Körülbelül negyed kilenckor érkeztem meg az Ikrekék,akik még a hab testüket áztatták a kádban(persze nem egyszerre).Addig a földszinten vártam őket,miközben kétpofára tömtem az anyukájuk által készített és valami eszméletlenül finom citromos sütiket.Negyedórával és két tányér elfogyasztott süte(költe)ménnyel később végre nekivághattunk a püspökladányi éjszakának.Utunk először egy italboltba vezetett,ahol vettünk három üveg félédes Törleyt és két üveg Jack Danielst.Még a Bütykös előtt felbontottuk az egyik üveg pezsgőt és egy "Imire!"-felkiáltást követően testvériesen elosztottuk.Tíz pec múlva,de még negyven böfögésen belül már a Bütyi előtti korláton ülve lógattuk a lábunkat söröskorsóval a kezünkben.Nagyjából 20-25-en vehettük körbe az ünnepeltet,aki egy kicsit megilletődött (ezért vannak a jóbarátok!),mert ennyi emberre azért nem számított.Átadtuk a két üveg whiskeyt,amiből azonnal hatalmasakat kortyolt...és persze mi is.A rengeteg ajándékot(közöttük egy "Fuvarért szopok!"-feliratú pólót és egy elefánt alakú alsógatyát,aminek az ormányába kell belehelyezni a...khm...szerintem pontosan tudjátok mit) a nővére kocsival hazavitte.Az alkoholtartalmú ajándékokat magunkkal vittük,természetesen bontatlanul,mert éjszaka az utcán felbontott piával flangálni TILOS!!!

Az időközben durván 30 fősre növekedett brigád elindult a város túlsó végén lévő Charlie nevezetű éjszakai szórakozóhelyre,az esetek 90%-ban rockerekkel,HC arcokkal és punkokkal tömött sörözőbe.Szerencsénkre nem voltak sokan,így kényelmesen kitöltöttük a rendelkezésünkre álló teret.Alaposan hozzájárultunk a kocsma aznapi bevételének robbanásszerű növekedéséhez.A zenegép is jóllakott akkor este.Annyi ötvenest és százast szerintem még életében nem nyelt le.A szenvedélyes eszmecserékkel kevert ivászat hangulatát olyan klasszikusok alapozták meg,mint a Slipknot Wait and Bleed-je,a Dillinger Escape Plan Setting Fire to Sleeping Giants-e,a Guns and Roses Welcome to The Jungel-je,a Faith No More Be Aggressive-je vagy Ray Charles Hit The Road Jack-je.

Hajnali egy körül egy fekete furgon állt meg a parkolóban,majd a hátuljából 10-12 rendőr szállt ki.Razzia,mostanában elég sok van belőle errefelé.Veréb barátom meg is kérdezte:-Ugye nem gyújtottatok fel egyetlen kocsit sem?Semmi komoly nem volt;elkérték az igazolványainkat és amikor látták,hogy minden rendben és elmondtuk miért ekkora a tömeg további kellemes estét az ünnepeltnek pedig boldog születésnapot kívántak.Pedig annyira akartuk,hogy legalább Imi bent aludhasson az őrsön.

Három óra körül még szépen,illedelmesen...na jó,bestiális módon felzabáltuk az a frissen sütött ajándék pizzákat.Mert be kell vallanom akkortájban már mindenkit erősen terrorizált két betű:K.O. Gyuri bá',a tulaj,az egyik hawai pizzára(legjobb!) rumot öntött és meggyújtotta,úgy rakta Imi elé.A legnagyobb lánggal égő születésnapi pizza volt.Egy fedővel sikerült eloltani,de Simon baseballsapkája a betépett lángok martaléka lett. Mi szóltunk neki,hogy ne hajoljon fölé.

Már pirospozsgás gyermekien puffadt arcunkat simogatták a Nap első,babapopsi finomságú sugarai,amikor elindultunk,ki-ki a saját útján,hazafelé a másnapossággal kísért gyomorégés édes otthonába.Én az Ökrök hintaágyában keltem dél körül egy kifejlett újfoundlandival a hasamon.

Remek esténk volt.Rengeteget beszélgettünk,ittunk,biliárdoztunk,ittunk,dartsoztunk,ittunk,ettünk,ittunk...

Jaj,most jut eszembe jövőhéten meg az Ikreknek lesz szülinapja.Igen,igen ugyanazon a napon.