Nem tudom, mi a hihetetlenebb. Hogy a Call of Duty-sorozat immár tizenhárom éves – nekem olyan, mintha tegnap játszottam volna az első résszel (amúgy tegnap tényleg játszottam az első résszel…) –, vagy az, hogy a ma megjelenő Infinite Warfare már a tizenharmadik epizód. Ki gondolta volna 2003-ban, hogy a második világháborús játékból évenként megjelenő sorozat lesz, és a végén már más bolygókon fogunk harcolni, meg űrcsatát vívhatunk?

Nos, valószínűleg senki, beleértve az Infinity Ward három alapítóját, Vince Zampellát, Grant Colliert és Jason Westet, akik anno az EA-tól éppen azért „menekültek el”, hogy ne ragadjanak bele egy futószalagon gyártott játéksorozatba. Később ugyanez a hozzáállás lett az oka az újabb menekülésnek. Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Becsületrend

Szóval, 2002-t írunk, a játékosok már a harmadik (PC-n első) Medal of Honort, az Allied Assaultot várták. Ám a fejlesztőcsapat, a 2015, Inc éppen nehéz időket él, ugyanis a játék befejezését követően 22 ember hagyta ott a stúdió, élükön Zampellával, Collierttel és Westtel, mert, mint ahogy írtam, attól tartottak, hogy röghöz köti őket egy évente jelentkező sorozat.

Útjuk az Activisionhoz vezetett, ami azáltal, hogy 30%-os tulajdonrészesedést kapott, segített a triónak létrehoznia az Infinity Wardot. Természetesen az új stúdió első játéka nem is lehetett más, mint egy második világháborús program. Egyrészt, az eredeti csapatnak ebben már volt tapasztalata, másrészt így az Activisionnak is meglett a válasza a 2002-ben igen nagy sikert elért Medal of Honor: Allied Assaultra.

A Medal of Honor: Allied Assault egy klasszikus pillanata. Ironikus, hogy a MoH-sorozat pár évvel azután, hogy Zampelláék távoztak, haldokolni kezdett, mára pedig már eltűnt a süllyesztőben.

Hív a kötelesség

A Call of Duty elkészítése tulajdonképpen nem volt nagy kaland, inkább az a lenyűgöző benne, hogy a 27 fősre bővült csapat nem kevesebb, mint 18 hónap alatt tető alá hozta. A fejlesztés 2002 áprilisában indult meg, motorként a Quake III Arena alatt már bizonyított id Tech 3 fejlesztett változatát használták, illetve hozzácsapták a házon belül összerakott csontváz-animációs rendszert, az Arest.

Az Infinity Ward igyekezett eltérni a Medal of Honoroktól és a kor többi második világháborús játékától. Ugyan a Call of Duty-ban is megelevenednek nagy csaták, a hangsúlyt az intelligens társakkal végrehajtott küldetések kapták. Ha még emlékeztek rá, ez valóban szignifikáns különbség volt, mert míg a MoHAA-ban végig magányos farkasként harcoltunk, addig a CoD-ban ott sündörögtek körülöttünk a bajtársak, kommentálták az eseményeket, ritkították az ellent. Ráadásul a korhoz képest igen jól muzsikált az MI-jük.

Ez persze nem csoda, hiszen a csapat erre igen sok figyelmet fordított. A programban az NPC-k kezeléséért a Conduit nevű program felelt, így mind az ellenség, mind a barátok csapatban dolgoztak, fedezték egymást, kihasználva a tereptárgyakat fedezékről fedezékre haladtak, vagy éppen gránátokat hajigáltak felénk, hogy lelassítsanak. Mindez ma már eléggé megszokott dolog (már amikor éppen…), de akkoriban újszerű volt.

Az Infinity Ward emellett komoly kutatást végzett a különféle második világháborús fegyverek témájában, hogy élethűen adhassák vissza azok hangzását és animációját, plusz úgy alkották meg a többjátékos módot – ami akkortájt még másodlagos volt –, hogy azt a modderek könnyen módosíthassák.

A Call of Duty 2003 októberében jelent meg a tervek szerint. Három különböző ország (Egyesült Államok, Szovjetunió, Egyesült Királyság) katonáját alakíthattuk három kampánysorozat folyamán, és részt vehettünk olyan történelmi hadműveltekben, mint az Overlord, a Tonga vagy a Chastise, de megjárhattuk a sztálingrádi csatát, és a Reichstagra is kitűzhettük a győzelmi zászlót.

A kritikusok imádták a Call of Duty-t, a játékosok úgyszintén, rengeteg díjat bezsebelt, olyan programok elől orozva el az év játéka kitűntetést, mint a Command & Conquer: Generals, a Max Payne 2: The Fall of Max Payne, a Prince of Persia: The Sands of Time vagy a Rise of Nations. Összesen 4,5 millió példányban kelt el, az Activision pedig megtalálta az aranytojás tojó tyúkját.

A Call of Duty-ban nem egyedül kellett megvívnunk a második világháborút.

