GameBoy, Nintendo DS meg PSP. Azok voltak a szép idők! A handheld konzolok nagy úttörői a ‘90-es és 2000-es években rengeteg akkori gyerkőc mindennapjait határozták meg. Ugyanezek a gyerkőcök pedig a 2010-es évekre totál hoppon maradtak, amikor az iPhone és más okostelefonok érkezésével a handheldek jóformán teljesen kikoptak a mainstreamből. Aztán jött a nagy reneszánsz. A Switch bebizonyította, hogy bizony van igény arra, hogy mobil helyett a buszon is előkapjunk egy dedikált játékgépet, a Steam Deck pedig a relatíve erős hardverével és a Valve teljes hátszeles támogatásával elhozta a handheld gamer PC-k korát.
De mindezt ti is tudjátok, ahogy azt is, hogy hány gyártó vágott már magának szeletet ebből az egyre nagyobbra dagadó pitéből. Köztük nem utolsó sorban az ASUS, akik a ROG Ally és ROG Ally X készülékeikkel erős belépőként nyújtottak két Windows-alapokra épülő opciót. Most pedig a PC-s játékosok felé egyre nagyobb lendülettel nyitó Microsofttal bútorozott össze a hardvergyártó, hogy közösen elhozzák az első kézi Xboxot. Ami… nem is Xbox igazán? És ráadásul kettő van belőle?
Párban érkezett ugyanis az Xbox követhetetlen elnevezési szokásait továbbörökítő ROG Xbox Ally és ROG Xbox Ally X. Egy 599 dolláros csinos alapmodell és egy méregdrága, 999 dolláros csúcskészülék, ami valószínűleg néhányotok otthoni számítógépét is lenyomná szkanderben. Hozzám az előbbit, a fehér kasztniban érkező hagyományos ROG Xbox Ally-t hozta a futár, így a gépet pár héten át alaposan megjárattam otthon, az irodában, tömegközlekedésen, de még a háztetőn is. És habár a tesztidőszak során sikerült meglátnom benne a szépségeit is, be kell vallanom, nem volt teljesen felhőtlen vele a kapcsolatom. Lángoló szerelem volt ez első látásra, amit nem kevés csalódás követett, már a mézeshetek alatt.
Pedig minden olyan jól kezdődött! Egy csinos, letisztult fehér tégladobozból emeltem ki a hasonlóan hófehér készüléket, aminek már az első fogásra nagyon megtetszett a formatervezése. Némi kontextus: a hétköznapokban Steam Deckhez és Xbox Series X kontrollerhez szoktak a mancsaim, és így is meglepett, hogy a mennyire el lett találva a ROG Xbox Ally ergonómiája. Az Xbox-kontrollerek aszimmetrikus elhelyezése itt is csodákat művel, és annak ellenére, hogy elsőre szúrta a szemem az OLED kijelző két oldalára csapott nagy kontrollernyél, egy percen belül el kellett ismernem, hogy rengeteget számít ez a kényelem szempontjából.
Órákig tudtam játszani komfortosan a ROG Xbox Ally gombjait nyomkodva anélkül, hogy elgémberedtek volna az ujjaim, ez pedig nincs általában így a nála jelentősen könnyebb Steam Decknél sem. Ebben erősen közrejátszik az is, hogy a készülék kijelzője enyhét felfelé döntött. Mivel nincs teljesen vízszintben a panel, asztalnál ülve vagy ölben játszva mindig tökéletes szögből sasolhatjuk a kijelzőt, ami az 500 nites fényerejével a direkt kültéri napfényben sajnos totál alkalmatlan. Házon belül, esetleg az esti sötétben viszont gyönyörű a 7 hüvelyk átmérőjű 120Hz-en frissülő 1080p-s OLED panel képe. Csak éppen akkor van ismét gubanc, ha ágyban fekve próbálunk játszani, hiszen ebben a pózban éppen az ellenkező irányba dől a képernyő formaterve, mint ami kényelmes lehetne. Valamit valamiért, ugyebár.
