Bár bőven akad megoldandó probléma a világban, Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere nemrégiben fontosnak látta, hogy betiltsa a Calibri betűtípus használatát az amerikai külügyminisztériumban. Rubio egy „Return to Tradition” (magyarul Vissza a hagyományokhoz) című körlevelében rendelte el, hogy mostantól minden diplomáciai irat ismét a jó öreg Times New Roman betűtípussal, 14-es betűmérettel készüljön, akárcsak 2004 és 2023 között.
Rubio indoklást is fűzött a Calibri betiltása kapcsán, e-mailjében így fogalmazott: „Hogy helyreállítsuk a minisztérium írásos munkáinak illendőségét és professzionalizmusát, valamint megszüntessünk egy újabb, pazarló DEIA-programot, a minisztérium visszatér a Times New Romanhoz mint szabványos betűtípushoz.”
A Calibri betűtípust még 2023-ban, Biden elnöksége alatt tették meg hivatalos betűtípusnak a külügyminisztériumban, miután amerikai diverzitási és fogyatékossági csoportok ezt javasolták, arra hivatkozva, hogy a talpatlan betűtípusok, mint a Calibri is, könnyebben olvashatók bizonyos látássérülések esetén. Rubio szerint viszont mindez felesleges bohóckodás volt, ami ráadásul nem kevés pénzbe került: forintba átszámolva nagyjából 47 milliót költött erre a minisztérium. Arról már nem szól a fáma, hogy a Calibriról Times New Romanra való visszaváltás mennyibe fáj majd a minisztériumnak.
Trump januári hivatalba lépését követően gyakorlatilag azonnal lépéseket tett a DEI-programok (Diverzitás, Esélyegyenlőség és Befogadás) visszaszorítására vagy megszüntetésére, ennek nyomán pedig a technológiai óriások - mint a Meta, a Microsoft és a Google is - jelentősen leépítették, sőt több esetben teljesen megszüntették az ehhez kapcsolódó kezdeményezéseiket. Rögtön január elején eltűnt például a Facebook szabályzatából az a bekezdés, ami nem engedélyezte a nők „háztartási tárgyként, vagyontárgyként vagy úgy általában csak tárgyként” való hivatkozását.
Borítókép forrása: Depositphotos
