Bár úgy tűnhet, manapság a zombik a legdivatosabb természetfeletti lények, azért a vámpíroknak sincs okuk attól félni, hogy népszerűtlenné válnak. Ebben a hónapban két ilyen témájú játékban is elmerülhetünk, hiszen a Vampire: The Masquerade – Swansong megjelenését néhány nappal előzte csak meg a V Rising Early Access-fázisba lépése.

Feltámadás

A Stunlock Studios felülnézetes akciójátékában egy hétalvó vámpír bőrébe bújhatunk bele, aki a hosszúra (pár száz évre) nyúlt szundinak hála alaposan legyengült. Célunk az ébredés után egy ideig a puszta túlélés, mert szegény vérszívónak még egy szarvas legyőzése is komoly kihívást jelenthet. De a jövőben olyan ambíciókat is kitűzhetünk magunk elé, mint egy komplett vámpírbirodalom megteremtése. Persze addig hosszú utat kell megtennünk, amit megtehetünk egymagunk, vagy más játékosokkal közösen, hála a PvE és PvP játékmódoknak.

Vámpírunkat felszerelhetjük különböző szúró- és vágófegyverekkel, de természetesen különleges képességei is vannak, amikkel meggyorsíthatjuk az ellenség eliminálását. Méghozzá nem is akárhogy, hiszen egyik-másik képesség simán tömegpusztító fegyvernek minősülhetne. Mégsem ez teszi igazán színessé a V Risingot, hanem az, hogy felépíthetjük saját erődünket. Összegyűjtve az alapanyagokat felhúzhatjuk a várfalakat, építhetünk kovácsműhelyt, fafeldolgozó üzemet, és persze külön bejáratú, összkomfortos koporsót is, ami mögött átvészelhetjük a nappalokat. Merthogy a napocska az égen percek alatt ropogósra süthet minket.

Mindezekre szükségünk is van. Egyrészt, saját erődünk védelmet nyújthat az agresszívebb állatvilággal, az ellenséges NPC-kkel és a többi játékossal szemben, másrészt itt fejleszthetjük páncéljainkat és fegyvereinket, ahogy itt termelhetjük ki a különböző szereket, amik szintén segíthetnek a harcokban. Főleg, ha a levadászható bossokkal kell szembeszállnunk, akik bizony komoly kihívást képesek elénk állítani, nemcsak saját erejükkel, de az őket kísérő kisebb seregekkel együtt. Ám már a kisebb, a pályákon kóborló alapellenfelek is nehézségeket jelenthetnek, ezekből pedig szép számmal akad mindenféle lény. A szimpla erdei banditákon túl összefuthatunk farkasokkal, entekkel de még hullákat életre keltő mágusokkal is. És ez csak pár példa. Szóval unatkozni nem lehet.

Mivel vámpírok vagyunk, vérre van szükségünk, amiket ellenfeleinkből és a vadon jámbor teremtményeiből nyerhetünk ki. Ha eléggé legyengültek, lecsaphatunk gigájukra és felszürcsölhetjük a bennük keringő vörös nedűt. Az így felhalmozott vértartalékkal nemcsak az életerőnket tölthetjük vissza, de bónusz értékeket is kapunk képességeinkhez. Ez utóbbi viszont nagyban függ attól, milyen vért ittunk. Minél erősebb a levadászott lény, annál jobb minőségű a vére. Apropó, a vérkészlet arra is jó, hogy kománkat talpra állítsuk, ezzel együtt átadva a bónuszokat is.

Van még hová fejlődni

A V Rising a fentieknek hála már most egész élvezetes és addiktív játék, főleg társaságban. És Early Access mivolta ellenére jól összerakott, bugba például egyszer sem futottam bele, ugyanakkor még akadnak hiányosságok. A legzavaróbb talán az, hogy ha nappal bebújunk a koporsónkba, az idő nem gyorsul fel, sőt még az óra is eltűnik. A várakozás az éjszaka eljövetelére így kifejezetten unalmas és hosszú. Emellett bár a játék rendkívül jól opciózható, néhány beállítás, például a klán méretének növelése, még csak egy külső fájl szerkesztésével érhető el.

De mindezek inkább csak apróbb zavaró tényezők, amiken a fejlesztők szorgosan dolgoznak. Például nem is olyan régen futott be egy frissítés keretében az offline játék lehetősége. És mivel a 2023-ra tervezett megjelenés még eléggé messze van, a fejlesztőcsapatnak bőven van ideje pótolni a hiányosságokat, és lecsiszolni a V Rising durvább éleit. Viszont, ha szereted a túlélős játékokat vagy odavagy a vámpírokért, és bírod a többjátékos élményre kihegyezett programokat – ami ebben az esetben egyedül is szórakoztató –, akkor a V Risingra már most érdemes lehet beruházni.