A GTA V tavaly őszi bejelentése óta gyakorlatilag egy trailer és egy maroknyi hivatalos kép áll rendelkezésünkre a játékról. Nem tudjuk, miről szól majd, nem tudjuk, ki lesz a főszereplő, és nem tudjuk azt sem, hogy mennyire lesz komolyan vehető a játék. Amit viszont tudunk, az az, hogy a GTA franchise tulajdonképpen a legnagyobb videojáték-lufi, ami az utóbbi tíz évben a magasba emelkedett. Szokás szidni a Call of Duty szériát, amiért nem fejlődik. Pedig ha jobban belegondolunk, a GTA sem változott olyan sokat az eltelt tíz évben.
Az egyetlen hivatalos videó
És tulajdonképpen nem ezt látjuk az összes többi GTA-ban is? A Vice City, melyet a rajongók a valaha megjelent legjobb résznek tartanak, nem több, mint a GTA III játékmenetének és történetének átültetése a napsütéses Miamiba. Persze, a főhős már beszél, és vannak robogók, de… tulajdonképpen ennyi az összes igazi újdonság. A San Andreas sem sokkal jobb e téren, az a játék nem több egy felpumpált digitális játszótérnél -- pont olyan, mint amilyenné CJ válik, ha túl sok szteroidot szuszakolunk bele az edzőteremben: nagydarab, rosszarcú, és bár szereti kényeztetni az érte rajongókat, sosem lehetne belőle Shakespeare-színész.
Az összes modern GTA innen ered
Természetesen eszünk ágában sincs elvitatni a GTA-sorozat érdemeit. Az, hogy ez a metódus ilyen hosszú ideje üzemképes, bizonyíték rá, hogy a Rockstar rátapintott valamire, ami minden létező játékosnak bejött. De tény és való, hogy ezeknek a trendeknek a tükrében a GTA V minőségét is előrelehet vetíteni. Olyan játékot várunk, ami szebb lesz a GTA IV-nél, de a játékmenet kísértetiesen hasonlít majd rá. A sztori megint egy lent kezdő, de gyorsan feltörő karakter körül fog bonyolódni, lesz egy vékony szerelmi szál, a befejezés pedig felfed valami hú, de meglepőt. És persze a küldetések is teljesen úgy épülnek majd fel, ahogy a GTA IV-ben... Vice Cityben... III-ban, na! Következésképpen a GTA V nem lesz forradalom, csak egy tökéletességig finomított recept. Ti mit tippeltek, igazunk lesz?
Az egyetlen hivatalos videó
HAZUGSÁGOK HÁLÓJA
Gondoljuk csak végig logikusan! A GTA III tavaly volt tíz éves, a játék e jeles alkalomból még mobilkészülékekre is megjelent. Ez kiváló alkalmat szolgáltatott rá, hogy újra végigjátsszuk az első 3D-s részt, és bár a GTA III vitathatatlanul játéktörténelmi jelentőséggel bír, nemcsak nosztalgiát, de vegyes érzelmű felismerést is hozott. Észrevettük, hogy a GTA III gyakorlatilag ugyanaz a játék, mint a GTA IV, csak éppen kevesebb poligonból épül fel, és a sztori sem veszi komolyan magát annyira. Persze ez az összefüggés mindig is tudható volt, a Rockstar sosem rejtette véka alá, hogy a GTA IV afféle remake, mintsem valódi folytatás. A város ugyanúgy Liberty City, a sztori szintén egy semmiből induló piti bűnözőt követ, és a forgatókönyv iránya is sok egyezést mutat. Hisz ahogy a GTA III-ban, úgy a IV-ben is feltűnik az olasz maffia, átver a csajunk, bekavarnak a korrupt kormányügynökségek, és még sorolhatnánk…És tulajdonképpen nem ezt látjuk az összes többi GTA-ban is? A Vice City, melyet a rajongók a valaha megjelent legjobb résznek tartanak, nem több, mint a GTA III játékmenetének és történetének átültetése a napsütéses Miamiba. Persze, a főhős már beszél, és vannak robogók, de… tulajdonképpen ennyi az összes igazi újdonság. A San Andreas sem sokkal jobb e téren, az a játék nem több egy felpumpált digitális játszótérnél -- pont olyan, mint amilyenné CJ válik, ha túl sok szteroidot szuszakolunk bele az edzőteremben: nagydarab, rosszarcú, és bár szereti kényeztetni az érte rajongókat, sosem lehetne belőle Shakespeare-színész.
MIT JELENT EZ VALÓJÁBAN?
A GTA sorozat tehát semmi mást nem csinált, mint kitalált egy működő sandbox receptet, amit azóta az összes ilyen stílusú játék átvett tőle. Adott egy semmiből jövő főhős, akinek kisebb-nagyobb feladatokon át kell feljebb jutnia az alvilági ranglétrán. Közben találkozik barátokkal és ellenségekkel, lesz legalább egy csaj, aki bekavar, és a történet végén jelentős fordulóponton kell átlendülni. Ismerős? A játékmenet is mindig egyforma: elvezetünk egy helyszínre, megnézünk egy videót, majd irány a küldetés, ahol ha sikerrel jártunk, kapunk egy újabb átvezetőt és némi költőpénzt. Ezt láthatjuk a Mafiában (még akkor is, ha nem GTA-klón), a Prototype-ban, az Assassin’s Creedben, vagy épp a Sleeping Dogsban, amit Bate már reggel óta játszik a szerkesztőségben.
