Rhianna Pratchett a GamesIndustry-nak adott interjújában fejtette ki véleményét a videojátékok szereplőiről, azon belül is, bár nem kizárólagosan, a női karaktereket illetően. Szerinte túlságosan is sokszor élnek azzal a frázissal a játékok és más művek írói, hogy „erős női karakter”, miközben sosem mondanak olyat, hogy „erős férfi karakter”. Holott ennek egyáltalán nem kéne számítania.
„Ami igazán fontos, hogy az a karakter jó, érdekes, kidolgozott, unalmas vagy izgalmas. Ezek többet nyomnak latba, mint az, hogy erős szereplő, sőt, az erős szerintem pont, hogy leminősíti őket” – mondta az írónő, aki a Tomb Raider, a Rise of the Tomb Raider és a Mirror’s Edge történetét is jegyzi, de olyan remek férfiakat és nőket felvonultató műből is kivette a részét, mint a BioShock Inifnite. „Persze tudom, hogy erős női karakternek hívni őket egy lépés afelé, hogy ugyanúgy hívjuk őket, mint a férfi szereplőket: karakternek.”
Eztán Pratchett hozzátette, hogy mindez nem csak a női figurákra értendő, szerinte a férfi szereplők palettáján is szükséges a változatosság, szívesen látna többféle jellemet. Úgy érzi, ha az egyre több női főellenfél és antihős mellett még változatosabbak lesznek a karakterek, akkor lesz igazán érdekes a videojáték ipar, amiben hatalmas, empatikus potenciált lát, hiszen a játékosok a szereplők cipőjébe léphetnek. Ezen a téren nem győzte méltatni az indie játékokat, amik szerinte nagyszerűen teljesítenek ezen a terén, de érzése szerint az AAA-kategóriás programok terén is izgalmas változásokat figyelhetünk meg.
Az erős nő fogalma lassan a "mi mindent jobban tudunk, mint a férfiak" felfogással azonosult, legyen az bármilyen harc, küzdelem, lovaglás, különféle sportok, autóversenyzés, hegymászás, hegesztés, hidegburkolás, igazságosztás vagy akár szellemvadászat stb. Ettől lett elcsépelt.
„Ami igazán fontos, hogy az a karakter jó, érdekes, kidolgozott, unalmas vagy izgalmas. Ezek többet nyomnak latba, mint az, hogy erős szereplő, sőt, az erős szerintem pont, hogy leminősíti őket.”
Teljesen egyetértek Pratchett-tel, elég már az arrogáns műférfi főhősökből, akik pluszként csak egy jó segget vagy csöcsöket tudnak felmutatni. Így kerültek a "se nem teljes értékű férfi, se nem teljes értékű nő" kategóriába, ez az igazi leminősítés.
Persze ez nem a Tomb Raiderre vonatkozik, az egy klasszikus, és nem biztos, hogy a közönség egy főhős-átalakítást jól fogadna. Ez egy ilyen karakter és ettől lett sikeres. Csak óvatosan! És ahogy Naur írta: egy rendes sztori is kéne mögé...
2. Egy másik azért kiabál, mert a női szereplő nem elég, annak erősnek önállónak és okosnak is kell lennie.
3. Jelen cikk alanya (és állítólag a másik két oldal is) pedig szeretné ha nem "erős" és női karakterek lennének, hanem mindenki csak egyszerűen karakter lenne a nagy áhított egyenlőség nevében...
Azt hiszem a kör bezárult és mindenki számára ismét nyílvánvaló lehet, hogy mindegy mit mondasz vagy csinálsz mindig lesz aki hőbörög...
Akkor most visszatérhetünk a valóban égető kérdésekhez, mint például a folytatás-dömping, a röhelyes üzleti modellek, vagy úgy általában az épképzláb történet...