Itriver: Nem egészen. Ahhoz hogy becsomagold, méretre kell szabni. Én speciel ollót használok eme művelethez. Ha nem titok megkérdeznék mindenkit, hogy eddig milyen bejelentett tesztjeitek vannak?

Ez azért alapvetően, így kijelentve tévedés! Tegeződni csak akkor szabad, ha az olvasóközönség és a szubjektum azt megengedi. Egy játékújságnál, főleg, ha azt eleve fiatalok olvassák (vagy pl. könnyűzenei lap, tiniknek szóló életmódmagazin), lehet tegezni az olvasót, sőt akár azt is mondhatnám, hogy ez elvárt / természetes. Egy idősebb vagy általánosabb generációnak szóló lapnál, legyen az műszaki magazin, irodalmi hetilap, vagy napilap, nem!

A tesztet átolvastam többször is, csak már annyira az MSN hez vagyok szokva, hogy gyorsan írok és nem olvasom át a rövidebb hszeket.

...ám mielőtt elküldesz egy írást, legyen az cikk vagy hozzászólás, olvasd végig! Lásd: "Operation fleshpoint" és "CnC rebegade"... Az igényességnek még egy fórumhozzászólásban is ki kell tűnnie, és számomra az olcsó kifogás, hogy egy ilyen hozzászólásban "lazább" az ember, gyorsan ír, hogy mielőbb elküldje a kommentárt. És az meg a legfőbb baj, ha ugyanezen hibáktól hemzseg egy elküldött cikk, és ez már mindenkinek szól. Nem az a megoldás, hogy megírok gyorsan tíz tesztet, és elküldöm, hanem megírok egyet, átolvasom többször, kijavítom a hibákat (a Word helyesírásellenőrzője azért viszonylag megbízható), aztán még egyszer átolvasom, amiben nem vagyok biztos (például évszámok, technikai adatok), annak utánanézek, és a többi. Egy cikket írj meg, de azt úgy, ahogy a tudásod legjavából telik, sőt azon is túl. Amikor már nem tudsz mit hozzátenni, és úgy érzed, ennél jobb már nem lehet, akkor add le, és állj neki a következőnek. Szerk: és a "cset" nyelvezet is kerülendő, mert igen súlyos hiba! Lásd: "tom", "mien", "mér"...

Én lehet hogy többet is tudnék írni egy hónap alatt. Általában unalmasabb perceimben, "magamban" írom le és a részeket egyben írom le. Például most tudnék írni egy Operation fleshpoint és egy CnC rebegade tesztet is.

A topikomban én ugyanezt írtam le (Attila ebből ragadott ki egy részt), hadd ne idézzem most be az egészet újra. Én ott az éneklést hoztam fel példának: van született hang és tanult hang. Mint azt sokan talán látják, kevésbé tehetséges emberek is jól megélnek hazánkban éneklésből, miközben született tehetségek vegetálnak. Ez egy ilyen világ. A tehetséget sem a lelkesedés, sem a rendületlen gyakorlás nem pótolja. A többi már a befogadó közegen múlik. Ha az igénytelen, akkor a tehetségtelenebbek is jól elvannak és "szaporodnak", erre ismét jó példa a hazai zenei "kultúra", ahol a lakodalmas rock, a Romantic-féle akármi és hasonló műfajok vezetik a toplistákat, miközben például a dzsesszt vagy az alternatív, igényes zenét játszó bandák, előadók külföldön népszerűbbek, mint idehaza. És mindezt nyugodtan kivetíthetjük az újságírásra, lásd a bulvárlapokat, és a töménytelen, igénytelen kiadványt, ami a standokon megtalálható. Úgy is mondhatnám, ez a szakma is elk*rv*lt, de nem akarok ilyen durván fogalmazni... Én mindenesetre eddig is, ezután is segítem azokat a a pályázókat, akik magánlevélben megkeresnek, és elmondom, van-e értelme folytatniuk a dolgot (bármilyen kemény is, de egy jó időben adott pofon jobb, mint a hitegetés - persze az én véleményem sem szentírás), és tanácsokat is adok szívesen. Csak némi türelmet kérek tőlük és megértést, mert a sok dolgom között nem ez fog prioritást élvezni. De fogok válaszolni nekik.

Bocsánat, hogy laikus létemr közbe szólok! Mindent lehet tanitani. Festészetet is. Ha valaki elég jól tanul, ismerni fogja a kompozíció szabályait, az ecsetkezelést és tisztes mesteremberként festegethet is élete végéig. De nem valószinű, hogy versenyre kelhetne Rembrandt-tal, vagy Picassoval. Igazán csak a tehetséget lehet csiszolgatni a tanitással.