Sziasztok!

Igazából, nem tudom, hol is kezdjem. Sokat filóztam, hogy megjelenjen-e ez a post, végülis egy jó 10 perce annyira felidegesítettem magamat valamin, hogy eldöntöttem, csak megírom ezt a bejegyzést. Ami persze a már ezerszer előkerült, "hogyan tovább?" téma köré fog csoportosulni, szóval akit ez hidegen hagy, az nyugodtan nézzen másfele, kiterjedt kapcsolatrendszer híján nem fogok haragudni. Na jó, ha meglenne a háttér, még akkor sem lenne gond.
Akkor térjünk is a lényegre: ennyi volt gyerekek. Hogy időlegesen állok-e le, vagy teljesen, azt még nem tudom. Jó pár hete már, hogy próbálok összehozni valami olyat, amit itt le tudnék Nektek adni, de nem jön össze. Ötlet van, nem is egy, de valahogy sosem jutok el odáig, hogy azt le is gépeljem. Van egyetlen kivétel, de az a novella egyfelől nincs kész, és a vége nem akar az istenért sem megszületni, másfelől meg papíron van meg, és a halálnak van kedve azt a két oldalt bogarászni és másolgatni. Originále meg nem szeretném kipakolni, mert 6 milliárd emberből tíz, ha kiolvassa az én írásomat. Néha még nekem se megy.
Azért szeretném megjegyezni, hogy ez a szünet a novellákra vonatkozik, és még azokra se biztos, hogy "örökös érvényű", bár el szeretném kerülni azt, hogy az LGT mintájára nekem is legyen 100 "búcsúköröm".
Ja, és a blog sem lesz üres. Remélhetőleg. Tegnap óta erősen gondolkodom egy elég radikális reform bevezetésén, de ahhoz, hogy ezt megtegyem, kicsit több bátorságra lenne szükségem, mert az a téma nem éppen olyan, amit bárki művel.
Egyelőre ennyi, majd jelentkezem, ha eszembe jutott valami.