Első ránézésre is világos, hogy a ROG mérnökei komoly összejátékot végeztek az Xbox-csapat formatervezőivel. A két oldalon egy-egy nagyon kiváló, reszponzív analógkarral, bal oldalon egy 8-irányú D-Paddal, jobb szélen pedig a klasszikus A-B-X-Y kiosztással találkozunk, kemény, magasan fekvő gombokkal. Select és Start billentyűk (vagy bárhogy is nevezzük őket), LB, RB, LT, RT és egy nagy Xbox-gomb, a hátlapon pedig két makrózható extra bütyök sorakozik – minden szükséges a helyén van. Ezek mellé érkezik extraként két további funkciógomb. Baloldalt dedikált billentyűt kap az Armoury Crate, a ROG-cuccok külön bejáratú szoftvere, ami az Xbox Ally esetében teljesítményprofilokat, fényerő- és LED-beállításokat és milliónyi hardverkalibrációs eszközt tartogat. A jobb oldalon pedig a játékkönyvtárunk is kapott egy saját funkciógombot, hogy egyetlen nyomással válogathassunk a telepített, telepítésre váró vagy az ilyen-olyan platformokon gyülekező játékaink közt.
Mert mi is itt a koncepció? Nos, azt bizonyára már hallottátok, hogy a tabletetektől és mobiltelefonotoktól kezdve, az okostévén és a kocsi műszerfalán át, egészen nagyanyám pacemakeréig, lényegében minden elektronikus készülék egy Xbox manapság. Ez is egy Xbox állítólag… bár ezzel én hajlandó lennék vitába szállni, és ezt hamarosan meg is teszem. A ROG hardveres dizájnjából és a Microsoft szoftveres okosságából ugyanis inkább egy nagyon sokrétű kézi PC jött létre, ami a Windows összes előnyével (és néhány elég komoly hátrányával) várja azokat, akik egy kicsit többre vágynak a Candy Crush-nál, amikor az asztali gépüktől távol szeretnének beiktatni egy kis vészhelyzeti videojátékozást.
Hogy mennyire Windows PC a ROG Xbox Ally? Ha engem kérdeztek, túlságosan is, bár a készülék tervezői ezt nagyon szeretnék véka alá rejteni. Megfordult már a kezeim közt Lenovo Legion GO, MSI Claw és az eredeti ROG Ally is, azzal pedig nem vitatkoznék, hogy a ROG Xbox Ally nagy lépéseket tesz a megfelelő irányba, de ez még mindig messze van a konzolos pick-up-and-play élménytől. Nem maradnak el a Windows-frissítések és a segédprogram-telepítések, ráadásul a lélegzeztvételhez is Microsoft-fiók kell. Elmentett Wi-Fi-hálózat nélkül a gép pánikol és végtelen töltési spirálokban ragad, de a bootolást követő egy-két percben egyébként is hajlamos pár másodpercre fagyasztani a menüt. Ha pedig valami komolyabb módosítást szeretnénk végezni, irány az asztali mód, ami a Windows 11 hagyományos felületével és egérkurzorával már tényleg megkülönböztethetetlen egy mezei számítógép kezelőfelületétől. Nincs ezzel nagy gond, de az én fejemben nem így él egy Xbox.
A Microsoft azonban megtette az első néhány hatalmas lépést, hogy a hordozható gépekből – a sajátjából és a más Windows-t használó gyártók gépeiből is – konzolszerű élményt nyújtó készüléket varázsoljon. Ahogy a Valve a Steam Big Picture módjából faragott remek kezelőfelületet a Steam Decknek, úgy a Microsoft is előrukkolt a ROG Xbox Ally és Ally X saját handheldre szabott kezelőfelületével. A Full Screen Experience néven emlegetett csempés menürendszer azonban sokkal több egy analógkarokra szabott Microsoft Store-nál. Egy olyan kényelmesen navigálható felületet kapunk, ami amellett, hogy szinte konzolos élménnyé teszi a navigációt, jelentősen optimalizálja a készülék teljesítményét is. Mert amíg az eddig ismert Windows-alapú handheld PC-k rákfenéje volt, hogy az operációs rendszer működéséhez szükséges háttéralkalmazások erősen belemartak a hardveres kapacitásba, a ROG Xbox Ally teljesképernyős felülete ezeket megszüntetve javítja a teljesítményt.
Ez akár 2GB-nyi memóriát spórolhat meg általános használatkor, ami a 16GB-os alapmodell esetében egyáltalán nem elhanyagolható szám. Főleg, mivel az AMD APU-megoldásával ez a 16GB egyszerre látja el a RAM és a VRAM funkcióit. A fedél alatt lapuló Ryzen Z2 A processzor erejét tehát szinte kizárólagosan a játékaink futtatására használhatjuk, erre pedig szükség is van, hiszen az igazság az, hogy ez közel sem a világ legerősebb mobil processzora. Az 400 dollárral drágább ROG Xbox Ally X-be szerelt AI Z2 Extreme már egészen más tészta, de az olcsóbb modell esetében már rezeg a léc, ha a 1080p-s natív felbontáson szeretnénk játszani a nagyobb kaliberű játékokat. Akkor meg pláne, ha ennél is nagyobb felbontású képernyőn hajtanánk ki a Ryzen Z2 A erejét.
