Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy névtelen hős, akit királya, bármiféle konkrét elképzelés nélkül bedobott egy börtönszigetre, mondván, oldja meg, élje túl. A fiú, bár érezte, hogy az irányítása nem az igazi, sőt, a szeme sem szokta a kissé korához képest is elnyűtt környezetet, vállat vont, majd elhatározva magát valamelyik kolónia mellett nem csak hogy túlélt, de megmentette az Alvótól az egész világot, felébresztve ezzel a sárkányokat. Alig pár pillanattal később a névtelen hős rádöbbent, hogy az ősöreg gyíkokat nem volt bölcs döntés a világra szabadítani, ezért király ide, király oda, miután kiszabadult a börtönből, úgy döntött, ismét megmenti a világot, ezúttal a Szmognál is agresszívabb tűzokádóktól, még akkor is, ha ezzel nem térhet haza. Amikor munkáját elvégezte és végre otthonába hajózott, el kellett fogadnia a tényt: az egykor nyugodt földeket orkok dúlják, s a király, aki annak idején bebörtönözte, most csapdába esett. Fogta hát régi kardját, és...
...a valódi folytatást soha nem tudjuk meg, de a Spellbound jó munkásemberei szerint (akik a Gothic 4. részét kalapálják) jól felhúzta magát azon, hogy Black Rhobar király hagyta elveszni az anyaországot, legyőzte a vezetőt, és maga ült a trónra. Ebbe a helyzetbe csöppenünk tehát a Arcania: A Gothic Tale-ben: a névtelen hős a rossz fiú, és nem mellesleg király is, mi pedig — névtelenül, ha-ha! — eldönthetjük, hogy neki segítünk-e (ezzel igazodva a Gothic-vonalhoz), vagy éppenséggel az elnyomottaknak, kibelezve a trilógia hősét, de megmentve (soha nem tanulnak hibáikból ezek a hősök!) az EGÉSZ VILÁGOT. Ez bunkó, ez bunkó és az ész-ész-ész...
Bevallom, a Gothic 3 után csak szkeptikus voltam a folytatással kapcsolatban, a bizonyítással (amely a Forsaken Gods volt, és a kiadó így próbált minket meggyőzni arról, hogy vásároljuk meg a majdani negyedik felvonást is) a tarsolyomban pedig már egyenesen cinikus, most azonban úgy tűnik, a videók és a fejlesztők lelkessége legyőzi az előítéleteket. Az Arcania: A Gothic Tale úgy tűnik, egy huszárvágással elfeledteti velünk (a foltokkal már amúgy remekül játszható, de amúgy is igen csak jó...) harmadik részt, és visszatér a gyökerekhez, legalábbis ez derült ki az E3-as bemutatóból, amelyet a hír végén ajándékba belinkelünk nektek.
Miután a termék PC mellett új generációs konzolokra is készül, lesz úgynevezett automatikus célzás, ekkor, akár nyíllal, akár varázslatokkal operálunk, a sebzés 50%-át visszük be, cserébe viszont nem kell vesződni az analóg karok tologatásával. Bárhogyan is támadunk, lehetőségünk lesz folyamatosan nyomva tartani az "üss oda" gombot, amelynek segedelmével — legyen szó közelharcról vagy éppen mágiáról — nagyobb erőbefektetéssel nagyobb sebzést adhatunk le. Természetesen képességfa is bekerül, cselekedeteinkért tapasztalati pontot kapunk, amelyekből meghatározott időközönként szinteket léphetünk.
Hogy ne csak a "belsőről" essen szó, pár vázlat a külcsínről: a szigetek összességén különböző éghajlati öveket járhatunk be; vihar esetén a leeső víz nyomot hagy és tócsákba áll, amelyek csak bizonyos idő után száradnak fel, ha elmúlt az égiháború. Havazás után bokáig gázolhatunk a hóban, szélviharban pedig bármilyen csapadék elviselhetetlenné válik, ilyenkor ajánlott behúzódni egy-egy zárt területre, vagy tábort verni (!). Meglovagolhatjuk a különböző szörnyeket, ezzel haladva gyorsabban akár városok, akár a szigetek között, sőt, ha még ez sem volna elég, mágusként komplett év- és napszakváltásokat vezényelhetünk: a meleg légkörhöz szokott lények hóviharban megzavarodnak. Megjelenés még mindig ismeretlen, de mi már hiszünk...
