Talán mindenki emlékszik még arra, hogy milyen sok film állt a földbe tavaly a kasszáknál – leginkább a Disney vezetői foghatták a fejüket, de más stúdióknak sem igazán volt okuk a pezsgőbontásra. Ez a jelenség azonban nem csupán 2023-ra igaz, hiszen már hosszú évekkel ezelőtt is szép számmal akadtak olyan produkciók, melyek a kifogásolható minőség vagy a rossz marketing miatt leszerepeltek a jegypénztáraknál – ilyen opuszokból hoztunk most nektek néhányat, pontosabban minden évtizedből kettőt.

A félelem ára (Sorcerer – 1977)

Az 1958-as klasszikus, A félelem bére feldolgozása a film, aminek már a forgatása is el volt átkozva.  A történetben négy kalandor két teherautóval szállít robbanásveszélyes nitroglicerint egy olajfúró toronyhoz a könyörtelen dzsungelen keresztül. A méregdrága függőhidas jelenetet két országban vették fel, mert az elsőben kiszáradt a folyó, mire megépült a díszlet. A film a nehézségek ellenére kiváló lett, de akkor miért merült azonnal a feledés homályába?  Mert egyidőben mutatták be egy űr-operával, melynek címe: Star Wars.

Meteor (1979)

A hetvenes évek olyan sikeres katasztrófafilmjei után, mint az Airport, a Poseidon katasztrófa és a Pokoli torony, ez a film is ígéretesnek tűnt, főleg olyan sztárokkal a főszerepben, mint Sean Connery és Henry Fonda. Több speciális effekt csapatot rúgtak ki az elhúzódó forgatás alatt, a végén pedig nem maradt elég idő és pénz a minőségi munkára, ami meg is látszik az eredményen. A film akkora bukta lett, hogy még a stúdiót is csődbe vitte, de legalább inspirálta az olyan klasszikusok alkotóit, mint a Deep Impact és az Armageddon.

Támadás a Krull bolygó ellen (Krull – 1983)

Egy fantasy, ami nem elég, hogy ugyanabban az évben jött ki, mint a Jedi visszatér, még maga a műfaj is elfáradt egy kicsit. Ebben a filmben is egy hercegnőt kell megmenteni, vannak a jók meg a gonoszok, na és persze egy rakás béna szörny. A díszletek kezdetlegesek, a cselekmény faék-egyszerűségű, mai szemmel nézve pedig a fiatal, mindössze 31 éves Liam Neeson felbukkanása jelentheti az alkotás legérdekesebb pontját.

Shanghaji meglepetés (Shanghai surprise – 1986)

Madonna a popkarrierje csúcsán volt a nyolcvanas évek közepén, akkori férje, Sean Penn pedig szintén sikert sikerre halmozott, ezért George Harrison (igen, a Beatles-ből) jó ötletnek tartotta betenni őket egy romantikus kalandfilmbe, a művelet azonban nem igazán jött be. A film nem jó és Madonna sem jó benne, a bukás pedig hosszú évekre parkolópályára tette filmes karrierjét, amit aztán csak a kilencvenes években tudott újraindítani.

Hudson Hawk – Egy mestertolvaj aranyat ér (Hudson Hawk – 1991)

A közönségkedvenc Bruce Willis egyetlen filmje, amiben forgatókönyvíróként is feltüntetik, mert annyi ötletet dobott be forgatás közben, hogy folyamatosan változott a sztori. A fagyos fogadtatás után nem csoda, hogy soha többet nem próbálkozott a színészeten kívül mással. Az is közrejátszott, hogy a filmet – a Drágán add az életed! sikere után – akciófilmként reklámozták, pedig inkább vígjáték.

A 13. harcos (The 13th Warrior – 1999)

Egy történelmi akció kaland horror (?) film Antonio Banderas és Omar Sharif főszereplésével. Nem rossz alkotás, de elég nagy katyvasz, ráadásul a forgatás is úgy elhúzódott (két évig tartott), hogy mire a tesztközönség fanyalgása miatt több jelenetet újravettek (majd az egészet újravágták), már több mint 160 millió dollárba került, aminek csak a töredékét hozta vissza.

Háború a Földön (Battlefield Earth – 2000)

John Travolta hosszú és tarka karrierjének abszolút mélypontja ez a film. A szcientológus színész saját vallási vezetője, a sci-fi íróból szektavezérré avanzsált L. Ron Hubbard regényét vitte vászonra olyan "sikerrel", hogy ezt a buktát még ma is emlegetjük. A film mind a hét Arany Málna jelölélését díjra váltotta, Forest Whitaker és Barry Pepper mellékszereplők pedig azt nyilatkozták, mélységesen megbánták a szereplést. Az egyik befektető beperelte a produkciós céget, ami csődbe is ment, amikor a kártérítést ki kellett fizetnie. Ennek ellenére Travolta még évekig azt nyilatkozta, hogy az alkotás idővel kultuszfilmmé válik majd, és jön a folytatás.

Nagy Sándor, a hódító (Alexander – 2004)

Egy epikus történelmi dráma a legnagyobb hadvezérről, tele világsztárokkal, amire csak azért emlékszünk, mert a görögöknél be akarták tiltani, ugyanis nem tetszett nekik, hogy a hősüket biszexuálisként ábrázolta. Oliver Stone nagy kudarca ez a film, amivel kapcsolatban Colin Farrell, a címszereplő azt nyilatkozta, a mai napig nagyon fáj neki a bukás, mert úgy érzi, alakítása cserbenhagyta az embereket.

John Carter (2012)

Meglepő módon ezzel a filmmel azért lett elégedetlen a rendező, mert "túl sok pénzt és kreatív kontrollt kapott, így a fejébe szállt a dicsőség." Ilyet sem hallunk gyakran, pláne amikor a Disney egyik legnagyobb bukásáról van szó. A filmet nem a megfelelő életkorú közönség felé marketingelték, nem szerepelt benne igazi sztár húzónév gyanént, plusz az előzetes után a legtöbben úgy voltak vele, hogy inkább majd DVD-n nézik meg.

Ragadozó városok (Mortal Engines – 2018)

Ebben a posztapokaliptikus steampunk alkotásban a városok keréken gurulnak és felfalják egymást. Az Éhezők viadala, az Alkonyat és a Beavatott-sorozat sikere után várható volt, hogy ezt "fiatal felnőtteknek" szóló könyvet is megfilmesítik. Ugyan a filmben minden szereplő korát felhúzták, valahogy nem sikerült megtalálnia a közönségét, mivel a többség inkább a Transformers jellegű opuszok és a szuperhősfilmek felé mozdult el.