Philip Zimbardo neve elsősorban a stanfordi börtönkísérlettől vált ismertté. Az 1971-es teszt során egyetemi hallgatókra osztottak börtönőr és rab szerepeket, hogy kiderüljön, mennyire élik bele magukat a helyzetbe. Az eredmény sokkoló volt: a csoportok teljesen egymásnak feszültek, a két hetesre tervezett kísérletet mindössze hat nap után meg kellett szakítani. Zimbardo világhírű lett, stanfordi eredményeit számtalan területen alkalmazzák, kezdve a pszichológiától a szociológián át egészen a közgazdaságtanig.
Philip Zimbardo
Zimbardo ezt követően az emberi gonoszságot kezdte kutatni, kiindulópontnak pedig szinte minden esetben a stanfordi kísérletet tette meg. Ez nem is volt probléma, kontrollált környezetben talán még egy félelmetesebb pszichológiai teszt sem készült. Legutóbbi, Nikita Coulombe pszichológussal közösen írt könyve azonban, a nemrég a Libri Könyvkiadó Kft. gondozásában magyarul is megjelent „Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak?” új, a szakember számára kevéssé ismert területre téved: a modern férfiválság okait kutatja.
Hogy ez egyáltalán létező dolog-e, nem az én tisztem eldönteni, mint ahogy a könyv azon aspektusait sem véleményezem, miszerint a női egyenjogúsági törekvések ártottak a férfi nemnek, vagy, hogy a nemi szerepek fellazulása káros lehet a gyermekek fejlődésére nézve. Engem kizárólag egy dolog érdekel: az, hogy Zimbardo szerint a pornó- és a videojáték-függés okozza a legtöbb gondot a fiúk fejlődése során.
Leölök egy boss-t, aztán letolom a gatyám
Zimbardo úgy érvel, hogy a fiatal férfiak manapság teljesen eltávolodnak a társadalomtól. Nem foglalkoznak a családjukkal, barátaikkal, sőt semmilyen szociális kapcsolat sem érdekli őket. Helyette a non-stop jutalmazás világában élnek: a videojátékokban sikereket érnek el, azt hiszik, övék a világ, majd ha megunták az akciót, jöhet az internetes pornó, ami szintén a jutalomról szól, méghozzá befektetett energia nélkül.
Veszélyben a gyermekek?
Elvégre nem kell meghódítani egy lányt ahhoz, hogy ruha nélkül lásd: elég betölteni egy videót, esetleg a fejedre tenni egy VR-sisakot, mellé beruházni valamelyik népszerű maszturbátorba (igen, vannak ilyen készülékek, nemrég a Kickstarteren is nagyot szakítottak az egyikkel), és már mehet is a buli, amit ismét egy kis játék követ majd.
A pszichológus úgy véli, ez a folyamat nagyon káros, hiszen elszakítja a fiatalokat a való élet kihívásaitól. Állítja: a játékfejlesztők kihasználják a gamerek jutaloméhségét, függővé teszik őket, példának pedig az RPG-k fejlődési rendszerét hozza fel. Minél többet játszik valaki egy adott karakterrel, az annál értékesebbé válik – bumm, jöhet a jutalmazó matyizás!
Sokat játszunk, de nem eleget
Nem tagadom, hogy a fenti kép ijesztő. Sőt biztos akadnak olyan fiatal felhasználók, akik valóban beleesnek a játék- és pornófüggés okozta körforgásba. Ebből kiszakadni nem könnyű, sokszor szakember részvételére van szükség hozzá. Csakhogy Zimbardo elköveti azt a hibát, hogy általánosít: a játékfüggést kizárólag a gép előtt töltött idő alapján definiálja. Ahogy a Könyves blognak is kifejti, napi 2-3 óra játékból idővel 5-10 óra lesz.
Van, hogy a játék nem enged el...
A veszélyes limit Zimbardóék szerint a napi 4 óra játékidő – ettől kezdve válik valaki potenciálisan játékfüggővé. Itt azonban nem áll meg a folyamat: sok férfi 10-15 órát játszik naponta, szexuális életük azonban gyakorlatilag nincs, sőt akadnak, akik életükben nem voltak együtt senkivel, mert képtelenek az érzelmi kötődésre. Gyakorlatilag halálukig egyedül maradnak, hacsak a botok és az NPC-k össze nem haverkodnak velük.
