A Sword Art Online a manga/anime ellenében digitális változatban valahogy nem találja a maga helyét, ami valahol ironikus, hiszen a sztori már önmagában a digitális és való világ keveredéséről szól, aminél joggal gondolhatnánk, hogy kiváló táptalaj egy minőségi játékhoz. Hogy ez még sincs így, azt az eltelt évek bizonyítják. Utoljára két esztendeje írtunk a Fatal Bullet című epizódról, ami ugyan nem volt rossz, sőt rendelkezett jó pillanatokkal, de messze nem sikerült kihozni belőle mindazt, amit lehetett volna. Dungeon crawlerként repetitívvé vált, a mesterséges intelligencia nem remekelt, a harc pedig a Gun Gale Online-nak hála a lőfegyverek dominanciáját eredményezte. Most azonban ismét a Hollow Fragment és Hollow Realization mögött álló Aquria ragadta meg a gyeplőt, hogy újra a közelharci fegyverek és az RPG elemek kapják a főszerepet ebben a nem mindennapi, ellentmondásokkal teli alkotásban.

Átkozott adminisztráció

A nyitány egyből egy jó kis összecsapással indít, melyben Kirito méri össze az erejét az Adminisztrátorral… ekkor még azonban nem vagyunk a helyzet magaslatán, az egyszeri játékos eleve csak pislog a harcrendszert megismerve, avagy a bukás garantált. Amit követően azonban egy hatalmas démonfa közelében ébredünk, és miközben hősünk azon elmélkedik, hogy a rendszer foglyaként hogyan fog távozni, felbukkan Eugeo is, a hűséges társ, illetve szépen lassan képbe kerülnek a további szereplők. Ami azonban fura, az az, hogy a szimulációban a mesterséges intelligencia által irányított karakterek mennyire természetesen élik mindennapjaikat, mintha csak valódi emberek lennének, ami alaposan megzavarja Kiritót is. Mikor pedig társával útra kelnek, hogy iskolában tanulják ki az igazi harcművészetet, ott kicsit eldurvulnak az események, hogy a sztori sok óra után kezdjen csak igazán kibontakozni, ezzel megmutatva, mennyi minden van még a felszín alatt.

Túlnyújtott előjáték

A sok órát tessék komolyan venni, elvégre a felvezetésnek otthont adó első helyszíneken minimum 8-10 órát el lehet szórakozni, pláne, ha nekiállunk a mindenféle mellékes küldetéseknek. Ráadásul a fejlesztők egy nagyon hülye módot találtak arra, hogyan vezessék be a játékosokat a Sword Art Online világába: két nagyobb, nyitott területen garázdálkodhatunk, amik viszont élettel egyáltalán nincsenek tele, ha pedig a főküldetéseket oldjuk meg, egy-két fontos pont között ingázunk újra és újra. Le kell ölni valami lényt... nosza, megindulunk a nyitott térre, megtaláljuk, leverjük, majd vissza az iskolához, aztán a listán jó néhányszor végigmegyünk. Ehhez indokolatlanul hosszú és semmitmondó párbeszédek társulnak, így az első 8-10 óra alapján nem csodálkozom, ha valaki heveny idegrángás közepette törli a játékot a merevlemezről. Itt még csak egy átlagos, 3D-s, nyitott világú JRPG-t látunk, aminél hatalmas, de üres terek vannak, lehet craftolni és vásárolgatni, sokat beszélni és harcolni, miközben kicsit a Final Fantasy-re emlékeztető zene szól. Aztán történik egy csavar a suliban, hogy végérvényesen megváltoztassa az eseményeket…

Merthogy innentől sokkal nagyobb sebességbe kapcsolunk, átkerülünk egy teljesen újnak tűnő játékba, ahol a nyitott világot lineáris helyszínekre cseréljük, az egyforma harcokat pedig taktikusabb boss-küzdelmekre, amik nemcsak sorban érkeznek, de úgy tűnik, mintha már a legfőbb ellenfélnél járnánk, olyan emelkedett a hangulat, olyan grandiózus az összkép. A szerzett képességekkel egyre több mindenre vagyunk képesek, egyre összetettebb a csatározás, ami izzasztó módon simán hosszú percekig is eltarthat. Majd újabb hirtelen váltást követően visszatérünk minden kalandunk kezdetéhez, hogy utána ténylegesen is megnyíljon a világ, ami még a multiplayer, a karaktergenerálás és a saját “otthon” lehetőségét is elhozza. Bár vicces módon az egyedi kinézetű hős/hősnő ellenére az átvezetőkben marad a főszereplő. De nem ez az egyetlen dolog, amibe bele lehet kötni.

Türelem JRPG-t terem

A kérdés csak az, hogy kinek lesz türelme ennyi időt és kimondottan töltelékakciót/-csevegést kivárni? Mert az Alicization Lycoris nem annyira kedvez a türelmetleneknek, elvégre nagyjából 10 órát kell átvészelni ahhoz, hogy igazából elinduljon a játék, ami egy kicsit sok. Pláne, hogy egyéb problémák is adódnak, kezdve a megőrülő kamerával, folytatva a sort a képfrissítési problémákkal, amihez aztán kisebb-nagyobb bugok is csatlakoznak. Szóval nehéz rákapni az új Sword Art Online-ra, ami azért legalább a friss érkezőket nem sújtja: a sorozatot és a sztorit nem kell ismerni a játék élvezetéhez, igazából gördülékenyen halad a cselekmény, amit pedig nem értünk, annak gyorsan utána lehet nézni. Nem mellesleg egy darabig az Alicization-folyam történetét dolgozza fel adaptációként, majd egy új irányba haladva válik el attól.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Ha pedig valaki kibírja a hosszú felvezetést, a rengeteg üresjáratot, annak a program lényegében meghálálja a kitartást. Természetesen a játék nem lesz szebb, nem tűnnek el a hibái, de összkép szempontjából nekem pont kifejezetten tetszett a mesés/RPG-s tálalás, a részletek néhol így is kellemesek, azt pedig eleve nem várom el a videojátékoktól, hogy minden olyan realisztikusba menjen, mint a The Last of Us Part 2… lehet ezért is nyünnyögni, csak éppen felesleges. Maga a játékmenet, a hangulat és a ritmus viszont nagyon adja. Igazi klasszikus JRPG az új Sword Art Online, sőt az a fajta, amire igazán vágytam pl. a Final Fantasy-remake esetében is. Látványos megmozdulások, elképesztő harcok, amiknél a varázslatok és támadásláncok (ezek adják talán a harcrendszer legfontosabb részét) olyan pillanatokat szülnek, amiknél az ember csak tátott szájjal nézi a képernyőt. Jó a hangulat, az események egyre érdekesebbek, ahogy pedig kibontakozik előttünk a világ, úgy válunk mi is a részévé. 

Emiatt csak azt tudom mondani, hogy a Sword Art Online: Alicization Lycoris ugyan messze nem tökéletes, némi javítgatás, csiszolgatás és optimalizálás mindenképpen ráfér, de még így is az egyik legjobb JRPG alapjait hordozza az utóbbi időkben, ami több munkával és szakértelemmel simán hivatkozási alap lehetne. Az irány jó, egy vérbeli JRPG-nek ilyesminek kellene lennie, és összességében simán ajánlható azoknak, akik szeretnének (vérmérsklettől függően) 30-60 órára elveszni a kardokkal és szörnyekkel, misztikummal teli Sword Art Online világában.