Hogy az Early Access verzióban, a nyár elején kiadott Trine 3 és a végleges változat között mekkora a fejlődés, azt nem nehéz lemérni: elég csak összeadni az elérhető tartalom mennyiségét és az időközben belerakott funkciókat.
ÚJ DIMENZIÓ
Az előzetesről lemaradóknak álljon itt egy rövid összefoglalás az újdonságokról. Egy gonosz varázsló akciója okán a már megszokott hősök, Pontius, Zoya és Amadeus újra arra kényszerülnek, hogy a királyság védelme érdekében egyesítsék a Trine 2 óta kicsit bővült képességeiket, és átverekedjék magukat a már megszokott fizikai, logikai és ügyességi akadályban bővelkedő kalandon. Az eddigiekben csak az átvezető animációkban látott harmadik dimenzió (mélység) is a játékos irányítása alá kerül, bár a mozgás fő iránya természetesen az oldalsó maradt. Az új dimenzió implementálása meglehetősen vegyes fogadtatást kapott – vannak, akik szerint az ilyen játékok lényege az, hogy csak oldal- és függőleges irányba lehet mozogni, és ez a mélység kihasználása a TPS stílus felé húzza a sorozatot.
Már az előzetesben is arról írtam, hogy elég gyakran sikerült véletlenül a „színfalak” mögé ugranom, tehát olyan helyekre, amelyekre nem látni rá, és nem is lenne keresnivalóm arrafelé, továbbá hogy a nézet pozicionálása sem lett éppen tökéletes. Ezek a problémák sajnos mit sem változtak a végleges változatban, és bár személy szerint jó ötletnek tartom az ilyen irányú bővítést, ez így, ebben a formában inkább zavaró, mint élvezetes újítás. Apróbb probléma még, hogy az oktatófejezet bár megemlít szinte mindent az irányításról, de Amadeusnál kimaradt a Q és E billentyű ismertetése, amivel a felemelt tárgyakat mélységi irányban lehet mozgatni.
NYÖGVENYELŐS START
Az automatikus továbblépés a következő fejezetekre, a listás fejezetválasztó menüvel együtt megszűnt. Az új részben egy fafaragvány-szerűségen mozogva, az azon található mágikus körökbe állva lehet kiválasztani a játszani kívánt fejezetet vagy kihívást. Mindegyik ilyen kör aktiválásához, feloldásához egy adott mennyiségű drágakövet kell összegyűjteni játék közben, tehát nem árt figyelni ezekre, különben mehetünk vissza farmolni.
Ami persze annyira nem nyűg, a Trine 3 tálalása továbbra is elsőrangú. Valamennyit finomodott az első build óta, de a legnagyobb változás, hogy sokkal szebb modelleket és textúrákat kaptak a főszereplő hősök, ami jól is jön az átvezetők közelképéinél. Összességben azt kell mondanom, hogy nincs nagy fejlődés az előző rész képi világához képest, de egy ilyen játékhoz nem is tudnék jobb látványt elképzelni. Úgy tökéletes, ahogy van.
Nagyon jól sikerült az optimalizáció is, így a nem túl modern konfigurációmon (Athlon X4 3,1 GHz, 6 GB DDR2 RAM, Radeon HD5770 1 GB), FullHD felbontásban, maximális grafikán szinte szaladt a játék. Zavaró volt viszont az, hogy a játék körülbelül félóránként összeomlott egy „Unhandled Exception” hibaüzenet kíséretében, de a gyakori checkpointok miatt szerencsére csak kevés játékidőt lehet elveszíteni.
Az új Trine a megjelenést követően számos kritikát kapott a történet rövidsége (5-6 óra), a lezáratlan befejezés és a 3D mozgást övező problémák miatt, a hibái ellenére azonban jó móka, és kellemes kikapcsolódást nyújt. Ám összességben négy év után talán többet vártam volna, de legalábbis kevesebb hibát. Ha nem lenne még meg a játék, azt hiszem, hogy várnék a beszerzéssel egy nagyobb steames leárazásig – addigra talán a javítások is befutnak.
