Nehéz dolga van az egyszeri újságírónak, ha olyan játékot kell értékelnie, amiben fikarcnyi eredetiséget sem találni. S bár egy program minőségéről nem feltétlenül mond sokat vagy keveset a benne felvonultatott megoldások eredete, azért mégiscsak jó dolog tisztán és szilárdan érvelni valami új és forradalmi mellett. Nos, a LittleBigPlanet Karting nem az a játék, ami ezt lehetővé teszi. Nincs itt kérem semmi olyan, amit ne láttunk volna már korábban, sőt, maga a műfaj, amit képvisel is egyfajta lopás a Nintendo évtizedes hagyományainak kimeríthetetlen tárházából. Ennek ellenére mégis lehetetlen rá haragudni, és még nehezebb nem ajánlani, főleg ha gyerekek és gyermeklelkű felnőttek vannak a családban. Bizony, az LBP Karting ízig-vérig családi szórakozás ­– de persze csak akkor, ha a kishúgi nem sértődik meg egy pofátlan szívatás miatt.

Sackboy Kart

A LittleBigPlanet Karting tulajdonképpen nem más, mint egy Mario Kart klón, amit a ModNation Racersszel egyszer már brillírozó United Front Games készített, összedolgozva a sorozatot elindító Media Molecule-lal. A sztori a PS3-as LBP 2 után veszi fel a fonalat, mikor is az álmok világát négy keréken száguldozó, rosszarcú alakok hordják szét, pokollá téve az ott lakók életét. Sackboy persze nem nézheti tétlenül eme gaztettet, ezért úgy dönt, hogy abban győzi le a bűnbanda tagjait, amiben azok a legjobbak: gokartos versenyzésben. Nem egy fantasztikus történet, de hát az LBP-franchise sosem az Oscar-gyanús forgatókönyvekről volt híres. Sokkal inkább a testre szabható főhősről, az aranyos dizájnról, és a 9-től 99 éves korig bárkit elszórakoztató játékmenetről.

Bár az LBP Karting nem platformer, hanem arcade stílusú versenyjáték, a széria korábbi jellemzőit egytől-egyik örökölte. Kapunk egy bolygókra felosztott, rövidke kampányt, melynek során körversenyeken és arénás őrületeken kell bizonyítanunk rátermettségünket, s ha úgy érezzük, ideje pihenni, visszavonulhatunk az előző részekből ismert űrrakétánkba, ahol fantáziánk pórázát eleresztve, közel végtelenféle és -fajta kacatot felhasználva saját járgányt építhetünk, olyan pilótával a volán mögött, amilyet csak látni szeretnénk. Sackboyra bármilyen ruhát vagy festést ráaggathatunk, a gokartunk átalakításának pedig csak a képzeletünk szab határt. A méhecske vagon csak egy az elmebeteg konstrukciók sorából, melyekhez kismillió extra kütyü oldható fel, így tolva ki a kurta szavatosságot. Persze nem lenne LittleBigPlanet a játék címe, ha a közösségi funkciókat elhanyagolták volna a fejlesztők. Holdunkra utazva saját pályákat építhetünk, de letölthetjük más játékosok stadionjait is, szóval ez nem egy olyan játék, ami egyhamar kifullad.

Bombajó

A karting műfaj elmaradhatatlan eleme a power-upok használata, és nincs ez másként esetünkben sem, itt a Weaponatornak nevezett „fegyverhez” jelentenek muníciót. Van itt minden a rakétától a lassító ragacsig, a lövés pontossága pedig csak azon múlik, milyen közel vagyunk az ellenfelünkhöz. Körverseny esetén viszont a Weaponatornak nem jut sok szerep. A mesterséges intelligencia néha-néha használja, de mivel a támadáson túl ki is védhetjük vele a lövedékeket, érdemes defenzíven játszani, mert egy-egy találat akár 3-4 pozícióval is visszavethet bennünket, arról már nem is beszélve, hogy az ember nehezen összpontosít a harcra, miközben elég egy eltrafált pályaelem, hogy felrobbanjunk, és kezdhessünk mindent elölről. Szólóban tehát csak az arénákban jön jól a lövöldözés: ilyenkor annyi a cél, hogy elsőnek érjük el a kellő fragszámot, és máris miénk a győzelem. Jópofa? Az, de egy vérbeli karting-játéktól ennél bővebb taktikai repertoárra számítottunk volna. Többjátékos módban persze más a helyzet, főleg osztott képernyős módban, hisz mindenki szereti szívatni a haverokat vagy a kistesót, s mivel ezt a játékot úgyis multiplayerre szánták, végső soron meg lehet bocsátani a kampány ellaposodását. Muszáj felrónunk azonban, hogy a multi kezelése teljesen illogikus, lévén az az opció nem kapott külön menüpontot. Ha társaságban kívánjuk élvezni a programot, a pályáknál kell kiválasztanunk a többjátékos lehetőséget – már ha megnyertük az adott versenyt, mert különben nem érhető el.

Ólommentes nem volt?

Nem tökéletes játék az LBP Karting, mégis nehéz haragudni rá, mert a könnyed hangulat és a kellemes grafika, na meg a lehetőségek szinte túlságosan is bő tárháza akkor is mosolyra fakaszt, mikor már a pokolba kívánnánk az egyes versenyeket. A kazuárabb játékstílusok rajongóinak erősen ajánlott, de csak akkor, ha nem várnak tőle eredeti ötleteket, mert azok nincsenek benne.