A könyv statisztikai adatokkal és anekdotákkal igyekszik alátámasztani a videojáték és a felnőtt remeteélet közötti állítólagos összefüggést. És bár első olvasatra úgy tűnhet, ez sikerül neki, az igazság az, hogy a sok szám és százalék között pont a lényeg veszik el. Az említett összefüggés ugyanis sehol sem kristályosodik ki, a szerzők mégis kész tényként kezelik a létezését.
Nem Biblia
Szakmai körökben éppen ezért szkeptikusan, sőt durva kritikával fogadták Zimbardo eredményeit. A pszichológus ráadásul a definíciókat sem tisztázza, holott ezek nélkül nehéz hiteles, szignifikáns eredményekről beszélni. A könyvben például sokszor olvasható az „átlagos játékos” kifejezés, azt azonban nem tudjuk meg, mit is takar valójában (sőt személyes véleményem, hogy a szerzőknek sincs fogalma arról, miként határozható meg a hétköznapi gamer).
Chris annyira függő, hogy már a főszerkesztőt sem hallja meg :(
A fent említett 4 órás határ kiszámításának folyamata sem ismert, pedig érdemes lenne megmagyarázni, miért van nagyobb veszélyben egy napi 4 órát játszó fiatal egy olyan gyermeknél, aki csak 3 órát szórakozik a gép előtt. Sőt a kötetből azt sem tudjuk meg, miért csak a férfiak lesznek játékfüggők: oké, hogy a téma a modern férfi gyengesége, valamint az e mögötti okok keresése, de ez még nem elég indok arra, hogy az egyre több női játékost kihagyják a kutatásból.
És ha már videojáték-függés: manapság még az sem tisztázott, hogy ez a szenvedélybetegség egy új formája, vagy pszichológiai tünet – a kettő nem ugyanaz, ahhoz azonban, hogy a hozzá vezető utakat elemezzük, kéne már egy általános definíció.
Ennél is nagyobb gond azonban, hogy a videojátékok képbekerülését kizárólag válogatott népszerűségi adatokkal magyarázzák a szerzők. Elolvashatjuk, hogy a Call of Duty: Black Opsszal 68 ezer évnek megfelelő időt játszottak a gamerek világszerte, és hogy 2013 óta megkétszereződött az Egyesült Királyságban azon 5-15 éves korú felhasználók száma, akik táblagépet birtokolnak.
Egyre több a tabletes gyermek
Majd egyszer csak a semmiből jön a megállapítás, miszerint egy reprezentatív kutatás rámutat: azon házasságokban, amelyekben az egyik fél gamer, 83 százalékban a férfiak játszanak.
Gamer = férfi = sokat játszik = nyomós érv!
Hát nem. Zimbardo a saját területén tényleg maradandót alkotott, a „Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak?” azonban alapvető elemzési hibákat tartalmaz. Nem derül ki, miért húzzák rá a játékokra a szerzők a vizes lepedőt, mint ahogy az sem, hogy Zimbardo szerint a videojáték miért egyenlő a társadalomból való menekülés legerősebb eszközével.
Csak mert a játék alkalmas rá, hogy elfeledtesse velünk a valóságot? Jogos. Csak épp ennyi erővel egy jó könyv vagy filmsorozat is veszélyes lehet. A pornó témába hozása pedig még egy kicsit mintha olcsó trükk lenne: a játékos kocka, aki egész nap a szobájában maszturbál, olyan sztereotípia, ami felett a modern pszichológiának rég el kellett volna siklania.
„A játék rossz, értem?”
Mindez persze nem jelenti azt, hogy Zimbardóéknak nem lehet igazuk. Csupán a módszereik nem elég kifinomultak ahhoz, hogy ezt alátámasszák. A játékokról ráadásul csak akkor érdemes értekezni, ha az ember tudja, milyenek. Ebbe sok szakember belefutott már a történelem során, elég csak a legendás filmesztéta Roger Ebertre gondolni.
Zimbardóék szerint ez a játékosok jövője
Zimbardo 83 éves, nem valószínű, hogy valaha is játszott, a modern programokat is csak eladási és felhasználási adatok alapján tárgyalja ki a könyvében. Az olyan eredmények felett, mint hogy az MMORPG-k igenis javíthatják a szociális érintkezési készséget, szemet huny, helyette a felhasználók magas számával hozakodik elő, na meg egy tévéműsort emleget, amiben egy fiatal a World of Warcraftet jelölte meg az élete értelmeként.
