A Galactic Civilization II fejlesztőcsapata nem titkolja a játék múzsáit: Master of Magic, Heroes of Might & Magic, Risk, Populous – ám legjobban az elsőként említett cím, melynek jogait a csapat többször megpróbálta már megvásárolni az Ataritól, eleddig sikertelenül, de ebből leszűrhető, hogy nagy rajongói a Simtex 1995-ös klasszikusának. Az Elemental: War of Magic alaptörténete szerint a sztori kezdete előtt egy évszázaddal a titánok összecsaptak egy nagy háborúban, a kataklizma maradványai az Elemental földjén szétszórt mágikus kristályok, melyek erejét azonban csak egyes, különleges képességű emberek tudják mozgósítani. A szólómód hadjáratában mi is egy ilyen komát alakítunk, aki történetesen országa uralkodója is. Minden rajtunk áll: választhatunk az előre elkészített birodalmak közül, vagy megalkothatjuk sajátunkat, városokat építhetünk, föld alatti „dungeon”-öket fedezhetünk fel, fejleszthetjük mágiánkat, tárgyalhatunk baráttal és ellenséggel egyaránt, és ha a diplomácia nem segít, jöhet a harc. Három faj képviselőjével találkozunk majd: az emberek (Men), a brutális bukottak (Fallen), és a sárkányokkal fémjelzett bestiák (Beast), amelyeknek hősei persze szintén ismerik a kristályok titkát, és nem mindig lesznek azonos állásponton velünk. Magától érdetődik, hogy lesz többszemélyes multi is, a Stardock saját ImpulseReactor technológiájával megtámasztva, amely a hagyományos skirmish mókától a perzisztens univerzumig (amely ugye akkor is tovább él és működik, amikor kilépsz a játékból) sokféle lehetőséget kínál.
Ha már szóba került a technológia, kanyarodjunk is vissza ide. Az Elemental motorja (mely a cég régóta készülő MMORTS-e, a Society alá íródott első körben) natívan támogatja a 32 és 64 bites rendszereket is, utóbbiak minden tulajdonságát kihasználva -- például a 2 megás memóriahatárt átlépve hatalmas, epikus térképeket, akár több éves (!) kalandozást lehetővé téve --, ám alacsony rendszerkövetelményeket megcélozva, dinamikusan skálázva a teljesítményt, többek között a processzormagok száma alapján is. Ráadásul a játék közvetlenül megszólítja a modközösséget is, azaz a főmenüből tölthetünk be saját pályákat, fajokat, technológiákat, mágiákat, tárgyakat, épületeket. Ezek a modok felkerülnek majd a központi szerverre, így hasonlóképpen működik a rendszer, mint a Spore esetében. Miután a Stardock adta ki a bizonyára sokak által ismert „Játékosok kiáltványát”, az már szinte természetes, hogy az Elemental nem fog DRM-et tartalmazni, és ha valami történik a lemezzel, a cucc újra letölthető lesz a cég Impulse nevű digitális terjesztőrendszeréről (ahogyan persze az update-ek is).
Az Elemental: War of Magic a tervek szerint 2010 februárjában jelenik meg, ám akit érdekel a dolog, a játékot előrendelve (a hivatalos weboldalról, 49,95 dollárért) megkapja a lehetőséget, hogy az emlegetett Impulse platformról letöltse a bétaverziókat, ezzel segítve a fejlesztést, sőt nekiállva saját modok hegesztésének, hogy az induláskor minél több felhasználói tartalom legyen elérhető a főszerveren. Természetesen nyílt bétateszt is várható, 2009 második negyedévében.
