SoulCalibur IVSoulCalibur IVSoulCalibur IV

Tovább csiszolt gyémánt


SoulCalibur IVAz ember könnyedén el tudja képzelni azt, hogy fogan meg egy tárgyalóasztalnál egy folytatás gondolata: adjunk mindenből szebbet, többet, de minden maradjon a régi, avagy nyúljunk bele a lelkébe és adjunk merőben más „személyiséget” neki, neadj’isten lebutítsuk, hogy többen vegyék – azaz a mivel nyerünk többet stratégiái. Esetünkben szerencsére az első opciót alapul véve fogtak hozzá a munkához és polírozták, toldozták-foldozták a harcrendszert tovább, de természetesen néhány újdonságot is hozzáadtak a harchoz – és a lényeg, közel sem csinálták butábbra, bizony legkönnyebb fokozaton is egyhamar kiüt majd minket a gép, ha csak ész nélkül nyomkodjuk a gombokat, mindenféle tervet nélkülözvén.

A recept kiválónak mondható, főképp a bevezetett újításoknak hála. A Soul Gauge egy apró kis gömb, ami az életerőnk mellett található. Lényege, hogy ha támadó játékot játszunk, akkor idővel kis pluszt ad csapásainkhoz, így fenntartja a harci kedvet. Tudniillik, ha valaki állandóan védekezik, ez a mutatója „lecsökken” – végül pirosra vált, azaz a lelke megtörik –, ez által sebezhetővé válik a Critical Finish nevű támadás ellen, amit ha az ellenfél bevisz, rögvest ottvész a defenzív harcos. Apró hibák persze csúsztak a rendszerbe, van olyan karakter például, akivel sorozatban lehet úgy támadni, hogy az ellenfélnek a lába se éri a földet, sőt, az X360-as változat exkluzív harcosa, Yoda is túl erősre sikeredett, de vélhetően ezek – mivel az internetre kötött konzolok szinte alapnak tekinthetőek – kisebb-nagyobb javítások formájában a helyükre kerülnek.

SoulCalibur IVSoulCalibur IVSoulCalibur IV

Továbbá


Arról különösebben senkinek se kell értekezletet tartani, hogy grafikájában péppé ver mindent, amit eddig láthattunk (kategórián belül maradván persze). A mozgás-animációk tükörsimák, a sebesség stabil 60 képkocka, és a helyszínek – melyek nagyja szét is zúzható –, teszik teljessé a vizuális áradatot. Tartalomhoz a forma, avagy fordítva, ez most édes mindegy, mivel kapunk eltérő játékmódokat és karakterkreálást, online harcokat, megnyitható extrákat megszámlálhatatlan mennyiségben. Élből 28 karakter (ebből kettő új belépő, többek között Algol is, az új főbossz - lásd a fenti állóképen), továbbá 5 extra figura vonható irányításunk alá. PS3-on Darth Vader, X360-on Yoda azon két karakter, amelyben eltér a választék, míg a Force Unleashedben debütáló Tanítvány mindkét platformon szerepel (egyébként fizetős letöltésként mindkét platformra megkaptuk a hiányzó Star Wars karaktert - Darths). Hogy ha ez nem elég, ötven szabad helyünk van, hogy új karaktert kreáljunk magunknak. Itt a kiválasztandó alapharcos csupán a harci stílust adja meg, minden más paramétert magunk adhatunk meg, mindezt szinte felfoghatatlan aprólékossággal. nem utolsósorban a különféle fegyvereket vásárolhatjuk meg nehezen szerzett aranyunkból az adott harcosunknak, illetve képességekre költhetjük a szintje, illetve felszerelései által adott skillpontjait.

Ezt a kreációt ki is kell majd használnunk, ugyanis a Story, illetve a Tower of Lost Souls módokban az ellenfelek helyszínenként nem egyedül vannak, hanem többen, és az olyan képességekre, mint életerő-elszívás, vagy a védekező ellenfél sebzése szükségünk lesz, főleg, hogy az ellenség hordái is előszeretettel alkalmazzák ezeket. Ezekben a módokban amúgy a hagyományos felállás zajlik, egyszerre két harcos küzd egymással, a különbség csupán annyi, hogy amint végeztünk valakivel rögvest szalad be a következő, illetve ha van társunk (a Toronyban lehet), akkor mi is átválthatunk rá harc közben. Mindkét játékmód igen nagy kihívást takar, a torony például csupán hatvan szintes, és ekkor még csak bevettük, nem kezdtük el védeni.

Sok beszédnek sok az alja, aki eddig szerette, az tudja a dolgát, másoknak egy próbát valahol feltétlen megér, internetes küzdelmeknél a lag miatt négyes besorolású kapcsolati erősségnél alacsonyabb összecsapást ne vállaljatok el, ha új vagy nehéz játék, de megéri.