Szórakoztató módon a Xiaomi úgy döntött, hogy kihagyja a 16-os szériát, és a 15-ösök után egyből a 17-eseket dobja piacra. Ez nem azért van, mert a kínai techcég nem tud számolni, inkább amolyan középső ujjnak szánhatták azon gyártók számára, amelyek jófiú módjára követik a hagyományos sorrendet. Lényeg a lényeg, ezúttal két Xiaomi-mobil érkezett hozzám tesztre, amelyek bár papíron egy családhoz tartoznak, valójában két elég eltérő filozófiát vallanak. A Xiaomi 17 egy kompakt csúcsmobil, mondhatni PONT tökéletes, szemben a Xiaomi 17 Ultrával, ami viszont minden szempontból túlzás, és pont ez is benne a lényeg.
Nem számít a méret, de azért most kezdjük mégis ezzel. A Xiaomi 17 6,3 hüvelykes kijelzőt kapott, vagyis relatíve visszafogott méretekkel bír, a tömege viszont 191 gramm, vagyis finoman szólva sem sorolható a pehelysúly kategóriába, egyértelműen érezni, hogy van valami a kezünkben. Ránézésre egyébként egy jól kezelhető, prémium, de nem hivalkodó készülékről van szó, szemben az Ultrával, amiról gyakorlatilag lerí, hogy ezért a készülékért biztos több százezret csengettünk ki. A 6,9 hüvelykes kijelző és a 219 grammos tömeg már-már tablet hatású, és a kézbe sem simul úgy bele, mint a szimpla 17-es. De persze nem is akar.
A Xiaomi 17 LTPO AMOLED-panelt kapott, amelynek a felbontása 2656×1220 pixel, 120 Hz a maximális frissítése, a gyártó pedig azt állítja róla, hogy akár 3500 nites fénysűrűséget is képes produkálni. Az Ultra ezzel szemben LTPO OLED technológiás panellel lett felszerelve 2608×1200 pixeles felbontással, a maximális frissítése ugyancsak 120 Hz és szintén 3500 nites fényerővel bír. Bár a felbontás papíron csökkent, a gyakorlatban ez a különbség tapasztalatom szerint nem igazán vehető észre a két kijelző között. Egyébként mindkét készülék IP68-as besorolású, amiről a Xiaomi azt írja, hogy laboratóriumi körülmények között tesztelve még akkor is bírta a strapát, ha édesvízbe merítették legfeljebb 6 méter mélységig és 30 percig. Bár ez jól hangzik, maga a gyártó javasolja, hogy ezt azért otthon ne próbáljuk ki, annyi azonban biztos, hogy néhány csepp víztől kutya baja sem lesz a készüléknek. Mindkét telefont továbbá a Xiaomi Shield Glass védi.
A Xiaomi 17-en és a 17 Ultrán is az Android 16 operációs rendszer fut HyperOS 3 felülettel kiegészülve - amelyhez hat év támogatást ígér a gyártó -, és persze a jó öreg mesterséges intelligenciát is megkapjuk a HyperAI-funkció keretében. Mindkét mobil lelke továbbá a Snapdragon 8 Elite Gen 5 processzor, vagyis nyers erőben nincs érdemi különbség köztük. A körítésben viszont van:
· Xiaomi 17: 12 GB RAM, 256/512 GB tárhely
· Xiaomi 17 Ultra: 16 GB RAM, 512 GB/1 TB tárhely
Tulajdonképpen itt is megmutatkozik, hogy a Xiaomi 17 egy jóval „racionálisabb készülék", jól belőtt tárhelyekkel, míg az Ultra inkább az minden bele típus, és talán pont ezért nincs is mindenkinek rá szüksége. Aksi fronton viszont mindketten józan számokkal bírnak, sőt a sima 17 még egy kevéssel rá is ver az Ultrára.
A Xiaomi egy ideje már tudja, hogyan kell nagy teljesítményű akkumulátorokat pakolni még a csúcsmobilokba is, így tulajdonképpen meg sem lepett, amikor láttam, hogy a 17-es is meglepően nagy, 6330 mAh-s akkumulátort kapott, amellyel a készülék durván másfél napos használatot tud lehozni - de a két nap sem lehetetlen, ha kevesebbet nyomkodja az ember. A Xiaomi 17 Ultra esetében egy picivel halványabban fogott a Xiaomi tolla: a telefonban egy 6000 mAh-s szilícium–szén akkumulátor dolgozik, ami tapasztalatom szerint még így is simán bírta a másfél napos üzemidőt.
Töltésben is van némi különbség, mivel a Xiaomi 17 100 Wattos vezetékes, 50 Wattos vezeték nélküli töltésre képes, addig a Xiaomi 17 Ultra 90 Wattos vezetékes, 50 Wattos vezeték nélküli töltést tud felmutatni. Papíron tehát a kisebb modell a gyorsabb, de őszintén szólva a valóságban ez ugyancsak nem egy észrevehető különbség, mert valójában mindkettő villámgyors.