Az összes modern GTA innen ered
Természetesen eszünk ágában sincs elvitatni a GTA-sorozat érdemeit. Az, hogy ez a metódus ilyen hosszú ideje üzemképes, bizonyíték rá, hogy a Rockstar rátapintott valamire, ami minden létező játékosnak bejött. De tény és való, hogy ezeknek a trendeknek a tükrében a GTA V minőségét is előrelehet vetíteni. Olyan játékot várunk, ami szebb lesz a GTA IV-nél, de a játékmenet kísértetiesen hasonlít majd rá. A sztori megint egy lent kezdő, de gyorsan feltörő karakter körül fog bonyolódni, lesz egy vékony szerelmi szál, a befejezés pedig felfed valami hú, de meglepőt. És persze a küldetések is teljesen úgy épülnek majd fel, ahogy a GTA IV-ben... Vice Cityben... III-ban, na! Következésképpen a GTA V nem lesz forradalom, csak egy tökéletességig finomított recept. Ti mit tippeltek, igazunk lesz?
A The Sims és a GTA-t összepárosítanák a jelenlegi mozgásanimációs technikával és a Max Payne 3-ban megmutatkozott jó optimalizáltsággal és grafikával...nincs miről beszélni. Csakis a tartalmat lehet megkérdőjelezni, de ha egy olyan tartalommal áldanák meg, mint az L.A. Noire...NINCS IS MIRŐL BESZÉLNI
Pusztán idő kérdése ez az egész! A túl sok hír + pletyka helyett mögé kéne látni a dolgoknak
A másik dolog, ami eszembe jutott, hogy az idő előre haladtával egyre nehezebb lesz újító játékmechanikai ötletekkel előállni, hiszen már nagyon sok "poént lelőttek" korábban. A stílusok megszülettek. Kialakultak az FPS-ek, TPS-ek, RPG-k, RTS-ek, és ugyanazek MMO változatai. Innentől kezdve minden új játék valahol rókabőrnek is tekinthető, mert mindegyik valamelyik korábbi játékra hasonlítani fog. Ezért manapság az egyik legnagyobb feladat a fejlesztők számára, hogy új játékmechanizmust találjanak ki, mert már nagyon sok másik játék megjelent. A 20 évvel ezelőtti játékok esetén nem volt annyira fontos, hogy pontosan milyen stílusba sorolhatjuk be. Ott sokkal inkább azért kellett a kreativitás, hogy a projekt beférjen a hardverek által állított (gyakran igen szűkös) korlátok közé. Mára ez a probléma nem annyira jelentős, és nem is törődnek vele annyira... Ezért kell (kis túlzással) minden egyes Total War vagy Need for Speed résznél megkétszerezni a memóriát a gépben, vagy be kell ruházni egy új videokártyára. Az optimalizálás túl sok munkával járna, és így a hardverlobby is élénkülhet...
Elnézést a hosszú hozzászólásért, és köszi annak, akinek volt türelme végigolvasni.
A CoD az FPS műfaj egy alfaját - a scriptelt, lineáris katonai árkád lövöldözést - nyomja le a torkunkon minden évben. Tehát lehetne újítani, milyen meglepő lenne, ha a következő CoD egy sztoriközpontú RPG beütéses FPS lenne (pl Bioshock). De az Activision szigorú szabályai miatt (éves megjelenés, az eladott példányszám tartása) ez kivitelezhetetlen. Sőt, amíg pénz van benne, feleslegesnek tartják.
Azonban sandbox stílus (tehát GTA, Assassin's Creed, Batman Arkham City, Saint's Row stb...) azt hiszem elérte határait. Az előbb felsorolt címek ennek a stílusnak a királyai, a GTA3 által kitaposott ösvényből egy hatsávos autópályát csináltak ezek a játékok. A sanbox stílus szerintem jelenleg egy megreformálásra vár. Gondoljunk a bele a legjobb sanbox játékok folytatásai már csak a tartalmat tudják növelni. Itt nem a GTA nem akar újítani, hanem a stílus bebetonozott szabályait nagyon nehéz megkerülni. A körítést, az apróságokat lehet fejleszteni, de a stílus gerince érinthetetlen. Az Assassin's Creedek sem hoznak újdonságokat, a stílus alapvető elemei ugyanúgy ott vannak mint a GTA-ban vagy az Arkham Cityben.
A konklúzióm tehát, hogy míg a Cod sorozat nem akar újítani, addig a GTA és a hasonló sandbox játékok nem tudnak. Talán a következő generáció elhozza ezt. De a GTAV-től várni ez nagy badarság, abból csak csalódás lett (mint a GTA4-nél is volt)