Úgy volt, hogy az alkotásról írunk a következő magazinban, de miután kézbe vettem és kipróbáltam, jajveszékelve hívtam Bate-et, hogy talán mégsem lenne jó ötlet két oldalon írni erről az említésre sem méltó játékról, úgyhogy szanáltuk a tervből. Ettől függetlenül, ha már játszottam vele, megosztom az egyetlen benyomásomat a játékkal kapcsolatban: eszedbe ne jusson!

Igor: The GameIgor: The GameIgor: The Game

Sok hányadék adaptáció készült már, de ez túltesz az összes silány terméken. A rajzfilm négy főkaraktere közül válogathatunk, és tetszés szerint az egyiket irányíthatjuk egyszerre, akivel csavarokat kell gyűjtögetni. Meg néha virágokat. Az irányítás kimerül az ugrás és ütés funkcióban. Mivel van lehetőség harcolni, így egy kis csihi-puhi is szorult a játékba, de jobb említést sem tenni róla, mert csak felforr az agyvizem, ha visszagondolok rá. A grafika szörnyen ósdi, elavult és még bugos is. A hangok nem hálásak a fülnek, egyszóval az egész egy merő katasztrófa. Még az a nagyon fiatal célcsoport -– akiknek készült -- sem hiszem, hogy szívesen játszana vele, mert ennél még a hüvelykujjam szopogatása is érdekesebb elfoglaltság...