Modern, huszonegyedik századi világunkban lassan kezdünk kifogyni a tabukból. Egyre kevesebb dolog kelt bennünk megbotránkozást, a „rendkívüli” előbb megszokott lesz, aztán unalmas. Példának okáért talán meg sem lepődünk, ha a nyüzsgő utcán valaki azzal áll elénk, hogy ufót látott. Ha azzal folytatja, hogy el is rabolták, legfeljebb teszünk egy óvatos lépést az ellenkező irányba. Ha azonban a buszmegállói padra zuhan mellénk egy karikás szemű, borostás alak, és azzal áll elő, hogy egy földalatti bunkerben lakik, mellesleg főállásban vadászik földönkívüliekre... Nos, jobban tesszük, ha elkérjük tőle az UFO rongyosra pörgetett lemezét.