Kár, mert ebben a témában ennél sokkal több van. Remélem, a sok kritika Zimbardóhoz is eljut, és később kiad egy újabb, mélyebb kutatást a témában, vagy esetleg azok publikálnak választ, akik már most ingatják a fejüket a különböző egyetemek pszichológiai és statisztikai tanszékein. Addig is azonban nyugtalanító a tudat, miszerint 2016-ban is megjelenhet könyv a szerencsétlen kocka magányos, keserű életéről. És most ha megbocsátotok, bezárom a Wordöt, mert egyedül maradtam az irodában, és jöhet a pornó!
2. A reprodukciós jog, ugyanúgy mint a párválasztás joga a nőké jelenleg (nyugati típusú társadalomban!). Egy férfi annyit tehet, hogy mosolyogva elfogadja, hogy apa lett. Vagy apát csináltak belőle. Akkor is, ha nem akarta. Akkor is, ha alkalmatlan apának.
Fordítva meg max egy sárgacsekket kaphatsz a művi megszakításról. És bárhogy erőlködsz, bizony nem lehetsz apa. Egyedül nem is, ez így van rendjén. De valami akkor se stimmel: a gyermekvállalás elvileg közös döntés kellene, hogy legyen.
A "tehetsz róla" részben egyetértünk, elfogadhatatlan. De a "tehetsz ellene" részt meg nem kellene gátolni. Sőt a közelmúlt eseményei alapján orrba-szájba nyomatni kellene (kelenföldi eset, Kiss László esete, kolumbiai lány esete, stb., stb.). A bűnmegelőzés kereteibe bőven beférne, ettől még az elkövető nem mentesül a cselekménye alól. Csak az áldozat tájékozottabb lenne arról, hogy hogyan kerülhető el a katasztrófa (ebbe a kategóriába tartoznak a rontáslevételért milliókat fizető áldozatok is).
"Lányokat küldenek haza" Épp egy arab zöldségkereskedő röhögött a minap az ügyfélszolgálaton. Jót derült, amikor látta, hogy az egyik srác zárt fekete cipőben, hosszúnadrágban és zakóban a saját zsírjában sült meg. Mellette pedig Fruzsi tangapapucsban, forrónadrágban és pántos felsőben ülhet. Hiába, no, náluk a lányokat öltöztetik, nálunk a fiúkat kell beburkolni. Valami biztos, hogy nincs rendben. Középút? Társadalmi szokások? A főnök szerint eszébe se jusson senkinek rövidgatyában és ingujjban fogadni az ügyfeleket. A lányoknak lehet.
Ezt kifejtenéd? Miért ne mondhatnám azt hogy nem? Fogom magam, felhúzok egy óvszert, és csókolom. Nem lettem apa.
1b, Ákos csak beleválasztott megint, meg rosszul időzített, mert mondott már ő ilyet korábban is, csak ő "büntethető" azzal, hogy nem veszek koncertjegyet. Aki előtte ennél nagyobb marhaságot mondott, az legföljebb 4 évente választáson.
1c, Komoly, erről a hülyeségről nem is hallottam. Ki, meg miért, meg hogyan szavazott ellene.
2. Nem ismerem annyira a jogot, hogy ezzel vitatkozhassak. Max. kételkedem pl. a npi szexuális reprodukciót övező jogok kapcsán, ami elég furának tűnik.
3, A KKK meg amerikai keresztény szervezet. Nem hiszem, hogy Obama, vagy Ferenc pápa véleményét is képviselik. De igen, pont az ilyenek ellen kellene fellépni a mainstream feministáknak. (Nem a KKK ellen, bár az ellen se rossz ötlet)
Ugyanmár, a törvényhozás, alig van benne nő, és ők is kb. örülhetnek, hogy nem nyúlnak a szoknyájuk alá a délceg honatyák. Idehaza max. azért kérik ki a véleményüket, hogy kipipálhassák, hogy megtörtént, ha egyáltalán megtörténik. A Tehetsz ellene kapmányt meg a Tehetsz róla rész miatt vétózták meg, teljes joggal.
Az, hogy nyugaton mi történik (általunk ismeretlen gyakorisággal), az teljesen más kérdés. Ennyi erővel férfiterror van, mert lányokat küldenek haza, amiért esetleg a háta (sőt, néha csak a válla) kilátszik egy ruhából. És Kinder tojást sem lehet kapni kint, de ez nem jelenti azt, hogy nincs édesség, és minden amerikai sudár Ken meg Barbie.
