Kezdjük egy nagy (új)kedvencemmel:
Amióta láttam Darths pofás kis videótesztjét azóta vágytam rá, hogy megszerezzem. Bár sokat kellett várni, de abszolút megérte...
Ki ne vágyna egy olyan kardozós- íjjászos- lovagos okosságra, amiben több "száz" fős seregek csapnak össze? Mert nekem már nagyon rég ez volt az "álmom". És végre megkaptam. viszont van egy mondás, ami -mint szinte mindegyik játékra, erre is igaz. Minden jóban van valami rossz. | Minden rosszban van valami jó. Az én esetemre mind a kettő igaz. Az előbbi azért, mert bár egy kitűnő játékról van szó, a grafikája bizony még 3 évvel ezelőtt is elég kevés lett volna. Az utóbbi meg azért, mert a gyenge grafika valósággal húzta maga után a kis gépigényt, ami számomra nagyon örömteli, hiszen így az én öreg vasamon is gond nélkül fut a cucc.
Az előzmények után jöjjön a játék: Azt gondolom már nem kell elmondanom, hogy a középkorban játszódik -az ezred forduló elején. A játék elkezdéséhez csinálnunk kell egy karaktert, ami az ehhez hasonló játékokban nekem a legnehezebb feladat. De végül csak sikerült lenyomnom pár karaktert. Miután kész a karid kezdetét veszi a lovagi karriered. A játék a szokásos RPG/szerepjátékokhoz hasonlóan tapasztalat, vagy is xp pontokon alapszik. A szintfejlődésekhez járnak a tapasztalati pontok is, melyeket el lehet osztani. Lesz itt minden; lovas íjászattól az útkeresésen át egészen a fogolytartásig minden, melyekre szükségünk is lesz, ahogy egyre jobban be vetjük magunkat a nagyobbnál- nagyobb csatákba. A szintlépéseken túl karakterünk páncélzatát, fegyverzetét, lovát is megválaszthatjuk. Persze nem csak úgy; vagy a városokban lévő piacokon megvesszük, vagy ha bátrabbak vagyunk- akár egy csapat bandita legyőzése után is találhatunk valami magunknak valót a zsákmány között. Ezeken túl küldetéseket is csinálhatunk a különböző királyságoknak, illetve fejedelmeknek, persze nem ingyen. A sikeres küldetésekért pénzt, illetve elismerést kapunk. Ha már itt tartunk, a pénz is jelentős szerepet vállal a játékban; a falukban összetoborzott "parasztokat" bérelhetünk fel, vagy akár még kiképzett zsoldosokat is felbérelhetünk -persze ezek már nem elégszenek meg pár "dinárral". A csapatunknak van egy bizonyos "hangulata", amit sikeres csatákkal, illetve nagy mennyiségű ennivalóval tudunk 'felhúzni'. Ha viszont nincs kaja, és sorra veszítjük el a csatákat, akkor jönnek majd a csapat tagjai közül a "miért" kérdések, és az bizony nem jelet jót. Ha már csatáknál vagyunk, akkor megemlítem azt is, hogy nem csak a királyságok között folyik a harc. Gyakran előfordul, hogy szabad fosztogatók, vagy dezertőrök lépnek fel ellenünk, ha óvatlanul 'futkorászunk' a várak/falvak között. Ilyenkor egyszerű a képlet: Pénzt vagy életet?! Viszont ez még a jobbik eset, ők általában kevesebben vannak (hozzánk mérve) és nem is kérnek el olyan sok pénzt. Ám, ha egy ellenséges királyságban szolgáló sereg támad meg, akkor azok rengeteg pénzt leakaszthatnak, és még a 'seregünk' nagy részét is magukkal vihetik, mint foglyok. Ráadásul ilyenkor a felszerelésünk sincs biztonságban. Amit még érdemes megemlíteni azok a várjátékok. Ugyanis a falvak fosztogatása mellett ez az egyik legjobb pénz szerzési mód. Ráadásul igen hangulatos is. Nagyjából ennyit a játékmenetről. Összegzésben meg még azt, hogy aki szeretné átélni az a TW-ben, vagy más hasonló stratégiákban lévő csatákat, nem csak felülnézetből, akkor feltétlen próbálja ki ezt a játékot
Játékélmény: 8.5/10 - sok tíz,- száz fős seregek, kardozás, kardozás, kardozás, és végre nem csak felülnézetből.
Zene/Hang: 9/10 - a zene eszméletlen hangulatos, pont annyit ad amennyit kell; a hangok meg még jobbak.
Grafika: 6/10 - Ugyan ez a játék gyenge pontja, de, ha előtérbe tudod hozni a játékélményt, akkor nem lesz vele gondod.
