet mint a valóságshowk esetében, ugyanis itt nem szólnak bele a nagymamák, hogy megnézik a showt, és elrontják az igényes fogyasztó statisztikáit.
Szóval kedves játékostársaim, tessék felelőségteljes vásárlónak lenni, talán ezzel rábírunk mindenkit, hogy igen is fejlesszen jó játékot.
Emellett sokan szokták magukat a fejlesztőket is bőszen szidni ilyen esetben, pedig a túl korai kiadás általában a kiadó műve (ettől függetlenül vannak esetek, amikor a fejlesztők is hibásak)
Természetesen egyetértek veled, hogy ez a magatartás a kiadók részéről meggondolatlan és elítélendő, épp ezért is tanácsolja a cikk, hogy legyünk óvatosak (nem feltétlenül kell első napos rendelés), mert sajnos sok vállalat már egyre inkább megengedi magának az ilyesfajta "bakikat".
Ezen jó lenne valahogy változtatni.
A másik , hogy oké, nagyon kellemetlen, hogy bugos vagy optimalizálatlan egy játék. De szerintem, abba is gondoljunk bele, ez nem egy olyan termék, mint egy cipő, ami kilukad, és megyünk reklamálni. Itt van egy szerződés, amit elfogadunk, amikor feltelepítjük. Na mármost, ha nem tévedek, például olyan nincs a szerződésben, hogy a garantálja a kiadó, hogy jól fog futni, nem lesz bugos.
Hogy aktuális legyek: Pár nappal megjelenés után megvettem az AC-t, a FC4-et, és egyikkel sincs nagyobb probléma. Jó az előbbiben van pár vicces bug, de semmi komoly. Megbánni nem bántam meg egyiket se. Ott volt a Rome 2 Total War, na az megjelenéskor tényleg elég tragikus volt, legalábbis nálam, de azt se bántam meg, Azóta helyrepofozták.
Ez nem új dolog, természetes velejárója a játékiparnak" -NEM, egyáltalán nem természetes, butaság annak venni.
"Tenni ellene nem sokat tehetünk, maximum ésszerű vásárlással tiltakozhatunk" -Szép kis elletmondása a fentieknek. Most akkor tiltakozzunk olyan ellen, ami természetes? :)
Egyébként egyetértek, csak olyan játék fejlesztőktől/kiadóktól szabad előrendelni, mint pl. a CD Projekt RED, ennyi.
Ez nem új dolog, természetes velejárója a játékiparnak" -NEM, egyáltalán nem természetes, butaság annak venni.
"Tenni ellene nem sokat tehetünk, maximum ésszerű vásárlással tiltakozhatunk" -Szép kis elletmondása a fentieknek. Most akkor tiltakozzunk olyan ellen, ami természetes? :)
Egyébként egyetértek, csak olyan játék fejlesztőktől/kiadóktól szabad előrendelni, mint pl. a CD Projekt RED, ennyi.
Nem mindegy, hogy egy játék hibás (bugos, amit majd patchek javítanak), vagy teljesen játszhatatlan (amit szintén patchekkel javítanak, de addig is kidobott pénz).
Késznek nyilvánított játékok esetében viszont elég komoly, több hónapos lemaradással követem az ipart. Egyrészt, mert egy időben eléggé lemaradtam és nem játszom annyit, hogy beérjem, másrészt meg sosem rendelek elő és sosem vásárolok első nap ismeretlen minőségű játékot. Plusz, így jobban be tudom lőni a gépfejlesztést.
Még amit a megjelenéshez képest hamar megveszek, annál is 3-5 hét az átlag. Például a GTA 5 esetében még a megjelenés havában megejtettem a vásárlást (X360), de 2-3 hét már akkor is eltelt és nagyon jó vételnek tartottam.
A csalódásaim inkább az általánosan pozitívra értékelt játékokhoz kötődnek, amik nekem végül mégsem jöttek be. Ilyen az idén vásárolt The Force Unleashed, vagy a tavaly megvett Payday The Heist.