2. A reprodukciós jog, ugyanúgy mint a párválasztás joga a nőké jelenleg (nyugati típusú társadalomban!). Egy férfi annyit tehet, hogy mosolyogva elfogadja, hogy apa lett. Vagy apát csináltak belőle. Akkor is, ha nem akarta. Akkor is, ha alkalmatlan apának.
Fordítva meg max egy sárgacsekket kaphatsz a művi megszakításról. És bárhogy erőlködsz, bizony nem lehetsz apa. Egyedül nem is, ez így van rendjén. De valami akkor se stimmel: a gyermekvállalás elvileg közös döntés kellene, hogy legyen.
A "tehetsz róla" részben egyetértünk, elfogadhatatlan. De a "tehetsz ellene" részt meg nem kellene gátolni. Sőt a közelmúlt eseményei alapján orrba-szájba nyomatni kellene (kelenföldi eset, Kiss László esete, kolumbiai lány esete, stb., stb.). A bűnmegelőzés kereteibe bőven beférne, ettől még az elkövető nem mentesül a cselekménye alól. Csak az áldozat tájékozottabb lenne arról, hogy hogyan kerülhető el a katasztrófa (ebbe a kategóriába tartoznak a rontáslevételért milliókat fizető áldozatok is).
"Lányokat küldenek haza" Épp egy arab zöldségkereskedő röhögött a minap az ügyfélszolgálaton. Jót derült, amikor látta, hogy az egyik srác zárt fekete cipőben, hosszúnadrágban és zakóban a saját zsírjában sült meg. Mellette pedig Fruzsi tangapapucsban, forrónadrágban és pántos felsőben ülhet. Hiába, no, náluk a lányokat öltöztetik, nálunk a fiúkat kell beburkolni. Valami biztos, hogy nincs rendben. Középút? Társadalmi szokások? A főnök szerint eszébe se jusson senkinek rövidgatyában és ingujjban fogadni az ügyfeleket. A lányoknak lehet.
Feminist terror averted. :)
Egészséges ember nem kívánja a másik jogainak megcsorbítását születési alapon (numerus clausus 20-as évek, női kvótarendszerek 2000 után).
A baj, az, hogy még mindig ott tartunk, hogy a feminizmus az egyenjogúságért történő szent küzdelem. Nem. Mert csak a nők jogaival foglakozik, kirekesztő módon (azért ez a neve).
Lehet, hogy annak indult pár évtizede, de a nyugati, civilizált társadalomban élő embernek nincs szüksége rá többé. A világ más részein igen, de itt nincs.
Zimbardo megállapítása helyénvaló, a férfiak egy része kivonul a társadalomból, és megtalálja a helyét egy virtuális valóságban. Amit Zimbardo észrevételez, az a reakció, hogy kivonultak. De az ok nem a gyerekesség, vagy a felelősség vállalásának hiánya.
Chocho, te mint főnök, tedd a szívedre a kezed, többet fizetsz egy férfi alkalmazottadnak, csak azért mert férfi? Előbb vennél fel egy lányt cikkírónak, mint egy férfit? Ugye, hogy nem? Vagy ha igen, akkor biztos jó okod van rá. Mondjuk kevesebb a lány és az ő véleményük is érdekel. De vicces lenne, ha kvótában előírnák, hogy a cikkírók 50%-a lány kell, hogy legyen. Még az is lehet, hogy a kvótát már régesrég magadtól is teljesítetted. És egyenlő fizetéseket adsz. És idejétmúlt az egész feminista asztalverés. A ballon vizet és a fénymásolópapírt is a lányok cipelik. Vagy a fiúk. Akinél épp kifogyott. Vagy az nem cipeli, akinek ez születési előjoga, hogy neki nem kell. Vagy az cipeli aki mindennap edzésre jár, kocog, stb, és a 15 évvel idősebb gerincbajos pedig megköszöni szépen.
Aki túlórázik, mert bent tud maradni, annak többet fizetsz. Aki többet van betegállományban (akár a gyereke miatt), annak meg kevesebbet (a betegszabadságra csökkentett pénz jár ugye, aminek első pár napját a cég fizeti).
És nem szerelteted le a piszoárt, csak azért mert a piszoár használata megalázó felsőbbrendűséget sugall egyesek részére. És koedukált minden klozet, mint a fejlett svédeknél.
