A Katamari Damacy 2004-es, PlayStation 2-n való debütálása óta már számos folytatás és spin-off jelent meg hozzá, míg 2018-ban végül ezt a sorozatot is utolérte a felújítási-hullám, így megszületett a Katamari Damacy Reroll (PC, PlayStaion 4, Xbox One és Nintendo Switch platformokra), amit anno mi is górcső alá vettünk. A játék feldolgozása – mint azt a jelen tesztünk is alátámasztja – sikernek volt elkönyvelve, hiszen mind a szakma, mind pedig a közönség eléggé szerette. Ez amúgy nem túl meglepő, mivel a formula, a játékélmény és a stílus, amiben tálalásra került időtlen és fantasztikusan szórakoztató. A HD felújítás keretében pedig leginkább a felbontáshoz, a fényekhez és az átvezetők minőségéhez nyúltak hozzá, ami ebben az esetben untig elég is volt. Ezzel pedig elérkeztünk a 2023-as évhez, amikor is a Bandai Namco úgy gondolta, a PS2-re megjelent második részt is fel kellene kicsit javítani, hogy a jelen generációra kiadva szert tegyen némi extra bevételre. A fentiek fényében pedig kár is lenne tiltakozni, így ennek az etapnak is adtunk egy esélyt.

A We Love Katamari Reroll+ Royal Reverie története közvetlen folytatása az elődjének. A sztori szerint a Király visszaküldi miniatűr fiát, a Herceget a Földre, hogy ott teljesítse az előző játék rajongóinak mindenféle agyament kívánságát. Főhősünk természetesen azonnal fejest ugrik a tennivalókba, hogy katamarijára ragasszon mindent, ami az útjába kerül. Aki esetleg nem ismerné a szériát, annak megsúgom, hogy a katamari egy mágikus labda, melyet a Herceg tud gurítani maga előtt, és – mérettől függően – a világon minden hozzátapad. Annyi csavar azért van a dologban, hogy a tapadás eleinte csak kisebb dolgokkal jön létre, és ahogy  növekszik a varázslabda, úgy leszünk képesek egyre nagyobb és nagyobb dolgokat “felszedni”, kicsitől az egészen hajmeresztő dolgokig. Nem viccelek, a játék kezdetén egy radír vagy egy ceruza is gondot fog okozni, míg a történet előrehaladtával már a gigászi felhőkarcolók sem jelentenek kihívást.

Míg az előző részben csupán annyi volt a dolgunk, hogy adott idő alatt, adott méretűre duzzasszuk a katamarinkat, itt a kérések útján érkezhetnek extra feladatok is. Így tehát megmaradtak a kezdetekre jellemző feladatok és pályák, amiket az őrült kívánságok sokasága hivatott kiszínezni. Ezeket a pályák között található, izometrikus nézetben bejárható “térképvilágban” vehetjük fel, méghozzá a rajongókkal tett interakciók során. A felhozatal pedig egészen változatosra sikeredett, hiszen akad például tábortűz-gyújtás lángoló katamarival, vagy épp szumó birkózó hízlalás – garantáltan remekül fogunk szórakozni a vizuális poénokon. Valamint innen érhetjük el az újonnan bekerült módot is, ahol a Király szerepében guríthatunk egy afféle előzmény keretében – persze maradva a kaptafánál.

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

A látványt tekintve felhúzásra került a felbontás, valamint a fény-árnyék hatások, és ahogy a korábbi remasternél, úgy itt is feljavították az átvezetők minőségét. Korábban is jeleztem már, de az időtlen cell-shaded grafika, és annak igazán fura stílusa egyáltalán nem hat elavultnak, a látvány így igazán egyedi és élvezetes. Ezt pedig kiválóan festi alá a szintén nagyon egyedi hangzás, a szinkron és a zenék. Az irányítás terén is megmaradt az eredeti formula, tehát a két analóg karral egyszerre tereljük karakterünket és katamariját a boldogulás egyre növekvő útján. Ez elsőre talán nem a legegyszerűbb feladat, de egy kis gyakorlással azon vesszük észre magunkat, hogy csak úgy repülnek az órák, miközben sorban daráljuk a pályákat.

Végszó gyanánt csak annyit mondanék, hogy jelenleg a We Love Katamari Reroll+ Royal Reverie a mindenekfelett álló katamari élmény, hiszen egy csomagban kaphatjuk meg a sorozat legjobb játékát, feljavítva, kicsit kibővítve, modern konzolokon. Páratlan szórakozást nyújt, és bár a stáblista elérése körülbelül 5-6 óra, még legalább ennyit elszöszölhetünk a többi feladat abszolválásáért. Technikailag is rendben van, noha a töltőképernyőket azért megszűntethették volna. Egy igazi, agyatlan szórakozást nyújtó cím, ami egyetlen céllal készült, hogy mosolyogva üljünk előtte. Ezt pedig kiválóan teljesíti.