A 2011/01-es számunkban írtunk először az L.A. Noire című játékról (kapcsolódó konzolos tesztünk itt olvasható), és már akkor is megjegyeztük, hogy a Red Dead Redemptionnel ellentétben ez a sötét detektíves kaland nem fogja elkerülni a PC-inket. Páran akkor még nem hittek nekünk, őket valószínűleg csak a hivatalos bejelentés, és a november eleji megjelenés győzte meg végleg. Az öröm persze kicsit visszafogott volt, hiszen a GTA IV makulátlannak még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető PC-s portja után páran kételkedtek benne, hogy egy maradéktalanul élvezhető játék érkezik majd a gépeinkre. Szerencsére a kiadó tanult az akkori hibáiból, és a Rockstar Leeds csapata megfelelően portolta át a Team Bondi munkáját a szeretett gépeinkre.

Hogy fut? Jól fut?

A játék minimum gépigénye alacsonynak éppen nem mondható (lásd az adatlapon), azonban a játék javára írható, hogy a jelzett konfiguráción már tényleg élvezhető játékmenetet lehet összehozni, méghozzá korrekt látvány mellett. A szerkesztőség teljesen átlagos tesztgépén (2 GB RAM, ASUS Radeon EAH667 1 GB, AMD Athlon II X4 645 3,1 Ghz) Quality beállítások mellett érezhetően beszaggatott a program, ellenben a grafika egészen jól skálázható, így egy kis optimalizálással már sikerült elérnünk a játékból kihozható maximális 30 fps értéket. Az erősebbik masinánkon (4 GB RAM, GeForce GTX560 1 GB, Core i5 2,8 GHz) viszont már nem kellett kompromisszumokat kötni, bátran állíthattunk mindent maximumra, a játék egy pillanatra sem akadt meg, még a legvadabb autós üldözések közepette sem.

A motor tehát egészen korrekten hozzá lett igazítva a PC-s lehetőségekhez, és a Rockstar Leedsnél arra is jutott idő, hogy a textúrákat magasabb felbontásúakra cseréljék, így full HD-ban (1920x1080) a játék sokkal szebb képet fest, mint bármelyik konzolon. Mindezt csak tetézi, hogy a látótávolság is ki lett tolva, így minden tekintetben részletesebb látványt kapunk, mint az X360- és PS3 tulajok.

Itt is, ott is

Hiába viszont a kicsit tupírozott grafika, a konzolos alapok lényegében változatlanok maradtak, így az éles kép ellenére a hiányosságok ugyanúgy szembetűnnek, mint a konzolos változatban. Vannak ugyan járókelők, folyamatos a forgalom, de mégis olyan érzésünk van, mintha egy filmdíszletben járnánk, a várost nem sikerült valódi élettel megtölteni -- még szerencse, hogy a játékmenet nagy része nem az utakon, hanem korrektül berendezett helyszíneken, és kiválóan modellezett szereplők között zajlik.

Ha pedig már szóba kerültek a konzolos gyengeségek, akkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a két legnagyobb rákfene, a kissé idétlen autós fizika, illetve a suta harcrendszer is érintetlen maradt. Ezen lehet morgolódni, habár nem nagyon van értelme, és nem csak azért, mert nem lehet ellene tenni semmit, hanem azért is, mert a nyomozás precíz menete és a kiváló történet nagyszerűen ellensúlyozza mindezt, arról nem is beszélve, hogy például a lövöldözés (szerencsére) a játéknak csak egy igen csekély hányadát teszi ki.

The Complete Edition

Bár az L.A. Noire PC-s változatára majd fél évet kellett várni a konzolos verzióhoz képest, alapvetően megérte, hiszen kevesebb pénzért jóval több tartalmat kapunk, mint a konzolos kollegáink. A Rockstar és a Team Bondi fejlesztői a megjelenést követően sem pihentek, számos DLC-vel turbózták az alapjátékot, és a PC-s verzió ezeket már alapból tartalmazza. Öt extra ügy (amelyek már a játék elején elindíthatók az egyes osztályok mappáiból), extra göncök, extra fegyverek, és még a The Badge Pursuit Challenge is ott van a csomagban.

Összességében tehát egyáltalán nem panaszkodhatunk, a játék bőven megéri az árát, és a beszerzését tényleg melegen ajánljuk mindenkinek. Egy dolgot viszont nem árt észben tartani: hiába a külső nézet és a hatalmas játéktér, ez nem egy GTA, még csak nem is igazán akciójáték. Ez egy remek történet, egészen egyedi, de nem feltétlenül pörgős játékmenettel megspékelve, igazából egy modern kalandjáték, ahol többször kell használni a fejünket, mint a reflexeinket.