Össz: 83%
Fuel
A PC Guru és más lapok is bizony nagyon leírták a játékot,- teszem azt, jogosan. Amilyen nagy elvárásokkal érkezett, olyan nagy lett a bukta, s a csalódás is! Az elv, az alapötlet zseniális. Az, hogy természeti csapások által sújtott világban száguldozhatunk több mint 10 000 négyzetkilométeren, bizony elsőre, sőt másodikra és harmadikra is nagyon jól hangzik. Viszont sajnos ami mögötte van, az semmi biztatóval nem kecsegtet; Monoton játékmenet, NULLA sztori, és, bár amekkora az előnye, akkora a hátránya is a nagy terület. Az első pár óra játék alatt azért meglehetősen tetszett , csak aztán rájöttem, hogy valami körítés sem ártott volna, lévén azt sem tudtam ki vagyok, hogy kerültem oda, és csak úgy egyszerűen bedobtak a mélyvízbe. Viszont az tény, és az is marad, hogy olykor (főleg az elején) szórakoztató is tud lenni, ha csak egy spontán versenyzéshez van kedvünk. Autókból, versenyzésből, némileg változatos területekből nem lesz hiány. Viszont a bugyuta fizikából,- ellenfelekből, olykor idegesítően hosszú versenyekből sem. Az tény, hogy a kocsik törés modellje nem ér semmit, de nálam az kárpótolta, hogy igen jól koszolódnak a járgányok. El jutottam a játék negyedéig, aztán ráuntam. Mondom monoton, semmi sem motivál arra, hogy folytassam, még a 'környezeti csapások' sem, amik meglehetősen jól néznek ki,- hiszen a játék motorja kifejezetten erre utazott... Szóval egy nagyon nagy játéknak indult, amiből egy kis felejthető produkció lett. De mentségükre szóljon, hogy legalább megpróbálták, és elindították az első dominót, talán majd a következő ehhez hasonló próbálkozás jobban sikerül.
Játékélmény: 5.5/10 - Elsőre hallásra fantasztikus, első játékra egész jó, 4 óra game után meg jönnek a kérdések; Most végülis ki is vagyok én?
Zene/Hang: 8/10 - Az intró zenéje nálam mindent üt, a játékban viszont már annál kevesebb minőségi szólal meg. A hangokkal nincs különösebb gond.
grafika: 8.5/10 - Ezzel az ég világon semmi bajom nem volt X-Boxon.
Össz: 60%
Mint szinte mindenki más, én is imádom a zombis filmeket, játékokat. A Land of the dead után azonban elment a kedvem az egésztől. Aki játszott már vele, az tudja, hogy miért. A L4D viszont visszaadta a reményt; Ezerrel gyakhatjuk a zombikat, ráadásul nem csak egyedül, hanem akár négyen is,- és véleményem szerint ezen van a hangsúly. Ez tette a játékot a 'mindenképp próbáld ki' kategóriába. Co-op-ba ölni a sok száz zombit nagyon hívogató. Bár be vallom őszintén elsőre nem tetszett a játék; Gyakorlatilag no sztori, kevés fegyver, semmi újítás a pályákon. De aztán rájöttem a valódi lényegére, és arra, hogy ebben a játékban ez egyáltalán nem számít, itt csak egyszerűen élvezni kell a zombi lövöldét, és közben szidni a csapattársainkat, hogy már megint meghaltak Erről többet nem is nagyon tudnék írni, a lényeg úgyis ott van a címében ( ). Szóval ne csak a szavak beszéljenek, gyerünk és próbáljátok ki ezt a nagyszerű alkotást.
Játékélmény: 9/10 - Aki nem Co-op módban áll neki, az szentségtörést követ el
Zene/Hang: 8/10 - Nem ez a lényeg...
Grafika: 8/10 - Nem egy vasszorongató szörnyeteg, viszont a célnak megfelel.
Össz: 89%
Ezeket nem pályázatra készítettem, szóval azért ilyen rövidek, de próbáltam lényegre törő lenni. Ezekből már egyébként is PG-s teszt
UI: Bár ez csak az én véleményem, de szerintem ez is bizonyítja, hogy nem minden a grafika, a pompa, a látványosság. (M&B - FUEL)
A következő poszt valószínűleg majd valamikor hónap közepén várható, mert egy jó darabig most nem fogok otthon tartózkodni. A poszt címe meg: "My top 10!" -szerintem ezzel el is árultam mindent.
Bye! Ricco
A nyári szünetben is gamelek ám!
Tudom az alcím egy kissé kocka mondatnak tűnik; természetesen nem csak PC,- illetve X-box gameléssel töltöm a nyári szünet szabadságát. Voltam és megyek is még nyaralni. De hát két nyaralás közt mit is tehetne az ember, mikor kint 40 fok van... Így most elmondom mikkel nyomulok jelenleg, és ha már veszem a fáradtságot egy kis írásra, akkor értékelem is őket, a saját szemszögemből.