A Ubisoft vezére most épp a Sony oldalára állt a fizikai PlayStation-játékok 2028-as kivezetése körüli vitában, és Yves Guillemot ezzel a megszólalásával sem fog népszerűségi díjakat nyerni. Az óriáskiadó tulajdonosa a befektetőiknek szóló legfrissebb üzleti tájékoztatón azt mondta (via GamesRadar), hogy a PC példája alapján a digitális átállás inkább segíti a piac növekedését. Guillemot szerint a kizárólag digitális modell hosszabb távon az olcsóbb konzolok felé is utat törhet, mert a gyártók könnyebben csökkenthetik az árakat, ha nem kell lemezes kiszerelésekkel, gyártással és bolti terítéssel számolniuk, és ugyebár lemezmeghajtót sem kell szerelniük a készülékekbe. A gond csak az, hogy ez a szép elmélet a valóságban inkább a kiadóknak kedvez, mint a vásárlóknak.
A PC-re való hivatkozás egyébként csak félig állja meg a helyét. Jól tudjuk, hogy a Steam felemelkedése óta ezen a platformon valóban régóta dominál a digitális terjesztés, de a lehetőségek sokkal nyitottabbak: a Steam mellett ott a GOG, az Epic Games Store és más boltok is, ráadásul a külsős akcióknak köszönhetően (gondolok itt például a Humble Bundle csomagjaira) gyakran fillérekért, vagy legalábbis jóval olcsóbban juthatunk legitim módon PC-s játékokhoz, mint a legnagyobb PS-es vagy Xbox-os leárazáskor.
Az igazán nagy különbség azonban az, hogy a számítógépes játékokat jelentősen könnyebb archiválni és később is életben tartani az utókor számára, mint egy-egy konzolgenerációhoz kötött ökoszisztémát. Ezen is a PC-s emulátorok segítenek a leginkább – gondoljunk csak szintén a Sony friss sztorijára, hiszen épp most húzzák rá a rolót a PS3 és a PS Vita Store-jára. PlayStationön lényegében egyetlen központi áruházban kell bíznunk, a PlayStation Store nem küzd konkurenciával és alternatívákkal, ha pedig előbb-utóbb elkerülhetetlenül ez is bezár, vele együtt a régi játékok megvásárlásának a lehetősége is megszűnik.
Erre nyújtanak megoldást a kézzel fogható adathordozón érkező játékok, és ezért fájdalmas igazán a fizikai lemezek eltűnése. Természetesen már akár több évtizedes távlatból láthattuk, hogy ez az elkerülhetetlen jövő, ám a monopólium, ami limit nélküli kontrollt ad a platformtulajdonosnak, komoly valódi veszélyeket rejteget. Persze a nagy kiadóknak is megvannak a B-terveik: remasterek, remake-ek vagy csak szimpla HD-újrakiadások formájában sokadjára is le lehet húzni a rókabőrt a régebbi legendás címekről.
Na, de kanyarodjunk vissza Guillemot megszólalásához, és ahhoz, hogy miért magyaráz már megint legfeljebb csak féligazságokat az öreg! A megszólalásának talán a legérdekesebb része valójában az, hogy az állításával ellentétben a digitális irány sem feltétlenül jelent olcsóbb játékokat. A Sony ugyan azzal érvel, hogy a teljesen digitális jövő már a konzolvásárlás pillanatától segíthet a fogyasztói árak lefojtásán, de jól tudjuk, hogy ennél jóval jelentősebb faktorok miatt a konzolárak mégis folyamatosan emelkednek.
A digitális PS5 sem kifejezetten a lemezmeghajtó hiánya miatt adható el marginálisan olcsóbban, hanem azért, mert a Sony a használtpiac és a kiskereskedők kihagyásával, a közvetlen bevételt termelő szoftvereladásokból lényegesen nagyobb profitot tud termelni. Magyarán a lemez elhagyása nem feltétlenül a játékosnak kedvez, hanem inkább annak a modellnek, amelyben a platform és a kiadók minden egyes példányon többet keresnek. A vita tehát nem arról szól, hogy a teljesen digitális terjesztés elkerülhető irány-e (nem az), hanem arról, hogy a teljes lemezmentes jövőből ki profitál majd igazán.
Borítókép forrása: Ubisoft
