Szöveg
No, még az egész elején leszögezem, hogy nem kérdőjelezem meg a doktor (sajnos a nevére nem emlékszem) tudását. Elhiszem, hogy van 5000 diplomája, 231 egyetemen tanít, van 10000000 találmánya és egyebek. Na de azért amit legutóbb olvastam, az nem semmi.
Egy
TV újság akadt a kezembe nemrégiben. Volt benne egy kis kedvcsináló,
valami műsorhoz a Discovery-n. A témája a föld megóvása, hogy hogy nem
fogunk megdögleni bla-bla (talán atomfegyverek szétszerelése?). A
külömbség csak annyi, hogy itt elég extrém ötleteket mutattak be.
Példának okáért: úgy akarják megoldani, hogy ne olvadjon el Grönland,
hogy .....becsomagolják. Ott kicsit ledöbbentem, de az igazi pislogás a
feljebb említett, névtelen doktor/prof ötlete nyomán fogott el.
Látta
valaki a Sunshine című filmet? Most csak a történet a lényeg: 2057-ben
úgymond "kihűl" a Nap (???), ezzel veszélyeztetve a föld sorsát. A
derék jenkik (MICSODA? VAN MÉG USA???) egy ötlettel állnak elő.
Előveszik atomarzenáljukat, és megépítenek egy városnyi méretű bombát,
amit kilőnnek a napba. No, ezt meg hogy a fenébe? 50 év múlva ez
lehetséges lesz? Kötve hiszem.
De miért is írom ezt ide?
Igen, az tippel jól, aki arra gondolt, hogy a prof ötlete is valami
hasonló. No. Most van itt egy olyan dolog, hogy globális felmelegedés.
Mi erre a megoldás? Csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást? Pótolni az
ózon mennyiségét? Egy nagy szart!
A doki szerint a következő a megoldás:
egy trilliónyi lencsével felszerelt űrvalamit kell kilőnni, és az majd
eltereli a napsugarakat, 163ezer négyzetkilóméteres napárnyékot hozva
létre a földön. Hmmm....hmmm....ez most komoly? De őszintén. ENNEK MI A
JÓ BÜDÖS FRANC AZ ÉRTELME? Mintha nem magunkban keresnénk a hibát,
hanem másban. Az ész megáll. Ki fogja ezt fizetni? Meg felnézünk az égre, és egy nagy izé fog lebegni fölöttünk?
Nem
értem. Miért nem lehet az ép agyat használni? Tenni valamit, valami
egész egyszerűt, ami mégis nagyszerű. Nem csomagolni meg egyéb
baromságok. Vagy talán így jobban megéri? Csak nem...
(Ez
személyes vélemény. Lehet hogy ezt sokan támogatják, meg van benne
potenciál, de szerintem ez egy elég nagy marhaság. Kicsit
felelősséghárítás íze van...)
Trooper: ott a pont. Egyszerűen ez számomra felfoghatatlan. Az emberiség megteremt egy olyat, hogy világgazdaság, majd ez maga alá gyűri "atyját". Ez meg hogy? ez is valamennyire az emberi idiotizmus szintjét tükrözi.
Che: nem kommentelek. 100%-ban igazad van.
Ma, minden efféle témát feldolgozó amerikai filmmel ellentétben, tehetetlenül néznénk végig, ha egy aszteroida a Föld felé tartana és becsapódásával kipusztítaná nem csak az emberiséget, de a földi élet nagy részét is.
Atomtöltetekkel szétlőni ostobaság lenne, mert akkor is becsapódnának a darabjai. És ráadásul lehetetlen is. A ma rendelkezésre álló interkontinentális rakéták pár száz km magasságra tudnak csak feljutni, még a holdat sem érhetnék el, az aszteroidát pedig sokkal messzebb kellene elkezdeni bombázni.
Csúf dolog kimondani, de ha az emberiség egy részét elköltöztetnénk a Földről, akkor egy aszteroida nem tudná elpusztítani a teljes emberiséget. Maradnának túlélők, akik előlről kezdhetnék a bolygónk benépesítését.
A Nap kb. 10 fénypercre van! A Mars pedig még közelebb. Nagyjából kettő és fél. három évs expedícióval (ekkora időre az "indítási ablakok" miatt van szükség) a mai technikánkkal is elérhető.
A Hold pedig csak egy ugrás.
Ezekben az esetekben simán csak arról van szó, hogy nincs kereskedelmi-gazdasági haszna ezeknek a befektetéseknek. Ezért aztán senki nem is akar áldozni rájuk.
Pedig a Hold lehetne a nagy ugrási lehetőség a Naprendszer komolyabb meghódítása felé.
A Marsot pedig (legalább is részben) el lehetne kezdeni "földiesíteni".
A Holdról kevesekben csapódik le, hogy onnét rakéták nélkül is a világűrbe lehet juttatni súlyos terheket. Mivel nincs légköre, a gravitáció pedig alig egy hatoda a földinek, egy egyszerű elektromos "katapulttal", egy mágnesvasúttal fel lehet gyorsítani a terheket olyan sebeségre, hogy elhagyják a hold felszínét! Elektromos energiát pedig gyakorlatilag ingye szolgáltathatnának a napelemek.
A távoli naprendszereket és a még távolabbi galaxisokat csak azért keverik bele sokan az űrkutatásba, mert az amerikai sci-fi filmekben (vagy csak a fordításokban?) senki sem tud különbséget tenni közöttük.
Én nem keverem össze őket, mert nagyon szeretem a sci-fit és nem sajnáltam utána olvasni a dolgoknak.
Egyelőre még a legközelebbi csillag elérése sem szerepek a kmoly tervekben, pedig az alfa centauri csak 4,3 fényévnyire van tőlünk. A legközelebbi galaxis, az Androméda-köd, viszont nem 1000, hanem több százezer fényévnyire van.
Elég belegondolni, hogy a néhány éve (tervezett működési ideját háromszorosan túlélve) lezuhant, és csak az oroszok által működtetett Mir űrállomás csaknem akkora komplexum volt, mint a ma nyögvenyelősen fenttartott Nemzetközi Űrállomás!
Iszonytató fejlődés! A világ összefogásával el tudjuk érni azt, amit évtizedekkel ezelőtt az oroszok csináltak!
Fiatal kölyökként a tudományos cikkek alapján biztosra vehettem, hogy az ezredfordulóra elréjük a Marsot és állandó bázisaink lesznek a Holdon.
Most 2008-t írunk és mindezt talán meg sem fogom érni!
Kb. ugyanennyi realitása van a "professzor úr" által vázolt terveknek is.
Nyugodjatok meg, soha, senki egyetlen dollárt sem fog effélére pazarolni!