2. A jogi egyenlőtlenségek csak a férfiakat érintik. Nincs csak nőket korlátozó vagy kötelező jogszabály, míg férfiakat korlátozó vagy kötelező jogszabályok vannak.
3. Lehetséges, de legutóbb pont a kersztényfeminista mozgalom vezetője nyilatkozott, hogy ő csakis a nőkért hajlandó tenni bármit is, a férfiak alakítsanak maguknak jogvédő szervezeteket saját pénzből. Miközben a feminista szervezetek működésükhöz állami és közpenzes juttatások mellett nemzetközi támogatásokból is kapnak. Jó pénzért megéri a gyűlölködés.
Jelenleg a törvényhozáskor ezeknek a szerveteknek a véleményét kérik ki. Mert a múltban ragadtunk, és elhisszük, hogy a feminizmus még most is csak jót akar. Igen, jót akar. Ott van India, Ázsia, Afrika, az arab országok. De itt nincs már rájuk szükség. Amit fel tudnak mutatni az pld. a egységes nyugdíj nőszervezetek által történt megvétózása, vagy épp a "tehetsz ellene" kampány leállítása vagy sorolhatnám.
Szerintem az, hogy sokan 30 felett is inkább a képernyő előtt ülnek nem lustaság, vagy gyerekesség kérdése. Van aki egyenesen fél a másik nemtől, miután látja, hogy a kezdeményezés bűncselekmény (egyes nyugati országokban még az önvédelem is bűncselekmény ha nő a támadó és a férfi a védekező). Van olyan ország, ahol ha előre engedsz egy nőt az ajtóban a tiszteleted jeléül, akkor már hívnak is a HR-re a munkakönyvedért. A virágküldés zaklatás. A kávéra invitálás is. Ha bámulsz az utcán egy bámulásra öltözött nőt akkor pénzbírságot kapsz és felkerülsz a szexuális bűnözők nyilvános listájára (mondjuk oda akkor is, ha nyilvánosan vizelsz az utcán, vagy ha 7 évesen küldtél egy kéretlen szerelmeslevelet az osztálytársnődnek). A verbális erőszak is szexuális bűncselekmény (pld. ha a barátnőd összetöri az autódat vagy a konzolodat és ezért leüvöltöd a fejét. Teccett volna inkább a rendőrséghez fordulni, ahol ismertlen tettes után lezárják a nyomozást. Ugyanis senki nem látott semmit.) Ha a szomszéd egy veszekedéshez kihívja a rendőröket, akkor automatikusan a férfit előzetesbe kell vinni, az ügy kivizsgálásig. Akkor is, ha a nő kéri, hogy ne. És akkor is ha a férfihoz vágták hozzá a fél konyhaszekrény tartalmát. A hamis szexuális erőszakos vádakról most nem is beszélünk ugye (egyes országokban közvádas eljárás, nem visszavonható, és a vádlottnak kell bizonyítania az ártatlanságát, úgy, hogy a vádló felé kényes kérdéseket nem lehet feltenni.) Leszedetik a csajos naptárt, miközben chippendale fiút rendelnek a női kollektíva örömére a céges bulin.
És telik a kis vödör, telik, telik. Majd a legvégén egy korosztály azt mondja, hogy jobb nekem egyedül, itt a gépem, elvagyok én ezzel is, minek bajlódjak. Hagyjanak békén, én kivonultam a társadalomból.
1b, Ákos csak beleválasztott megint, meg rosszul időzített, mert mondott már ő ilyet korábban is, csak ő "büntethető" azzal, hogy nem veszek koncertjegyet. Aki előtte ennél nagyobb marhaságot mondott, az legföljebb 4 évente választáson.
1c, Komoly, erről a hülyeségről nem is hallottam. Ki, meg miért, meg hogyan szavazott ellene.
2. Nem ismerem annyira a jogot, hogy ezzel vitatkozhassak. Max. kételkedem pl. a npi szexuális reprodukciót övező jogok kapcsán, ami elég furának tűnik.
3, A KKK meg amerikai keresztény szervezet. Nem hiszem, hogy Obama, vagy Ferenc pápa véleményét is képviselik. De igen, pont az ilyenek ellen kellene fellépni a mainstream feministáknak. (Nem a KKK ellen, bár az ellen se rossz ötlet)
Ugyanmár, a törvényhozás, alig van benne nő, és ők is kb. örülhetnek, hogy nem nyúlnak a szoknyájuk alá a délceg honatyák. Idehaza max. azért kérik ki a véleményüket, hogy kipipálhassák, hogy megtörtént, ha egyáltalán megtörténik. A Tehetsz ellene kapmányt meg a Tehetsz róla rész miatt vétózták meg, teljes joggal.