Kép forrása: ASUS
Persze sok hiányosságra megoldást nyújt az AMD-féle FSR-technológia, de sajnos aki arra számít, hogy vállalható minőségben, ray tracing nélkül stabil 30 fps felett fog Cyberpunk 2077-et vagy Resident Evil 4 remake-et játszani, az rossz ajtón kopogtat. Habár tűpontos méréseket nem végeztem (megtették ezt helyettem mások), a legtöbb esetben a ROG Xbox Ally arányaiban hasonló frame rate-eken futtatta a legtöbb játékot, mint a bő három évvel fiatalabb Steam Deck – meg kell hagyni persze, hogy a Valve gépe ezt csupán 800p-s felbontáson teszi az itteni 1080p helyett. Kényelmesen pörögnek tehát az indie játékok, ahogy az előző évtized legtöbb nagy AAA-címe is, de a Game Pass katalógusának frissebb játékai közt is rengeteg finomságot találunk, amit kompromisszumok nélkül pörgethetünk napestig. Vagy amíg a 60 wattórás akkumulátor bírja, ami játéktól és teljesítményprofiltól függően 2-4 óra aktív játékidőt jelent általánosságban.
Habár én az elmúlt hetekben leginkább a Halo: The Master Chief Collection epizódjaival nyúztam a gépet, pörgött rajta a Hades 2 és a Hollow Knight Silksong is – ha engem kérdeztek, az ilyen címekkel álomszerű igazán egy handheld PC! Gyűjtöttem továbbá a high score-t a Tony Hawk’s Pro Skater 3+4-ben, pörgött a gépen Control, a The Witcher 3 és a The Outer Worlds 2 is, bármiféle komolyabb röccenés nélkül. Pár óra erejéig rápróbáltam az előbb említett Resident Evil 4 remake-re, de még a Battlefield 6-nak is adtam egy tisztességes esélyt, és az utóbbi két címet leszámítva minden más gyönyörűen pörgött az Ally-on, azt pedig mindenképp érdemes hozzátennem, hogy ezeket a játékokat nem csak a Microsoft Store-ból és a Game Pass könyvtárából halásztam össze.
A ROG Xbox Ally, és egyébként más handheld PC-k nagy ütőkártyája ugyanis, hogy semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy összegyűjtsük rajta a különböző PC-s platformok és launcherek apraja-nagyját. Az Epic Games Store, a Ubisoft Connect, az EA Play és más digitális áruházak címei is vígan futtathatók a készüléken, ahogy a legnagyobb PC-s platform, a Steam játéktára is. Lényegében a teljes PC-s gyűjteményünket kezeli a gép, ráadásul a korábban említett könyvtár-gomb felületén nemcsak a Microsoftnál vásárolt címek, de más platformok játékai is felsorakoznak. Oké, kissé körülményes, hogy egy steames játék indításakor meg kell várnunk, hogy elinduljon a Steam saját kliense, frissítsen, beléptessen, majd elindítsa a játékot, de ez már így is egy nagy lépés a végső gamer-utópia felé. Ha még egy direkt erre a gépre szabott kompatibilitási szoftverrel is előrukkolna a Microsoft, hogy a 20-30 éves játékaink se maradjanak a kispadon, akkor már szinte révbe értünk volna, mert az eléggé nonszensz, hogy a Valve-féle Proton emulációs megoldása zökkenőmentesebben pörgeti a retro játékokat, mint a hagyományos Windows.