Beindul a futószalag

El is kezdte ontani a Call of Duty-kat, noha a Call of Duty 2-re, amit szintén az Infinity Ward jegyzett, két évet kellett várni, hisz csak 2005-ben jelent meg – innentől kezdve viszont minden évben volt legalább egy CoD. Ekkor vonta be a fejlesztésbe az Activision a Treyarchot. E csapat elsőként a csak Xbox és PlayStation konzolokra megjelent harmadik részt hozta tető alá, míg az Infinity Ward már a Call of Duty 4: Modern Warfare-on dolgozott.

A fejlesztőduó egészen 2011-ig osztotta meg egymás között a sorozatot, de ezt a tempót nem lehetett bírni, ezért a Modern Warfare 3-ba az Infnity Wardnak besegített a Sledgehammer Games, majd 2014-ben debütált a csapat első önálló CoD-ja, az Advanced Warfare.

De ezt, illetve a Modern Warfare 3-at megelőzte valami, ami 2010-ben következett be, nem sokkal az Infinity Ward jegyezte Modern Warfare 2 megjelenése után.

Csak nem Zampella és West repülnek ott?

Vissza a régi csapatba

Miután a Modern Warfare 2 megjelent, az Infinity Wardnak az az elképesztő ötlete támadt, hogy kicsit mással is foglalkozna. Ekkor már túlvoltak négy Call of Duty-n, és hat éven át mást sem csináltak. Pedig ugye anno pont a szerializálás elkerülése végett léptek le az EA-től.

Volt is ötletük, hogy mit kéne összehozni, ezt az Activision papíron jóváhagyta (később valószínűleg ebből az ötletből lett a Titanfall). Ám amikor Zampelláék azzal álltak a kiadó elé, hogy na, most akkor tegyék parkoló pályára a Modern Warfare 3-at, és hadd készítsék el a CoD-tól független játékukat, az Activision inkább kirúgta Zampellát és Westet (Grant Collier a CoD4 után eltűnt, máig nem teljesen tiszta, hogy mi is lett vele – az biztos, hogy nincs az Infinity Wardnál).

A dolog távolról sem volt elegáns. A szóbeszéd szerint 2010. március 2-án reggel a kiadó egy csapat jól fejlett „gorillát” küldött az Infinity Wardhoz, akik nem voltak hajlandóak elárulni, mi folyik ott, a fejlesztők meg be voltak rezelve, egyrészt mert ők sem tudtak semmit, másrészt pedig az Activisionnal tartott korábbi tanácskozás óta senki sem látta Jason Westet és Vince Zampellát.

Mint kiderült, az említett tanácskozáson az egyik téma az Infinity Ward „strukturális átalakítása” volt. Az idézőjeles kifejezés alatt azt tessék érteni, hogy Westet és Zampellát az Activision szerződésszegéssel, engedetlenséggel valamint csalással vádolta, ezen oknál fogva kirúgta és beperelte őket.

West és Zampella persze nem maradtak sokáig munka nélkül, sőt, újra új stúdiót teremtettek, a Respawnt, és ami meglepő, hogy ehhez pont az az Electronic Arts segítette hozzá őket, amitől anno leléptek. Úgy tűnik, az EA nem haragtartó – no persze, olyan emberek tértek vissza hozzájuk, akik sikerre vitték a Call of Duty-t, úgyhogy náluk is sok-sok dollárt termelhetnek ki.

Ugyanakkor a fejlesztőpáros és az Activision harca itt nem ért véget, sőt, még csak ekkor mérgesedett el. Zampella és West beperelte az Activisiont, amiért az indokolatlanul kirúgta őket és megfosztották a duót több milliós prémiumuktól. Közben az Activision az EA-t is bíróságra akarta citálni, mert állítólag a kaliforniai kiadó már akkor lecsapott Westékre, amikor azok még az Activisionnál dolgoztak. Közben a fejlesztőcsapat majdnem fele, értesülések szerint 46 ember otthagyta az Infinity Wardot. Köztük volt Todd Alderman (vezető tervező), aki nyolc évet húzott le a stúdiónál, komoly szerepet vállalva a Call of Duty-széria többjátékos módjának formálásában, illetve ő írta a Modern Warfare 2 történetét. A másik komoly távozó pedig Francesco Gigliotti (vezető szoftvermérnök) volt, ő hét évig erősítette a csapatot a technikai háttér farigcsálásával.

A perek végül peren kívüli megegyezésben végződtek, de valószínűleg örökre megromlott a kapcsolat Zampelláék és az Activision között. Perzse mindez nem ártott sokat a Call of Duty-nak, hiszen az Infinity Ward továbbra is hozza az epizódokat, a Modern Warfare 3-at a Ghosts követte, most pedig itt az Infinity Warfare. Ugyanakkor ehhez annak a 22 embernek, akik anno megalapították az Infinity Wardot és elindították hódító útján a Call of Duty-sorozatot, legjobb tudomásunk szerint már nincs köze.

call-of-duty-1.jpg