Az, hogy nyugaton mi történik (általunk ismeretlen gyakorisággal), az teljesen más kérdés. Ennyi erővel férfiterror van, mert lányokat küldenek haza, amiért esetleg a háta (sőt, néha csak a válla) kilátszik egy ruhából. És Kinder tojást sem lehet kapni kint, de ez nem jelenti azt, hogy nincs édesség, és minden amerikai sudár Ken meg Barbie.
De ugye azért is vicces az emberek gondolkodása (na jó, nem az, de sírni meg nem érdemes), mert itthon ennek ellenére kialakult egy hangos és aktív antifeminizmus (+ azért a hagyománytisztelő nemi szerepek is segítenek kissé, vakkomonodorstúl), de erre válaszul előbb-utóbb a hazai feministák is nagyobb számban kezdenek radikalizálódni.
Pár szó a feminizmusról... Szerintem női egyenjogúság és a feminizmusé g és föld egymáshoz képest. Nyilván a nőket megilleti minden jog stb., de a feministák szélsőséges, elvakult már-már szekta jellegű közösség, képmutatók és férfi gyűlölők.
Pár szó a feminizmusról... Szerintem női egyenjogúság és a feminizmusé g és föld egymáshoz képest. Nyilván a nőket megilleti minden jog stb., de a feministák szélsőséges, elvakult már-már szekta jellegű közösség, képmutatók és férfi gyűlölők.
1. A nemek egyenlőségéről szól. Igen, azért hívják feminizmusnak, mert amikor kezdődött, akkor a nők voltak lemaradva mérföldekkel.
2. Jogilag sincs mindenben egyenlőség (családon belüli erőszaktól a válás után gyerekelhelyezésig), társadalmilag meg pláne.
3. Attól, hogy Sarkeesian meg hasonló önző rohadékok egy olyan szárnyát képviselik, amely több jogot, férfiszopatást, vagy simán csak adományokat akar, ill. vannak simán túlérzékenyek, még az első két pont igaz.
4. A baj az, hogy a (normális, igazi, hagyományos, whatevs) feministák nem lépnek fel a 3. pontban lévők ellen, mert nem elég egységesek sem szervezetileg, sem hozzáállásban (ott kb. olyan szinten mozaik az egész, mint ENSZ). Ettől még nem kéne csak az idiótákra koncentrálva túlérzékenynek lenni a férfiaknak, vagy ennek álcázni az előjogaik féltését. Pláne nem férfiatlan módon erre fogni a személyes kudarcaikat.
2. A jogi egyenlőtlenségek csak a férfiakat érintik. Nincs csak nőket korlátozó vagy kötelező jogszabály, míg férfiakat korlátozó vagy kötelező jogszabályok vannak.
3. Lehetséges, de legutóbb pont a kersztényfeminista mozgalom vezetője nyilatkozott, hogy ő csakis a nőkért hajlandó tenni bármit is, a férfiak alakítsanak maguknak jogvédő szervezeteket saját pénzből. Miközben a feminista szervezetek működésükhöz állami és közpenzes juttatások mellett nemzetközi támogatásokból is kapnak. Jó pénzért megéri a gyűlölködés.
Jelenleg a törvényhozáskor ezeknek a szerveteknek a véleményét kérik ki. Mert a múltban ragadtunk, és elhisszük, hogy a feminizmus még most is csak jót akar. Igen, jót akar. Ott van India, Ázsia, Afrika, az arab országok. De itt nincs már rájuk szükség. Amit fel tudnak mutatni az pld. a egységes nyugdíj nőszervezetek által történt megvétózása, vagy épp a "tehetsz ellene" kampány leállítása vagy sorolhatnám.
