Tesztek

A világot elnyelték a démoni hordák, Lo Wang és fegyverarzenálja azonban durvábban ritkítja soraikat, mint valaha.

A kilencvenes évek közepén startolt a jelen cikk tárgyát is meghajtó, Ken Silverman kezét dicsérő, John Carmack homlokára ráncot rajzoló, legendás Build engine. Megannyi mérföldkövet keltett életre a maga idejében versenyképes megjelenítési módjával és a dinamikus kamu-3D-vel. Legyen szó akármelyik, a motorhoz köthető játékról - Duke Nukem 3D, Blood, vagy egy Shadow Warrior -, bátran kijelenhető, hogy korának megbecsült résztvevője volt. A hangsúly a „korának” szócskán van, de ne szaladjunk ennyire előre.

Hogy mi a hasonlóság egy katana, egy dupla katana, egy gránátvető, egy láncfűrész, na meg egy shotgun esetében? Mindössze csak annyi, hogy ha Lo Wang kezébe kerülnek, a démonok és robotok retteghetnek, mert vérük előbb-utóbb beteríti világunkat, na meg a gonosz entitások létsíkját is.

Veszélyes dolog klasszikus videojátékokat újramelegíteni, főleg ha egy olyan csapat áll neki, amely korábban csupán egyetlen játékon dolgozott. A Shadow Warrior azonban bizonyítja, hogy nemcsak a Bulletstormot fejlesztő lengyel People Can Fly ért a reflex-shooterek műfajához, de honfitársaik, a Hard Resetről ismert Flying Wild Hog is.

Volt egy boldog kor, amikor az FPS műfaj nem évenkénti rókabőrt és csőszerű játékmenetet jelentett. Ebben a korban a 3D Realms is jobbnál jobb akciójátékokkal örvendeztette meg a nagyérdeműt -- talán nem véletlen, hogy az ipar kezd visszatalálni ezen címekhez. Minderre pedig keresve sem találunk jobb példát, mint a Shadow Warrior.