Egy hatalmas dolog azonban hiányzik, emiatt pedig nem tudom őszinte mosollyal Xboxnak nevezni a ROG Xbox Ally-t. Ez nem más, mint az Xbox-játékok natív lejátszásának teljes hiánya. Bárhogy keressük, semmiféle megoldással nem hozhatjuk át azokat a címeket a kézi készülékre, amelyeket az elmúlt években Xbox-konzolokra vásároltunk meg, és nem tagjai a Play Anywhere rendszernek. Hogy nagyjából érezzétek az arányokat: nekem 331 Xbox-játék sorakozik a könyvtáramban, ezek közül azonban máig csak 59 került a Play Anywhere programba, vagyis csak ennyit érek el natív lejátszással a ROG Xbox Ally-on. Persze, ezek jelentős részét streamelhetném az Xbox Cloud Gaming rendszerén, de amellett, hogy ez egy előfizetéshez kötött móka, közel sem ugyanaz az élmény, meg hát hálózatfüggő is. Hiába dobom a hátizsákba a handheldet, a villamoson nem fogok Wi-Fi-t találni!
Xbox egy olyan készülék, ami nem futtatja az Xbox-játékokat? Mennyire utazóbarát egy olyan handheld, ami elveszíti a játékkönyvtára javát, ha nem találunk stabil Wi-Fi-hálózatot? Úgy gondolom, hogy így is egy viszonylag apró rétegre lő a ROG Xbox Ally valamivel megfizethetőbb, de semmiképp nem olcsó alapmodellje, ami mellett még a nyers lóerő sem szólhat úgy, mint a jóval drágább nagytesójánál. Bár hozzáteszem, ez igaz jóformán minden hordozható gamer PC-re. A Microsoft azonban úgy pozicionálta ezt a készüléket, mint az Xbox és a PC összeolvadásának első fecskéjét, de késő ősszel hiába várjuk a nyarat.
Kemény idők ezek az Xbox-játékosok számára. Egy olyan közegben, ahol egyik délutánról a másikra megduplázódik a Game Pass-előfizetés ára, a Microsoft pedig a konzolok helyett már dedikált gamer PC-kben, vagy legalábbis konzol-PC hibridekben gondolkodik, nehéz megtartani a brand-lojalitást. Az ASUS azonban nagyon céltudatosan építi a ROG-márkáját, az eredeti ROG Ally óta pedig világossá tette azt is, hogy komolyan gondolja a handheld gaming PC-k gyártását is. Ezt tényleg meg lehet becsülni az Xbox-brandinggel ellátott vagy anélküli ROG Ally-készülékekben. Tökéletesen érhető és jól működő a két vállalat házassága, de ez sovány vigasz azoknak, akik, ha meglátják az Xbox logóját, egy játékkonzolra gondolnak, nem pedig egy kontroller-fogantyúk közé gyömöszölt Windows tabletre.
Elég faramuci számomra az a helyzet, amit a ROG Xbox Ally és Ally X teremtettek. Mert papíron pontosan én vagyok ennek a játékgépnek a célközönsége. Én vagyok az a játékos, aki PS2 helyett az Xbox Classic vaskos Duke kontrollerével a kezében nőtt fel, Xbox 360-on játszottam végig a hetedik generációt, és még az első héten vásárolt PlayStation 5-ömtől is rég megváltam, hogy Xbox Series X-szel, meg az évek óta állandóan futó Game Pass-előfizetésemmel hódoljak a kedvenc hobbimnak. Körülvesz engem a Microsoft ökoszisztémája, nyakig invesztált vagyok, vagyis tökéletesen illeszkedne az életembe egy kézi Xbox/Windows PC hibrid is. De a ROG Xbox Ally a rengeteg jó kvalitása ellenére is mély hiányérzetet hagyott bennem.
Mert hát milyen Xbox az, amin nem játszhatom a sok-sok éven át összegyűjtött, többszáz játékból álló Xbox-könyvtáramat? És milyen konzol az, ami rámfagy a főmenüben, kikapcsolás helyett pedig Windows-frissítésekkel húzza az időmet? A ROG Xbox Ally elméleti szinten egy nagyon jó elgondolás, a formatervezése pedig talán a legjobb a piacon. De ez nem egy Xbox és határozottan nem egy konzol. Inkább egy első nagy lépés a Microsoft víziója mentén, aminek a középpontjában a Play Anywhere és a Cloud Gaming állnak. Mindkettő nagyon jó elgondolás, de egyik rendszer sem áll még készen arra, hogy leváltsa a konzolos játékélmény zökkenőmentességét. Biztos vagyok benne, hogy ennek hamarabb eljön majd az ideje, mint gondolnánk – talán még a ROG Xbox Ally életciklusa alatt –, de én személy szerint inkább kivárnám az egy-két éven belül aktuális generációváltást.
A teszteléshez a terméket az ASUS Magyarország biztosította. Köszönjük!