Szerintem az, hogy sokan 30 felett is inkább a képernyő előtt ülnek nem lustaság, vagy gyerekesség kérdése. Van aki egyenesen fél a másik nemtől, miután látja, hogy a kezdeményezés bűncselekmény (egyes nyugati országokban még az önvédelem is bűncselekmény ha nő a támadó és a férfi a védekező). Van olyan ország, ahol ha előre engedsz egy nőt az ajtóban a tiszteleted jeléül, akkor már hívnak is a HR-re a munkakönyvedért. A virágküldés zaklatás. A kávéra invitálás is. Ha bámulsz az utcán egy bámulásra öltözött nőt akkor pénzbírságot kapsz és felkerülsz a szexuális bűnözők nyilvános listájára (mondjuk oda akkor is, ha nyilvánosan vizelsz az utcán, vagy ha 7 évesen küldtél egy kéretlen szerelmeslevelet az osztálytársnődnek). A verbális erőszak is szexuális bűncselekmény (pld. ha a barátnőd összetöri az autódat vagy a konzolodat és ezért leüvöltöd a fejét. Teccett volna inkább a rendőrséghez fordulni, ahol ismertlen tettes után lezárják a nyomozást. Ugyanis senki nem látott semmit.) Ha a szomszéd egy veszekedéshez kihívja a rendőröket, akkor automatikusan a férfit előzetesbe kell vinni, az ügy kivizsgálásig. Akkor is, ha a nő kéri, hogy ne. És akkor is ha a férfihoz vágták hozzá a fél konyhaszekrény tartalmát. A hamis szexuális erőszakos vádakról most nem is beszélünk ugye (egyes országokban közvádas eljárás, nem visszavonható, és a vádlottnak kell bizonyítania az ártatlanságát, úgy, hogy a vádló felé kényes kérdéseket nem lehet feltenni.) Leszedetik a csajos naptárt, miközben chippendale fiút rendelnek a női kollektíva örömére a céges bulin.
És telik a kis vödör, telik, telik. Majd a legvégén egy korosztály azt mondja, hogy jobb nekem egyedül, itt a gépem, elvagyok én ezzel is, minek bajlódjak. Hagyjanak békén, én kivonultam a társadalomból.
Mondjuk ezt a kasztrációs szorongást, meg nőfélelmet én sem értem. Lassan a feminizmus az egyenlőség jegyében át fog fordulni a szegény kis ijedt férfiak pátyolgatásába, akik belerokkantak lelkileg, hogy a nőknek esetleg egyenlő jogai lehetnek.
Olyan sikeresen mondod vissza a kifejezés demagóg összemosását mintha olvasnád. Én még nem láttam feministát küzdeni a nemi erőszak miat pert indító férfi jogaiért, vagy a válás utáni egyenlő bánásmódért... Ami nem gond MERT NEM EZ A DOLGUK. Ne legyünk már komolytalanok...
És igen mikor a "szebbik nemnek" minden joga megvan, hogy megvádoljon és lehúzzon komoly összegekkel akár az "ismerkedési rítus", légyott, kapcsolat vagy házasság alatt / után... Akkor az emberek egy része ezt a pénzt és energiát olyan dolgokba fogja fektetni ami biztos örömmel szolgál átverések és képmutatás nélkül.
Haveromat meg akkor biztos beképzelem, akinek konkrétan ez az élet. Nem keres magának nőt, még csak neten sem, el van ő a gép és a wow közelében , semmi emberi kontakt, ott vannak a netes ismerősei, dolgozik mellette, de semmi igénye sincs arra, hogy normális emberi kapcsolatokat tartson fent, mert hát... Minek, amikor megkap mindent....
Egyébként a téma összetettebb, csak azzal lezavarni, hogy a játékok rosszak, de tényleg hatással van arra a rétegre, akiknek kevésbé megy az emberi kapcsolatok kialakítása. Ők szimplán eltűnnek, és "valótlan" kapcsolatokat hoznak létre a neten olyanokkal, akikkel esetleg játszottak. Nem az a bajom, hogy neten ismerkednek, de ha csak nem lakik a környezetedben vagy országon belül a partnered, marad ez a fajta netes mód.... Ez pedig nem feltétlen egészséges, ha ez elterjedtebb lesz
1. A nemek egyenlőségéről szól. Igen, azért hívják feminizmusnak, mert amikor kezdődött, akkor a nők voltak lemaradva mérföldekkel.
2. Jogilag sincs mindenben egyenlőség (családon belüli erőszaktól a válás után gyerekelhelyezésig), társadalmilag meg pláne.
3. Attól, hogy Sarkeesian meg hasonló önző rohadékok egy olyan szárnyát képviselik, amely több jogot, férfiszopatást, vagy simán csak adományokat akar, ill. vannak simán túlérzékenyek, még az első két pont igaz.
