„Egy nagyszerű ember, egy fantasztikus zeneszerző, egy jó barát elment tegnap. Nyugodj békében Kirill Pokrovsky – hiányozni fogsz nekünk!”

Ezekkel a szavakkal kezdődik az a megemlékezés, amit pár órája osztott meg Facebookon, illetve a stúdió fórumán a Larian Studios, és amely általános megdöbbentést keltett internetszerte, hiszen a roppant tehetséges és nagyon szerény orosz-belga komponista mindössze ötvenéves volt.

Kirill Pokrovsky 1965. március 25-én született Moszkvában. Édesanyja elismert zongorista volt, tőle vette az első leckéket, majd zenei iskolában képezte tovább magát, ahol megtanult zongorán, oboán és szaxofonon játszani, valamint megírta első darabjait. Elvégezte a moszkvai konzervatóriumot, zeneelmélettel és zeneszerzéssel foglalkozott, részt vett több filmes, rádiós, tévés és színházi projektben. Mindenféle zenei stílus érdekelte, és a maga módján lázadó is volt: a kommunista időkben megalapította a Szovjetunió első komoly heavy metal bandáját Aria néven, sőt két albumot is készítettek, ami akkoriban igen nagy kockázatot jelentett. A peresztrojka után aztán az együttes nemzetközileg is ismert és elismert lett, már Master néven. 

Kirill Pokrovsky

Pokrovsky 1990-ben elhagyta hazáját és Belgiumban, Bruges városában telepedett le, ahol neoklasszikus-romantikus stílusú szólóalbumokat készített. Zenei nyelvének legfőbb jellemzője, hogy mindegyikben benne van az „orosz szív”, a szláv zenei alapok, Csajkovszkij és Rahmanyinov hatása. Számtalan koncertet adott, dolgozott filmeken, színházaknak, több művésznek is írt darabokat.

A Larian Studiosszal a kezdetektől együtt dolgozik. Ő írta a The Led Wars (1998), a Divine Divinity (2002), a Beyond Divinity (2004), a Divinity II: Ego Draconis (2009), a The Dragon Knight Saga: Flames Of Vengeance (2010), a Divinity: Dragon Commander (2013) és a Divinity: Original Sin (2014) felejthetetlen dallamait.

A belga csapat így zárja a megemlékezést: „Köszönjük mindazt az ajándékot, amit kaptunk tőled. Mindegyikünknek van egy Kirill-sztorija, és sokunknak áll az asztalán egy Kirill-ajándék. Mindegyik azt bizonyítja, milyen értékes ember voltál. Mindannyian dúdoljuk a zenédet, és csodáltuk virtuozitásod végtelenségét. Valóban különleges ember voltál, igazi művész, és szerencsések voltunk, hogy a kollégánknak mondhattunk téged. A Larian nem lesz többé ugyanaz nélküled. Mindig emlékezni fogunk rád.”