Ami a fotós képességeket illeti, nos igen... valójában itt válik ketté a két világ. Merthogy a 17 Ultra tényleg egy kamerás erőgép, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy elsősorban egy profi fényképezőgép, és mellesleg egy telefon, és ez már ránézésre is látszik rajta. A hátlapon található kamerasziget gyakorlatilag majd kiszúrja a szemünket, ami viszont tetszett, hogy a Xiaomi-mobilnak sikerült megugrania azt, amit az ugyancsak csúcskategóriát képviselő Samsung Galaxy S26 Ultrának nem jött össze: nem billeg a hátára fektetve.
A Xiaomi Ultrájában egy Leica-kamerarendszer dolgozik, és hát nem véletlen adtam neki a fotós szörnyeteg jelzőt. A fő kamera egy 50 megapixeles, 1 colos szenzorra épül, ami még mindig ritkaságszámba megy a mobiloknál, pedig egyszerű előnye van: több fényt tud befogadni, így szebb részletek és természetesebb hatású képek születnek, főleg gyenge fényben.
Az ultraszéles kamera szintén 50 megapixeles és autofókuszos, így nemcsak tájképeknél, hanem makrózásnál is jól használható, akár egészen közelről is. A legérdekesebb újítás viszont egyértelműen a zoomnál keresendő. A Xiaomi 17 Ultra ugyanis nem két külön telefotó kamerát használ, hanem egy folyamatosan állítható periszkópos zoomot, ami 3,2x és 4,3x között optikailag nagyít. Ez azt jelenti, hogy nem ugrál fix értékek között, hanem rugalmasabban lehet vele komponálni.
Emellett ott van egy nagy felbontású, 200 megapixeles zoom szenzor is, ami nemcsak közepes nagyításnál, de nagyobb zoomnál, azaz távolabbi képek esetében is teljesen használható képeket ad. Továbbá videós fronton is erős a telefon: tud 8K felbontást, illetve 4K-ban akár 120 fps-t is, ami már egészen komoly felhasználásra is alkalmassá teszi. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a telefonhoz még egy külön fotós kiegészítő is megvásárolható, ami fizikai exponálógombokat ad a telefonhoz, és még egy extra akkumulátort is tartalmaz. Szóval az Ultra tényleg inkább azoknak szól, akik nemcsak úgy ímmel-ámmal fotóznak, hanem nagyon is komolyan veszik a mobilos fotózást.
Ehhez képest a Xiaomi 17, nos... ő már egy sokkal földhözragadtabb darab ebből a szempontból. Nem rossz, egyáltalán nem, sőt. Ugyanúgy Leica-optikák dolgoznak benne, kifejezetten szép és éles képeket készít, azonban hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs a kettő között különbség.
A Xiaomi 17 kamerarendszere négy darab, egyenként 50 megapixeles szenzorra épül, de nem mindegyik ugyanarra való. A fő kamera egy Light Fusion 950L szenzort használ Leica Summilux optikával, ami alapvetően a részletgazdag, kontrasztos képekért felel. Emellett van egy külön telefotó kamera is, ami 2,6x-os optikai zoomot tud felmutatni, és optikai képstabilizálással segít, hogy a nagyításnál se legyenek túlzottan elmosódottak a fotók. Az ultraszéles látószögű kamera szintén 50 megapixeles, körülbelül 102 fokos látómezővel, viszont itt nincs autofókusz, így inkább tájképekhez ideális, makrózáshoz kevésbé fog bevállni. A hátlapi kamerasziget négy részre van osztva, de ezek közül az egyik bizony nem kamera: ott egy 3D ToF szenzor a mélységérzékeléshez és a vaku kapott helyet.
Bárhogy is nézem, itt nem az a kérdés, hogy a Xiaomi 17 vagy a Xiaomi 17 Ultra e a jobb telefon, mert mindkettő abszolút csúcskategória, a kérdés inkább az, hogy melyikre van az embernek szüksége: egy „hagyományos" csúcsmobilra vagy egy fotós nagyágyúra? Ha utóbbira, akkor nyilván az Ultra lesz a biztos választás befutó, ha viszont nem vagyunk a mobilos fotózás megszállottjai, akkor teljesen felesleges durván 150 ezer forinttal többet kifizetni érte.
Az árak ugyanis eltérőek. Persze a Xiaomi 17 sem olcsó mulatság, viszont a kategóriáján belül nagyon is jó áron bezsákolható: a 12/256 GB-os változat 359 990 forintért szerezhető be, míg a 12/512-es modell 379 990 forintba kerül. Az Ultra ennél azért már húzósabb: a kisebb tárhelyváltozatos verzió 500 ezer forint körül vihető haza, az 1 TB-s Ultra pedig 550 ezer forintot kóstál.
