Elárulok egy titkot a szakmáról és önmagamról: kritikusként fontosnak tartom, hogy egy tesztre kapott játékra mindig külső szemlélőként nézzek, hogy azt a lehető legobjektívabban tudjam értékelni. Nem a saját politikai, vallási vagy egyéb szempontjaim alapján írok egy-egy játékról és ha mondjuk nem zsánerem egy adott termék akkor is igyekszem megkeresni azokat a pontjait, amiket, ha én magam nem is, de mások élvezhetnek. A nap végén pedig ezek alapján hozom meg a végső értékelést.

Ez a szisztéma a legtöbb esetben pazarul működik, hiszen a megjelenő cikkek egyike sem megy át idegesítő ajnározásba vagy éppen véget nem érő hibakeresgélésbe. Ellenben vannak azok a játékok, amik elérik, hogy felrúgjam a saját szabályaimat és az amúgy balanszolt, átgondolt teszt átbillen az egyensúlyponton. Legutóbb a Lucius 2 érte el ezt a szintet és most, 2 évvel később, a Criminal Girls: Invite Only ismét eljuttatott arra a pontra, ahonnan már nem lehet visszafordulni.

Előélet

Pedig az ingerküszöböm kifejezetten magas, tekintve, hogy még a tavalyi év üdvöskéje, a Ghostbusters sem tudott kihozni a sodromból. Azzal csak egyszerűen az első pálya után nem akartam tovább játszani. Bezzeg a Criminal Girls…

A játék 2010-ben jelent meg PS Vita exkluzívként kizárólag Japánban. Röpke 7 év elszálltával 2017 elején azonban nagyot fordult a világ a játékkal és kiadtak Észak-Amerikában, illetve Európában Criminal Girls: Invite Only címmel. Lényegében egy 7 éves mobiljátékról beszélünk, mely a tartalmat tekintve egy igen specifikus közönségnek szól és nem tudok róla, hogy bármi nemű kult státuszt elért volna. Ráadásul a mértéktelenségig cenzúrázott trailerről még nem is beszéltünk. Ennek tudatában még inkább megkérdőjelezve érzem azt, hogy ennek a címnek lenne piaca a nagyvilágban.

Plot hole

A sztori olyan, mint amit egy tipikusan tömegeknek szánt animében láthatunk: értelmetlen, belemagyarázós és kusza. Egy srácot alakítunk, aki alámerül a Pokolba, csak úgy random, mert miért ne? Mondjuk az, hogy hova került és miért ment oda azt maga sem tudja, de mindegy is, minek keresni logikát valahol, ahol egyértelműen nincs?

Megérkezésünkkor azt a feladatot kapjuk, hogy juttassunk el a felszínre egy 7 fős lánycsapatot, hogy megválthassuk őket az örök kárhozattól. A készítők próbáltak valamiféle indokot adni arra, hogy mégis miért kell a játékosnak 7 romlott kislányt megmentenie, csakhogy még az is sántít. A történet szerint olyan fiatalon meghaltak, hogy nem volt idejük megváltaniuk a bűneiket, ezért most kapnak egy második esélyt. Miért? Az ég tudja, biztos ezt nyerték Lucifer szülinapi a tomboláján, passz.

Pudva

Remek, megvan a feladat, ám minden más hiányzik, mivel ezek a nőszemélyek arra is lusták, hogy sétáljanak, nemhogy bármit is tegyenek az elkárhozott lelkeik megmentésének érdekében -- végtére is a Pokol csak egy túlméretezett szauna. Még elindulni sem hajlandók anélkül, hogy előtte erőt demonstrálnál rajtuk, később pedig amikor harcra kerül a sor belép a képbe egy „motivációs minijáték”. Na és szerintetek hogyan kell hatékonyan ösztönözni 7 kislányt? Hát persze, hogy ló ostorral. Itt fordul át az amúgy visual novelbe oltott, RNG alapú TBS dungeon crawler valamivé, amit nem akartam átélni. A minijáték alatt gyakorlatilag egy QTE-t kapunk, ahol a képernyőn felvillanó pontokra kattintva rácsapunk az ostorral az éppen motiválandó lány egy testrészére. Aki nem látja, hogy hol itt a gond az magára vessen, mert nem fogom pontokba szedve kifejteni, plusz szerintem senki sem szeretné, hogy anyai fejmosást tartsak a teszt alatt.

Gondolná az ember, hogy ha nem tetszik a játék ezen aspektusa, akkor egyszerűen csak átugorja, igaz? Végül is csak egy minijátékról beszélünk. Bárcsak így lenne. A baj az, hogy idővel az ellenfeleink megerősödnek és új képességekre lesz szükségünk ahhoz, hogy legyőzhessük őket. Ezek úgy oldhatjuk fel, ha „motiváljuk” a csajokat. Nincs kibúvó.

Ezen felül egyébként a játék maga pofon egyszerű. Mint mondtam egy mobil eszközökre készült dungeon crawlerről beszélünk, ahol a pályákat bejárva küzdünk meg ellenségekkel. Vagyis nem mi, hanem a lányaink, mert az erős férfi vezető a kislányok mögé bújik, hiszen ők tanulták ki a fegyverforgatás rejtelmeit, ahelyett, hogy vezetné őket. Úristen, már a gondolattól is kerülget a migrén. Egyszerre 4 karaktert vihetünk harcba, addig a többiek a kispadon várakoznak.

Mondj nemet a vásárlásra

Tegyük fel az elmélet kedvéért, hogy bedőltél Steamen látott előzetesnek, elsiklottál a „Nudity” tag mellett és nem olvastál utána, hogy mi ez a játék. Azt fogod gondolni, hogy egy szokványos mobilos portot fogsz a kezedbe kapni és mindenféle előítéletet mellőzve beruházhatsz rá. A helyzet az, hogy így is rosszul jász. Jelenlegi formájában a szó legszorosabb értelmében véve senkinek sem éri meg megvásárolni a Criminal Girls-t.

Egyrészről a játék ocsmányul néz ki, mivel a portolt verziót egy az egyben Vitáról rántották át és az égvilágon semmilyen grafikai újítást nem adtak neki. Tehát ugyan azokat a textúrákat és vizuális effekteket fogjuk látni mint a kézi konzolon, csupán nagyfelbontásban. Ja és a cucc 7 éves, szóval olyan ronda, mint a világháború.

Másodszor pedig, ha kenyered a fenekelés, akár korhatár nélkül, akkor sem lesz szerencséd, ugyan is a perverz minijáték alatt cenzúraként ellepi a monitort egy rózsaszín köd, nem vicc. Ráadásul még a lányok tiltakozó nyögései és ellenkező dialógusai is a kukába kerültek, végeredményként pedig a cenzúrázott változatban a résztvevők szó szerint némán tűrik az abuzálást. Akkor meg mégis kinek éri meg?