A crackelt Resident Evil Requiem nem zabálja úgy a gépeket, mint a Denuvo

A kalózverzió jobb élményt ad, mint az eredeti?

Kicsit olyan ez a szituáció, mint amikor megveszel egy méregdrága biztonsági zárat az ajtódra, de az annyira nehéz és bonyolult, hogy percekig tart bejutnod a saját lakásodba, ráadásul még a fal is megrepedhet a súlya alatt. Közben pedig a szomszédod, aki egy ügyes dróttal egyszerűen félretolta a reteszt, már rég a kanapén ülve nézi a kedvenc sorozatát, miközben az ő ajtaja simábban nyílik, mint valaha. Pontosan ez történik most a játékvilágban a Denuvo és a Resident Evil: Requiem körül.

Évek óta hallgatjuk a kiadók mantráját, miszerint a másolásvédelem (DRM) elengedhetetlen a túléléshez, és egyáltalán nem rontja a játékélményt. Aztán jön egy voices38 nevű digitális szabadulóművész, és alig negyven nappal a premier után nemcsak feltöri a kódot, hanem megmutatja a világnak a meztelen igazságot, védelem nélkül a játék fellélegzik. Ha eddig azt hitted, hogy a Denuvo legalább stabilan tartja a frontot, akkor lehet, hogy most érdemes újragondolni. Mert itt nem csak arról van szó, hogy megint feltörtek egy játékot – hanem arról, hogy a crackelt verzió gyorsabb, simább és kevesebb erőforrást zabál, mint az eredeti. Ez pedig az a pont, ahol már nem csak a kalózok vigyorognak, hanem a teljes iparág elkezd feszengeni. És ha ez még nem lenne elég, közben egy másik fronton is készül a következő csapás a Denuvo ellen.

Borítókép: Steam