Azoknak, akiknek nincs idejük elolvasni cikkünket, hadd szögezzük le rögtön az elején: az Aftermath a legjobb DLC, ami eddig megjelent a Battlefield 3-hoz. Személy szerint mindig is fontosnak éreztem, hogy a Battlefield 3-ban megfelelő arányban keveredjenek a játék sajátosságait nyújtó járműves és gyalogsági harcok. Ha beülök egy tankba vagy egy repülőgépbe, akkor ott jól akarom érezni magam, de ha tegyük fel, fennakadok a túl erős ellenfeleimen, akkor jó tudni, hogy a hőbörgés helyett megvan az esélyem arra, hogy szerepkört váltsak orvlövészre vagy tankelhárítóra, amivel aztán egyenként leszedegetem ellenlábasaimat. Vagy legalább megpróbálhatom azt.

Ez a fajta egyensúly egy kicsit hiányzott a Battlefield 3 előző két DLC-jéből. A Close Quarters értelemszerűen azt hozta, amire számítottunk: kőkemény gyalogsági harcot, semmi jármű, csak folyósokon történő puff-puff, meg visszhangzó bakancscsattogás. Az Armored Kill már kicsit más tészta volt, hiszen ott a hatalmas járműves harcoké volt a főszerep, s bár gyalogszerrel is nekivághattunk a homokdűnéknek, sok szerepkörben nem igazán tudtunk érvényesülni. Ahhoz, hogy minden klappoljon, tökéletes pályák kellenek. Talán ezért is népszerűbbek mind a mai napig a játék eredeti térképei (Caspian Border, Operation Firestorm, Nashar Cannals), mert ezeken a pályákon az elemek tökéletes egyensúlyban vannak. 

Utórengések

Az Aftermath pontosan ugyanazt az élményt nyújtja számunkra, mint az imént felsorolt térképek. A készítőknek sikerült megismételni azt, amire a Back to Karkand óta vártunk, és olyan pályákat raktak a csomagba, amelyek változatosak, megunhatatlanok, piszok jól néznek ki, de ami a legfontosabb: mindenki számára egyformán kínálnak lehetőséget a szórakozásra. Jó-jó, eddig minden DLC megjelenésekor elmondtuk majdnem ugyanezeket, hogy a pályák milyen szuperek, hogy így jók, úgy jók, de most kicsit más a helyzet. Az Aftermath esetében közhelyeinket vastagon szedve, piros kiemeléssel szeretnénk szemetek elé tolni, mert ha semmi mást sem kaptunk volna a DLC-ben, csupán ezeket a térképeket, akkor is megérte volna az árát.

Na de számszerűsítsük kicsit a dolgokat! Az Aftermath négy új pályával bővíti ki a Battlefield 3-at, és a friss területek mindegyike egy romos, földrengés utáni helyszín. A térképek egytől-egyig rendkívül jól felépített útrendszerekkel, épületekkel, titkos járatokkal vannak telepakolva, amelyek kiváló lehetőséget biztosítanak minden játékos számára a pontszerzésre. És ettől igazán különleges az Aftermath! Az új pályákon ugyanis remekül érezzük magunkat egy tank gyomrában és egy romhalmaz alatt kuporogva is. Felmehetünk magas házak tetőire mesterlövészpuskával lövöldözni, vagy bevárhatjuk a szűk utcákra tévedt tankokat C4-gyel a kezünkben. Megpróbálhatjuk rakétavetővel leszedni a házak közt cikázó helikoptereket, vagy titkos alagutakon keresztül megközelíthetjük és elfoglalhatjuk az ellenfél csapatai mögött lévő bázist. A pályadizájn egészen elképesztő lett, sokoldalúságával azonnal leveszi a játékost a lábáról. Különösen jó volt látni, hogy ezeken a térképeken nincs „folyosóharc”, itt szinte esély sincs arra, hogy a csupa veterán játékosból álló ellenfél beszorítsa csapatunkat a kiindulóbázisra. Mindig találunk egy másik utat, amin kislisszolhatunk az egérfogóból. Mindig lesz egy helikopter, amivel megkerülhetjük az egész pályát, egy alagút, amin keresztül az ellenfél mögé kerülhetünk. Egyszóval a térképek remekül működnek minden játékmódban, kezdve a hagyományos conquesttől a rushon át egészen a team deathmatch-ig, és különösképp igaz ez a DLC-ben debütáló új játékmódra, a scavengerre.

