PÓKFONÁLON SZŐTT MESÉK
A sztori nagyszerűsége egyszerűségében rejlik: a szívfájdítóan cuki rajzfilmes intrót követően egyértelmű, mit kell tennünk, és ha esetleg fel is merül valamilyen kérdés, tuti, hogy a már-már túl részletes oktatómód öt pályája azonnal megválaszolja őket. Mivel az Alien Spidy csak valamikor idén ősszel fog megjelenni, mi sem láttuk a teljes játékot, mindössze egy próbaverziót játszhattunk végig, melyben a végleges játék hetven pályájából alig több mint egy tucat szerepelt. Ám már ennyi is elég volt hozzá, hogy leszűrjük, mi várható, ha beruházunk rá.A játék tulajdonképpen egy tradicionális platformer, azaz A pontból kell eljutnunk B pontba úgy, hogy közben a lehető legtöbb színes golyóbist gyűjtsük össze, elkerülve az ellenfeleket, akik mindenféle rovarok és egyéb állatok. Az eszünkre nem sok szükség lesz, ellenben a reflexeinket próbára teszi a program, ugyanis a Sonicokhoz hasonlóan itt is sokszor keveredünk bele sebes tempójú, maximális összpontosítást követelő kalandokba. Mivel kicsiny megmentőnk egy pók, ezért természetesen nemcsak ugrani képes, de függeszkedni is: a jobb analóg kar irányába kilőtt hálószálon függeszkedve sok, máshogy áthághatatlan akadály győzhető le. Ugyanakkor nem árt vigyázni, lévén a mindenféle irányban repdeső szárnyas szörnyek (böglyök, szúnyogok, darazsak, sőt néha még denevérekkel is találkozunk) nagyon könnyen elszakítják a vékony pókfonalat, hogy a mélybe zuhanva kezdhessük elölről a szakaszt.
Igen, csak a szakaszt, nem a pályát. E téren az Alien Spidy roppantmód megbocsátó, gyakorlatilag nincs is benne olyan, hogy halál. Ha valami apróságot elszúrunk, akkor pókicánk egyből visszateleportál az adott platform elé -- a demóban nagyon kevés alkalommal fordult elő, hogy egy elbaltázott esés vagy ugrás után nem ott helyben éledtünk fel. Mielőtt viszont a keményvonalas platformerek rajongói rögtön elkezdenék a „de bezzeg régen a Battletoads idején…”-féle morgolódást, muszáj kijelentenünk, hogy a játék ettől még nem lesz könnyű. Sőt, várható pár különösen gonosz pályarész.
PÓKHÁLÓS TECHNOLÓGIA
Az Alien Spidyt a Unity grafikus motor hajtja, ám ennek ellenére nem szabad 3D-s csodát várni. A látvány leginkább a gyerekeknek készült rajzfilmsorozatok világát idézi, távoli rokonság jeleit mutatva az (egyébként hasonló témát feldolgozó) Insanely Twisted Shadow Planettel. A legtöbbet használt tónus a fekete, melyet éles, kontrasztos fényeffektek tesznek változatosabbá. Nem mondhatnánk, hogy a látványvilág különösebben eredeti lenne, de végső soron rendben van, és ez a lényeg. Talán feltűnt, hogy fentebb analóg kart írtam, holott a játék PC-re is megjelenik. Nos, a kipróbálható verzió nem volt irányítható billentyűzettel, így mi egy Xbox 360-as kontrollerrel estünk neki. Hiába, manapság egyre fontosabb, hogy egy PC-s játékos is felszerelje magát valamilyen konzolos kiegészítővel.
A játék hivatalos trailere (a megjelenési dátum változott)