4. A baj az, hogy a (normális, igazi, hagyományos, whatevs) feministák nem lépnek fel a 3. pontban lévők ellen, mert nem elég egységesek sem szervezetileg, sem hozzáállásban (ott kb. olyan szinten mozaik az egész, mint ENSZ). Ettől még nem kéne csak az idiótákra koncentrálva túlérzékenynek lenni a férfiaknak, vagy ennek álcázni az előjogaik féltését. Pláne nem férfiatlan módon erre fogni a személyes kudarcaikat.
+nekem járna a díj
Ez! De mennyire, de mennyire, hogy ez!
Ez! De mennyire, de mennyire, hogy ez!
Nem, nem abba rokkanunk bele, hogy a nőknek egyenlő jogaik lehetnek. Ők már réges-rég egyenjogúak. Kérlek mutass nekem olyan jogszabályt, ami a nőket korlátozza bármiben vagy kötelezi bármire is.
A férfiakra vonatkozó kötelező és korlátozó jogszabályokat meg hosszan lehetne sorolni (bár itthon még alig 10-15 ilyen van, de nyugaton a helyzet még sokkal rosszabb, lásd az Isztambuli Egyezmény hatásait vagy a csak nőkre vonatkozó születési alapon diszkriminatív kvóta rendszerek, vagy az, hogy az egyetemi felvételinél plusz pontszámokat kapsz ha másmilyen a nemi szerved.).
Elfordulunk a hagyományos férfiszereptől? Mi a garancia arra, hogy elkerülheted azt, hogy ha egy nő úgy gondolja, hogy megunt, kirak, és viszi a házat amit építettél két kezeddel, a gyereked láthatásától önkényesen eltilt, és még a tartásdíjat is fizetheted 25 évig? Te meg mehetsz az utcára?
Zimbardo ott téved, hogy az eredményt okolja. A kiváltó oka annak, hogy sokan inkább elvannak a gép előtt és nem érnek "hagyományos férfivá" egészen más. Ez csak bűnbak keresés.
Nem a nők a hibásak abban, hogy itt tartunk, és nem is a férfiak. Hanem az a feminista társadalmi közgondolkodás (az elfogadottan teret kapott nősténysovinizmus, a hímsovinizmus párja), hogy a nő minden élethelyezetben előnyt élvezzen, mert a férfi elnyomó, erőszakos, és szexuális vágyai miatt születésénél fogva bűnös. Ha ezt sokáig sulykolják propagandaként, filmekben, zenében, minden vonalon már tizenéves kor óta akkor nem épülnek ki egészséges párkapcsolatok.
Mindenki ismeri azt a jelenséget, hogy X.Y. rendes srác, sok lánynál kezdeményez, ismerkedik buszon, interneten, társkeresőn, de mégse kell senkinek. Kényszercölibátusban él, se nem szép, se nem okos, és pénze sincs túl sok. Ha végre találkozik egy csajjal, aki egy kis figyelmet fordít rá, akkor körülugrálja, lehozza neki a csillagokat, eszébe nem jut rá nemhogy kezet emelni, vagy elnyomni, de még csúnyán nézni se. Mégis repül, mert "unalmas, papucs, üres, nincs benne izgalom, bármi egyéb". Rövid időn belül. Na a vége az, hogy leül a gép elé. Napi sok órát. Rengeteg ilyen srác van.
Nem az egyenlő jogoktól félünk. Hanem az olyan jelenségektől, hogy 64 évesen még a tetőn kell dolgoznom majd 60 vagy -20 fokban, halálom napjáig (lsd. várható életkor férfiaknak), miközben a másik 37(!) év után 55 évesen nyugdíjba megy a légkondis irodából. Természetesen a családra hivatkozva, miközben a macskaetetésen kívül semmilyen családi életet nem élt. És még elirigylik tőlem az átlagosnál jobb fizetésemet. Mert 20%-kal többet keresek mint egy nő. Mert férfi vagyok. Miközben belelépek az ácsszögbe. Persze dolgozhatnék a bányában, az útépítésen, a csatornában derékig szarban, vagy a műhelyben is, légkondi nélkül nyakig olajosan. Azért, hogy építsem otthon a következő szobát a tetőtérben a következő gyereknek. Az otthont, amibe majd egy másik férfi fog beköltözni, ha engem megunnak.
Engem, az erőszakos elnyomót. Aki leül a gép elé pár órára kikapcsolni az agyát esténként, miközben az asszony facebookozik. Aki fél az egyenjogúságtól...
+nekem járna a díj