A kreativitás az alkotói folyamatok alapját képezi a művészi szférában és a szórakoztatóiparban, ha pedig még inkább le szeretném szűkíteni a kört, akkor a videójáték-iparban is. A kreativitás újszerű, frissnek ható ötleteket szül, és ha ezeket az ötleteket sikerül összefonni az éppen aktuális trendekkel, akkor akár a siker is kilátásba kerülhet. Sok-sok játékost megnyerhetnek majd a tervezett programmal, amennyiben azt a gyakorlatban is sikerül jól összerakni, hiszen a videójáték-fejlesztés egy nehéz, bonyolult és hosszadalmas folyamat – a World Makers csapatának pedig bele is tört a bicskája a kódolgatásokba: a Deceit 2 esetében alig sikerült az ötletnél többet összehozni.
Az ötlet
Mielőtt elmesélem nektek, miért nem működik a Deceit 2, azért azt is felvázolom, hogy milyen lenne a játék, ha működne. Mert amúgy maga a koncepció teljesen jó, egészen érdekes a fúzió, ami még a siker alapját is magában hordozza. Az alkotás ugyanis az egyik aktuális trendet próbálja meglovagolni, mégpedig a social deduction névre keresztelt műfajt, amely jelenleg épp a virágkorát éli. A zsáner koronázatlan királyának máig az Among Us tekinthető (vagy esetleg a Goose Goose Duck, ha a népszerűséget nézzük), na de miért is ne lehetne letaszítani őket a trónról? Elvileg lehetséges, nemde? Az Apex Legends és a Call of Duty: Warzone például sikeresen felülkerekedett a PUBG-n, szóval láttunk már ilyesmire példát – elég volt pár jól irányzott csavar a battle royale műfajon, nem is kellett tehát alapjaiban felforgatniuk a többjátékos móka alapköveit. És tulajdonképpen a Deceit 2 sem annyira újító szándékú, mivel az alapok ugyanazok, mint a fent említett programok esetében: a játékos csapatba, avagy az ártatlanok közé vegyül két imposztor (ebben az esetben fertőzöttek), akiket le kell buktatniuk a többieknek, és ha kollektíven sikerül meggyőződni a bűnösségükről, akkor már mehet a száműzés.
Cikkünk alanya ugyanakkor a horror témakörében utazik, ehhez passzolóan pedig egy igencsak népszerű multiplayer játékból is merített ihletet, így különböző képességeket is beállítgathatunk magunknak. Van belőlük jópár, melyeket a körök során szerzett valutával tudunk feloldani, ez pedig nagyban növelhetné az újrajátszhatósági faktort és mélységet, tehát mindenképp jó pontot érdemel – plusz nálam eleve betaláltak ezzel a rituális körítéssel. A hab a tortán pedig az úgynevezett InBetween (~Köztes Világ), ami a fertőzöttek ármánykodása révén nyílik meg, és egy egészen szürreális, valóban horrorisztikus vadászterületet biztosít nekik. Ahogy azt már említettem, koncepció szintjén teljesen rendben van a program, szóval nézzük meg, mit sikerült köré építenie a World Makers csapatának.
A romhalmaz
Nos, egy egész világot semmiképpen sem, sőt, a feloldható képességek ellenére a tartalom igencsak sovány. Eleve egyetlenegy pályával startolt csupán a Deceit 2, ami már önmagában véve is elég felháborítóan hangzik, de higgyétek el, ez a legkisebb gond játékkal. Mert hát lehetne ez egy nagyon pici, de szép, idilli világ, ahová szórakozni járhatnak mindazok, aki social deduction élményre vágynak, csak az a helyzet, hogy ezt az "univerzumot" még jobban le kellene szűkíteni, egészen a teljesen a privát meccsek szintjéig. Persze lehet azt mondani, hogy az Among Us is egy kész káosz a publikus körök során, tele van trollokkal, akik csak elrontják az élményt és össze-vissza szavaznak... igen, tudom, de az a helyzet, hogy három kódot kaptam hat helyett, a Deceit 2-t pedig egyik spanomnak sem ajánlanám megvételre, mert ez a játék még ismerősök közötti bohóckodásokra sem jó. Az egy dolog, hogy tele van mindenféle elképzelhető buggal (a kisebbektől a legnagyobbakig terjed a skála), de emellett a fagyás is elég gyakori, és ha mindez nem lenne elég, az optimalizáltságtól is olyan messze van, mint innen Honolulu vagy Haiti.
Az én esetemben eleinte „csak” időnként esett le a képkockaszám (mindezt a legalacsonyabb grafikai beállítások mellett), pár napja viszont már ott tart a dolog, hogy konkrétan diavetítést nézek – még akkor is, ha a felbontást leveszem 720p-re, a 3D-s objektumok részletességét pedig lehúzom nagyon alacsonyra. Persze világos, hogy az Unreal Engine 5 egy újgenerációs grafikai motor, ergo kell alá a vas rendesen, de akkor legalább lenne szép a játék, ehelyett viszont maximumra húzott grafika mellett is igencsak közepes és avítt a látvány. Mindezt úgy, hogy a PC-m egyébként gond nélkül megbirkózik a modern AAA címekkel közepes-magas beállítások mellett, nem kenyérpiríton játszom az „egyik pixel kergeti a másikat” típusú indie játékokkal. Ha valaki esetleg a konkrétumokra kíváncsi a konfigurációval kapcsolatban, jelenleg egy Ryzen 5-tel és 16 GB RAM-mal kombinált GTX 1660 Ti duruzsol a gépház alatt, ez az a szett, ami nem elég ahhoz, hogy a legalacsonyabb beállításokon, 720p-ben ne diavetítésként fusson a Deceit 2. Kár érte, biztos jó játék lehetett volna az ötletből, ha végül nem ilyen összehányt romhalmazt kapunk.