Romok hátán

A scavenger az Aftermath egyik legnagyobb újdonsága, szabályai egyszerűek és rendkívül szórakoztatóak. Ebben a módban minden játékos egy pisztollyal, egy gránáttal és egy késsel kezdi a karrierjét, célunk pedig a pályán található kontrollpontok elfoglalása és megtartása. A dolog érdekessége abban rejlik, hogy a pályák előre meghatározott helyein (számtalan ilyen pont található minden térképen) véletlenszerűen megjelenő fegyverek vannak szétszórva, melyeket felszedve elég nagy előnyhöz juthatunk. Nos, relatíve nagy előnyhöz: a sima pisztolyos fickókkal szemben biztosan több eséllyel vesszük fel a harcot, de más puskás bácsikkal szemben már nem biztos, hogy könnyen vagánykodhatunk. Különösen azért nem, mert ezekhez a felvett fegyverekhez nagyon kevés lőszert kapunk, így egyrészt nem árt pontosan tüzelnünk, másrészt folyamatosan keresnünk kell az új fegyvereket, hogy növeljük a túlélési esélyeinket. Ezeknek köszönhetően a scavenger játékmód kifejezett dinamikus, gyors, és változatos szórakozást kínál, a sarokban kempelőknek pedig esélyük sincsen.

Külön érdekesség, hogy bár a scavenger játékmódban a pályákon a fegyverlelőhelyek fix pontok, a rajtuk felbukkanó mordályok viszont mindig véletlenszerűen változnak. Ráadásul mindegyik felszedhető fegyveren más-más kiegészítő jelenhet meg, tehát változik, hogy milyen irányzékkal vannak ellátva, hogy lesz-e rajtuk hangtompító, villás támaszték vagy függőleges markolat. A játékmód nagy előnye, hogy olyan fegyverkombinációkat is kipróbálhatunk, amelyekről magunktól eszünkbe sem jutna, hogy így is használhatnánk azokat. 

Almát a fejedről

Az Aftermathtel a fegyverek tárháza alig bővült, csupán egy új gyilkolóeszközt kapunk, ez az egy viszont kellően érdekes, hiszen egy íjpuskáról beszélünk. Ezt a fegyvert viszonylag elég hamar, mindössze három scavanger mérkőzés lejátszása után megszerezhetjük, de a hagyományos mordályokkal ellentétben nem az elsődleges lőfegyverünk, hanem felszereléseink helyére kell betennünk. Az új eszköz bevezetésével a készítők szándéka kétségkívül a szórakoztatás volt, tehát nem egy csodafegyverről van szó, amivel egy profi játékos lealázhat mindenkit. Igaz, rendkívül nagyot sebez, távolságtól függően akár egyetlen lövéssel is elintézhetünk vele egy ellenfelet, de hátrányai kétséget kizáróan ellensúlyozzák a hatékonyságát.  Először is az íjpuskával célozni nem könnyű feladat. A kilőtt vesszők nagyon gyorsan a gravitáció áldozatává válnak, tehát ha el akarunk találni valakit, akkor általában jóval a célpont fölé kell célozni, plusz a vesszők lassabb repülési sebességét is bele kell kalkulálni a precíz műveletbe. Másodszor nagy hátrányuk, hogy egy íjpuskát újratölteni akár 2-3 másodpercbe is beletelik, tehát ha mellélövünk, nagy eséllyel már nem lesz módunk egy második próbálkozásra. Ha elég elszántak vagyunk, három különböző nyílvesszőt is kibonthatunk hozzá, melyek más-más helyzetben lehetnek hasznosak. Lesz egy robbanófejjel ellátott típus, ami legfeljebb 50 méteren belül és csak könnyűpáncélosok ellen hatásos, továbbá egy olyan, ami a becsapódás környékén láthatóvá teszi az ellenséges célpontokat, az utolsó variáns pedig messzebbre repül, mint a többi. Az íjpuska mellett kapunk néhány kihívást (assigments) és dögcédulát is, valamint három új, (pontosabban szólva nem új, hanem módosított) járművet, de ezek lényegében már csak habcsúcsok egy tökéletes torta tetején. 

Neked még nincs meg az Aftermath?!

Ha egy fikarcnyi kételyed is lenne azzal kapcsolatban, hogy megvásárold-e a legújabb Battlefield 3 kiegészítőt, akkor hadd oszlassuk el azt: vedd meg! Most! Ha érveket akarsz, akkor legyen elég annyi, hogy a csomaggal megkapod a sorozat legjobb pályáit, melyek már önmagukban megérik a befektetett összeget, s akkor még nem beszéltünk az íjpuskáról, az új kihívásokról, a dögcédulákról és a járművekről. Végezetül pedig kíváncsian várjuk a tavasszal érkező, a sorozatot véglegesen lezáró End Game című DLC-t, ami ezek után már nagyon nehezen fogja tudni átugrani az Aftermath által magasra helyezett lécet. 

Vélemény

Az Aftermath a Battlefield 3 eddigi legjobb kiegészítője. Remek pályákkal és egy kivételesen szórakoztató játékmóddal várja a vásárlókat. Ha még nem próbáltad, nem tudod, hogy milyen egy igazán tökéletesre csiszolt akciójáték.

Pro Kontra
Négy kivételesen jól sikerült pálya, melyeken bárki bármilyen szerepkörben jól érezheti magát, a scavenger játékmód és az íjpuska pedig rendkívül szórakoztató. A sárgás árnyalatú térképek kicsit zavarók lehetnek egyesek számára.
Grafika: 95%
Hang: 95%
Játékélmény: 90%
92%